A harctéren vannak az Ukrajnának átadott lengyel tankok. A PT-91 Tverdy tankok jelenleg a Kurszki területen harcolnak – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök szombaton Kijevben, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Duda hangsúlyozta: Lengyelország meghatottan figyeli, hogy Ukrajna miként használja fel az általa nyújtott támogatást a csatatéren való győzelem eléréséhez.
„Meghatottan figyeljük, ahogy az általunk átadott PT-91 Tverdy tankok védik Ukrajnát a csatatéren, harcolnak a Kurszki területen, ahol Ukrajna megmutatja, hogy van ereje és képes ellentámadásra, és megmutatja, hogy a háború nem maradhat büntetlenül” – mutatott rá a lengyel elnök.
Andrzej Duda lengyel elnök megvétózta azt a törvényt, amely feloszlatná az orosz befolyást vizsgáló, tavaly létrehozott bizottságot – közölte pénteken a varsói államfői hivatal.
A testületet a Jog és Igazságosság (PiS) vezette előző kormány egy tavaly áprilisi jogszabállyal hozta létre annak felderítésére, hogy Oroszországnak milyen befolyása volt Lengyelországban 2007 és 2022 között.
A parlament most július végén fogadta el a jogszabályt érvénytelenítő törvényt. A bizottság tagjait azonban a szejm már a kormányváltást eredményező tavaly októberi parlamenti választások után felmentette.
Ezzel párhuzamosan Donald Tusk új kormányfő most májusban rendeletet adott ki egy másik vizsgálóbizottság létrehozásáról, amelynek feladata azt vizsgálni, hogy Oroszországnak és Fehéroroszországnak milyen befolyása volt Lengyelországban egészen 2004 óta.
Duda a vétója részletes indoklásában kiemelte: jelenleg minden belpolitikai erő egyetért abban, hogy Lengyelországban „ténylegesen létezik orosz és fehérorosz befolyás”.
Ennek felderítéséről „nyílt, átlátható és tisztességes vitát” kell folytatnia minden politikai erőnek – hangsúlyozta.
Kifogásolta egyebek között, hogy a megvétózott törvényben konkrét érvelés nélkül alkotmánysértőnek nevezték a PiS kormányzása idején kinevezett, régi vizsgálóbizottságot. Bírálta továbbá, hogy a régi bizottság jogi lépéseit a törvény érvénytelennek minősítette.
A PiS-kormány idején működő bizottság kezdeményezhette a „gyaníthatóan orosz befolyás alatt hozott” intézkedések felfüggesztését, a mögöttük álló lengyel tisztségviselőkről pedig megállapíthatta, hogy náluk „hiányoznak a szükséges garanciák ahhoz, hogy megfelelően végezzék közérdekű tevékenységüket”. A bizottságnak ez az utóbbi megállapítása megtámadható volt bíróságon.
A régi bizottság tavaly novemberben, felmentése napján ismertette első, részleges jelentését. Ebben bírálta a lengyel katonai elhárítás (SKW) és az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) között 2013-ban megkötött együttműködési megállapodást, Donald Tuskot pedig – aki 2007 és 2014 között is miniszterelnök volt – összefüggésbe hozta az SKW-nál feltárt szabálytalanságokkal.
Duda vétóját azzal is indokolta, hogy a kormányfői rendelet által létrehozott új bizottság „teljesen alá van rendelve” a miniszterelnöknek, pedig az orosz és a fehérorosz befolyás vizsgálata annyira súlyos ügy, hogy nem lehet a politikai színtérnek csak az egyik oldalára bízni – hangsúlyozta.
Az új vizsgálóbizottság első jelentésének bemutatását Tusk kedden október 29-re ígérte.
Az államfői vétókat a lengyel jog értelmében az alsóház utasíthatja el, ehhez a képviselők háromötödös többségére lenne szükség a honatyák legalább felének jelenlétében. A jelenlegi kormánykoalíciónak nincs ekkora többsége.
Andrzej Duda lengyel elnök, a Lengyel Hadsereg Ünnepe alkalmából tartott varsói katonai parádén kijelentette, hogy a történelem, valamint az ukrajnai háború tapasztalatai egyaránt azt mutatják, hogy Lengyelországnak folytatnia kell a fegyverkezést, hogy elrettentse az esetleges támadókat.
A orosz bolsevik hadsereggel szemben 1920-ban aratott győzelem, a varsói csata 104. évfordulóján a hagyományos parádét a lengyel politikai és katonai vezetők, valamint a lakosok tömegeinek jelenlétében tartották meg a varsói óváros alatti Visztula-rakparton.
A múltból, valamint abból is, ami ma Lengyelország szomszédságában történik, „abból a háborúból, amelyet Oroszország váltott ki, megtámadva egy szuverén államot”, egyszerű tanulságot lehet levonni:
„úgy kell felfegyverezni magunkat, olyan képességeket kell kifejlesztenünk, hogy soha senki ne merje megtámadni” Lengyelországot – jelentette ki Duda.
Megköszönte, hogy az ünnepségen előtte felszólaló Donald Tusk kormányfő és Wladyslaw Kosiniak-Kamysz kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter is a nemzeti egység fontosságát emelték ki, ha a biztonságról van szó. Duda azért is köszönetet mondott, hogy a jelenlegi kormánykoalíció folytatja a Jog és Igazságosság párt vezette előző kormány védelmi politikáját és a hadsereg korszerűsítését.
Az államfő közölte: kedden aláírta a parlamentben is megszavazott törvényt, amely nagyobb fegyverhasználati szabadságot és jogi támogatást ad a lengyel fegyveres erőknek, ha rendkívüli helyzetre, ezen belül határsértési kísérletekre kell reagálniuk. A törvényt a kormány azt követően terjesztette elő, hogy júniusban meghalt egy lengyel katona, Mariusz Sitek, miután késsel megsebesítette egy illegális bevándorló, aki a fehérorosz-lengyel határon akart átjutni.
A díszszemlén kétezer lengyel és NATO-katona vonult fel, bemutattak több mint kétszáz harcászati járművet, köztük M1A1 Abrams amerikai harckocsikat, K9-es dél-koreai önjáró lövegeket, amerikai HIMARS rakétavetőket és Patriot légvédelmi rendszereket. A díszszemlét légibemutató nyitotta meg, amelyen AH-64E Apache típusú amerikai harci helikopterek is szerepeltek. Lengyelország kedden írt alá szerződést 96 Apache beszerzéséről, ezek leszállítása 2028 után kezdődik.
A parlament döntése ellenére nem váltja le Andrzej Duda lengyel elnök a sajtószabadság felett őrködő és a műsorszolgáltatói engedélyekről döntő Országos Rádió- és Televíziótanács (KRRiT) tagjait – közölte csütörtökön Malgorzata Paprocka, a varsói államfői hivatal vezetője.
„Az elnök döntött a KRRiT ügyében, nem ért egyet a szejm és a szenátus álláspontjával, vagyis a tanács a jelenlegi összetételében folytatja a munkáját” – jelentette ki Paprocka a Polsat News kereskedelmi televízióban. A szenátus júniusban, az alsóház pedig júliusban utasította el a KRRiT beszámolóját a testület 2023-as tevékenységéről. A lengyel törvények szerint ilyen esetben meg kell szűnnie a testület tagjai mandátumának, kivéve, ha az államfő elutasítja a parlament döntését. Paprocka kijelentette: az utóbbi hónapokban a KRRiT-nek „nagyon nehéz dolga volt, elsősorban a közmédiában történt törvénytelen változtatások miatt”.
Ezzel arra utalt, hogy a Donald Tusk vezette kormány a tavalyi év végén olyan változtatásokat hajtott végre a közmédiában, amelyeket az ellenzék és az alkotmánybíróság mellett a KRRiT is törvénytelennek minősített.
A KRRiT-ről folytatott nyár eleji parlamenti vitában a kormánykoalíció képviselői azzal vádolták a testületet, hogy az előző, a Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormány idején elfogult volt, és nem védte meg a szólásszabadságot.
Májusban a kormánykoalíció képviselői benyújtottak a szejmben egy indítványt arról, hogy Maciej Swirskit, a KRRiT elnökét a legmagasabb állami tisztségviselők jogsértését vizsgáló különleges bírói testület, az állambíróság elé állítanák. Swirskit egyebek között azzal vádolják, hogy a lakossági közmédia-előfizetési díjakat, amelyeket a KRRiT szed be, a testület nem a közrádió és -tévé bankszámlájára utalja, hanem bírósági letétbe helyezi. Ő azzal érvel, hogy a közmédia több csatornájának új vezetését a bíróság még nem jegyezte be, ezért kellett eddig mintegy 300 millió zloty előfizetői díjat bírósági letétbe helyeznie.
A KRRiT-nek öt tagja van, a jelenlegi tagokat a PiS kormányzása idején, 2022-ben iktatták be. Közülük kettőt-kettőt a szejm, illetve az államfő bízott meg, egyet pedig az akkor ellenzéki többségű szenátus.
Andrzej Duda lengyel elnök kijelentette, hogy Ukrajnának a háború után a NATO tagjává kell válnia, mivel a Szövetség nem akar háborúba keveredni Oroszországgal.
A lengyel elnök szerint a vita csak arról szól, hogy Ukrajnát mikor fogadják be a NATO-ba, és nem arról, hogy egyáltalán felveszik-e.
Itt tiszteletben tartják az ukrán társadalom döntését, amely meghatározza, hogy a Kelethez vagy a szabad Nyugathoz akar-e tartozni.
„Ma egyetlen probléma van ezen az úton, mégpedig az, hogy a háborúnak véget kell vetni, mivel Ukrajnát teljes jogú tagként kell felvenni a NATO-ba” – mondta Duda.
[type] => post
[excerpt] => Andrzej Duda lengyel elnök kijelentette, hogy Ukrajnának a háború után a NATO tagjává kell válnia, mivel a Szövetség nem akar háborúba keveredni Oroszországgal.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1720793220
[modified] => 1720742226
)
[title] => Duda: a NATO támogatja Ukrajnát, de nem akar háborút az Oroszországi Föderációval
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=121431&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 121431
[uk] => 121285
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 121286
[image] => Array
(
[id] => 121286
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/711981.jpg
[original_lng] => 23667
[original_w] => 760
[original_h] => 427
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/711981-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/711981-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/711981.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/711981.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/711981.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/711981.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/711981.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1720731426:5
[_thumbnail_id] => 121286
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1091
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_585ccad57b6e5ebedcd7ed146faabac6] =>
I am grateful to the United States for imposing additional strong sanctions against Russia today.
Nearly 400 sanctions targets in a new US package will further weaken Russia's ability to wage an aggressive war against Ukraine.
Pressure on the aggressor must be maintained and…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) August 23, 2024
Andrzej Duda lengyel elnök reményét fejezte ki, hogy Oroszország nem idéz elő olyan helyzetet, hogy lengyel csapatokat kelljen Ukrajnába küldeni – jelenttette ki csütörtökön Andrzej Duda lengyel államfő a Peter Pellegrinivel, Szlovákia elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Duda hangsúlyozta, hogy Oroszországnak nem szabad győznie Ukrajnában, mivel ez óriási veszélyt jelentene Európára és az egész világra. Ugyanakkor megjegyezte, hogy most Lengyelországnak nem kellene a katonáit Ukrajnába küldeni, mert ezzel egy NATO-tagországot is bevonnának a háborúba.
A lengyel elnök szerint Varsó álláspontja az, hogy támogatást küld Ukrajnának, de nem állomásoztatja ott a katonáit. „Reméljük, hogy soha nem kell majd katonáinkat Ukrajnába küldenünk, hogy ott harcoljanak a Lengyel Köztársaság vagy a NATO védelmében. Ezért remélem, hogy nem lesz rá szükség, Oroszország nem idéz elő ilyen helyzetet. A mai álláspontunk, hogy egyáltalán nem akarunk részt venni ebben a háborúban, és nem akarjuk, hogy a katonáink részt vegyenek ebben a háborúban” – tette hozzá a lengyel államfő.
Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn pekingi látogatása során reményét fejezte ki, hogy Kína segíthet a nemzetközi jog tiszteletben tartásán alapuló béke megteremtésében Ukrajnában.
„Ismertettem az európai, valamint globális biztonsági helyzettel kapcsolatos álláspontunkat, különösen, ami Európának azt a részét illeti, amely a miénk” – mondta Duda újságíróknak nyilatkozva, miután találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
„Remélem, hogy Kína… támogatni fogja a békés rendezés iránti erőfeszítéseket Oroszország Ukrajnában vívott háborújában” – mondta a lengyel elnök, hozzátéve, hogy egy ilyen békének tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot és Ukrajna nemzetközileg elismert határait.
Hszi közölte, hogy Kína minden olyan erőfeszítést támogat, amely az ukrajnai konfliktus békés lezárását szolgálja, illetve továbbra is hajlandó ebben szerepet vállalni.
Pekingi látogatása során a lengyel elnök öt kereskedelmi megállapodást is aláírt kínai hivatali partnerével. Ezek közül a legjelentősebb a Kínába irányuló baromfiexportot érinti.
Duda szerint ezek „az eddigi legátfogóbb megállapodások”, amelyek „jelentős mértékben megnyitják a kínai piacot a lengyel mezőgazdasági termékek előtt”. Megjegyezte egyben, hogy a Lengyelországba irányuló kínai export 15-szörösen haladja meg a Kínába irányuló lengyel exportot. Hozzátette, hogy Hszi „hangsúlyozta a lengyel export növelésének szükségét” hazájába.
Duda arról is beszámolt, hogy a lengyel állampolgárok a jövőben legfeljebb tizenöt napra vízummentesen utazhatnak Kínába. Kiemelte, hogy ennek mindenekelőtt turisztikai, illetve üzleti szempontból van jelentősége.
Andrzej Duda lengyel elnök aláírta az ukrán menekültek jogszerű Lengyelországban való tartózkodásának meghosszabbításáról szóló törvénymódosítást, olvasható a lengyel államfő honlapján.
A dokumentum 2024. június 30-tól 2025. szeptember 30-ig meghosszabbítja az ukránok ideiglenes védelmének idejét. Ez idő alatt Ukrajna állampolgárai továbbra is igénybe vehetik az egészségügyi szolgáltatásokat, családi és szociális támogatásban részesülnek.
A törvény néhány újítást ír elő az ukránok számára. Az ukrán állampolgárok pénzügyi támogatást kaphatnak a Dobry Start program keretében attól függően, hogy a gyermek lengyel oktatási intézményben tanul-e. Ezenkívül a törvény 36 hónapos időszakot ír elő a tanulók számára, amely alatt további ingyenes lengyel nyelvórákon vehetnek részt, ha azt az előző tanévben már megkezdték.
A dokumentum módosítja az UKR státuszú PESEL-szám igénylésének határidejét is, Lengyelország területére való érkezéstől számított 30 napról „ a közvetlenül az érkezés után” időpontra.
Ezen kívül a PESEL szám igénylése során a személyazonosság igazolására csak érvényes úti okmány alapján lesz lehetőség. Azoknak az ukrán állampolgároknak pedig, akik más okirat alapján kaptak PESEL számot, ezentúl a kiállítástól számított 60 napon belül bármely önkormányzati szervben meg kell erősíteniük személyazonosságukat.
Today, we are preparing to work with our partners throughout the week, particularly with our European allies who support us in a principled and effective manner. We have established a new format of cooperation—Ukraine plus the countries of Northern Europe. Within this framework,… pic.twitter.com/1PYNhE1woU
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 27, 2024
A lengyel elnök, Andrzej Duda, egy keddi rádióinterjúban kijelentette, hogy a jelenlegi kormány, amelyet Donald Tusk vezet, megsérti a jogállamiságot, és miniszterelnöki utasítások alapján működik. Ezzel szemben az előző kormány, amelyet a Jog és Igazságosság párt vezetett és amelyet Brüsszel bírált, törvényesen járt el.
Az RMF FM lengyel kereskedelmi rádióban elhangzott beszélgetésben Andrzej Duda felidézte: az Európai Bizottság (EB) múlt héten lezárta az európai uniós szerződés 7. cikke szerinti, 2017-ben elindított eljárást Lengyelországgal szemben.
„Kiderült, hogy elég volt leváltani a lengyel kormányt, és az EB szemében visszaállt a jogállamiság, ez nagyon különleges megközelítése a demokráciának” – fogalmazott Duda.
Teljesen jogtalannak nevezte az elnök a tavaly novemberben beiktatott Tusk-kormány egyes lépéseit, köztük az ügyész leváltásának módszerét. „Megmondom röviden: a jogállamiságot Lengyelországban csak most sértik” – jelentette ki.
A műsorvezető azon kérdésre, hogy az előző kormány idején nem sérült-e a jogállam, az államfő úgy válaszolt: nem, mivel korábban minden demokratikus alapokra támaszkodott, és a Jog és Igazságosság (PiS) kormánya mindent a törvények alapján tett, nem pedig a miniszterelnök utasításai, a miniszterek önkényes megítélése alapján.
A jelenlegi kormány viszont látja, hogy törvényi alapon képtelen változásokat végrehajtani Lengyelországban […], ezért merőben a jogtalanság szellemében cselekszik, erőszakos megoldásokat alkalmaz – érvelt Duda.
Az interjú során szóba került az országos igazságügyi tanácsról (KRS) szóló, a parlament előtt lévő törvénymódosítás, amely alapján lerövidítenék a testület hivatali időszakát. Ez a megoldás Duda szerint komoly alkotmányos kételyeket ébreszt.
Amennyiben a törvénymódosítást a parlament megszavazza, és Duda utána vétót emel, azt az alsóház csak a szavazatok háromötödös többségével utasíthatja el, amellyel viszont a jelenlegi kormánykoalíció nem rendelkezik.
Az uniós jogállamisági eljárás lezárását múlt héten Adam Bodnar igazságügyi miniszter és főügyész a TVN24 kereskedelmi hírtelevízióban az egész kormány sikerének nevezte. Úgy ítélte meg: a lépésnek nagy a jelentősége, mert Lengyelország ennek köszönhetően erősebb lesz az Európai Unióban. „Előre haladhatunk a jogállamiság javításának további szakaszaiban” – fogalmazott Bodnar.
Jaroslaw Kaczynski volt kormányfő, a PiS elnöke a TV Republika konzervatív hírtelevízióban múlt szerdán kijelentette: az EU-ban jelenleg a jogállamiság egyszerű meghatározása érvényes, mégpedig az, hogy amennyiben megvan […] a németeknek alárendelt kormány, akkor fennáll a jogállamiság, ha pedig nincs, akkor nem áll fenn.
Elutasította a lengyel elnök annak a parlament által elfogadott törvénynek az aláírását, melynek értelmében regionális nyelvnek ismerték volna el a sziléziai nyelvjárást Lengyelországban, a jogszabályt Andrzej Duda visszaküldte a parlamentnek – közölte szerdán a varsói államfői hivatal.
A törvényt április végén a lengyel parlamenti alsóház (szejm), majd május elején a felsőház (szenátus) is megszavazta.
Az államfői hivatal honlapján szerdán közzétett közleményben aláhúzták: szakértőknek, különösen nyelvészeknek kellene elemezniük, hogy teljesen kialakult-e egy adott regionális nyelv, és teljesültek-e ebben a tekintetben a nemzeti kisebbségekről és a regionális nyelvről szóló lengyelországi törvényben megszabott kritériumok.
Az elnök azon az állásponton van, hogy a törvényi feltételek teljesítéséről nem dönthet, csak az érintett társadalmi csoport objektív értékelésére van szükség – tették hozzá.
A közvélemény számára elérhető nyelvészeti vélemények többsége szerint a sziléziai nyelvjárások a lengyel nyelv változatait képezik, az ezekből álló sziléziai dialektus pedig ugyanolyan jellegű, mint több más lengyelországi dialektus, például a kis- vagy nagy-lengyelországi, illetve a mazóviai. Ilyenként nem teljesíti a regionális nyelv elismerésének feltételeit – érvelnek.
Aláhúzták: a lengyel nyelvről szóló törvény a lengyelországi nyelvjárások ápolását is magában foglalja.
Az államfő viszont osztja azokat az aggodalmakat, melyek szerint a sziléziai dialektus regionális nyelvként való elismerése, valamint az ebből eredő védőintézkedések hasonló elvárásokat kelthetnének más regionális csoportok képviselőinél – áll a közleményben.
Az elnöki döntést azzal is indokolták, hogy a jelenlegi társadalmi és geopolitikai helyzetben nem lehet kizárni a keleti szomszédságban zajló háborúval összefüggő hibrid tevékenységet Lengyelországgal szemben. Ezért különösen gondoskodni kell a nemzeti identitás megőrzéséről, amelyet az anyanyelv ápolása szolgál – hangsúlyozták.
A megvétózott jogszabály értelmében Lengyelország délnyugati részén elterülő sziléziai térség hagyományos nyelvét regionális nyelvként iktatták volna be a nemzeti kisebbségekről szóló törvénybe. Ilyen státuszt Lengyelországban eddig csak a Balti-tenger mellékén elterjedt kasub nyelv élvezett.
A módosítás nyomán kettős helység- és utcaneveket alkalmaztak volna azokon a helyeken, ahol a lakosság legalább 20 százaléka úgy nyilatkozik, hogy beszéli a sziléziai nyelvet, önkéntes iskolai nyelvoktatást vezettek volna be, és finanszírozták volna a regionális nyelv ápolását célzó kezdeményezéseket.
2007 óta összesen nyolc hasonló javaslat látott már napvilágot, a szejm egyiket sem hagyta jóvá, illetve nem is kerültek napirendre, egyebek mellett az adott parlamenti ciklus befejeződése miatt.
A 2021-es népszámlálásban több mint 467 ezren jelölték meg Lengyelországban, hogy mindennapjaikban a sziléziait használják, közülük csaknem 55 ezren azt állították, hogy csak ezt a nyelvet beszélik.
Az utóbbi hetekben több lengyel értelmiségi írta alá azt a petíciót, amelyben a sziléziai nyelvről szóló törvény jóváhagyására szólították fel Andrzej Dudát.
Az államfői vétókat a lengyel jog értelmében az alsóház utasíthatja el, ehhez a képviselők háromötödös többségére lenne szükség a honatyák legalább felének jelenlétében. A jelenlegi kormánykoalíciónak nincs ilyen többsége.
[type] => post
[excerpt] => Elutasította a lengyel elnök annak a parlament által elfogadott törvénynek az aláírását, melynek értelmében regionális nyelvnek ismerték volna el a sziléziai nyelvjárást Lengyelországban, a jogszabályt Andrzej Duda visszaküldte a parlamentnek – kö...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1717100880
[modified] => 1717043471
)
[title] => Duda megvétózta a sziléziai nyelv elismeréséről szóló törvényt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=114598&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 114598
[uk] => 114709
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 114599
[image] => Array
(
[id] => 114599
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/duda.jpg
[original_lng] => 199096
[original_w] => 2560
[original_h] => 1438
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/duda-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/duda-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/duda-768x431.jpg
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/duda-1024x575.jpg
[width] => 1024
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/duda-1536x863.jpg
[width] => 1536
[height] => 863
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/duda-2048x1150.jpg
[width] => 2048
[height] => 1150
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/duda.jpg
[width] => 2560
[height] => 1438
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1717124914:3
[_thumbnail_id] => 114599
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1522
[translation_required_done] => 1
[_oembed_fc59b2e3dd6b5e85c48258fc3b7b433e] =>
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
