Nem hivatalos ajánlatokat kapott a japán kormány arra, hogy csatlakozzon az Ausztrália, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok által tavaly ősszel létrehozott AUKUS védelmi partnerséghez – írta szerdán a Szankei Sinbun című japán lap.
Az újság szerint a megnevezett országok érdeklődése elsősorban abban mutatkozik, hogy Tokió képességeit összekapcsolják a legújabb katonai fejlesztésekkel. Különösen arról lehet szó, hogy Japán részt vegyen a hiperszonikus fegyverek, az elektronikus és kiberhadviselés, a mesterséges intelligencia terén folytatott együttműködésben. A lap értesülése szerint mindhárom ország felajánlotta, hogy Japán csatlakozzon az AUKUS-hoz.
Tokióban határozottan támogatják a csatlakozás gondolatát, mert úgy vélik, erősíteni fogja a Kína elleni kollektív elrettentő képességet.
Az óvatosabb megközelítés hívei azonban úgy vélik, hogy Tokió maradjon a kétoldalú védelmi kapcsolatok fejlesztése mellett az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal és Ausztráliával. Japánnak ezekkel az országokkal amúgy is vannak már külön katonai együttműködési megállapodásai.
Macuno Hirokazu, a japán kormány főtitkára szerdán Tokióban tartott sajtótájékoztatóján cáfolta az újsághíreket. Ez nem igaz – mondta. A Szankei Sinbun ennek ellenére arról ismert, hogy megbízható forrásokkal rendelkezik japán katonai körökben.
Ausztrália, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok tavaly szeptemberben jelentette be az AUKUS megalakulását. Az akkori háromoldalú megállapodás értelmében Ausztrália azt tervezi, hogy amerikai és brit technológiát használ fel legalább nyolc nukleáris meghajtású tengeralattjáró építéséhez, amelyek közül az első 2036-ban csatlakozik majd az ország haditengerészetéhez. Szó van arról is, hogy az ausztrál fegyveres erőket amerikai manőverező robotrepülőgépekkel szerelik fel. Az AUKUS tagjai később bejelentették együttműködési szándékukat a hiperszonikus hadviselési rendszerek terén is.
Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök február 4-én Pekingben folytatott megbeszéléseiken aggodalmukat fejezték ki az AUKUS létrejötte miatt. Kína többször is kijelentette, hogy az AUKUS létrehozása kiélezi a fegyverkezési versenyt, és hidegháborús mentalitáson alapul.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Nem hivatalos ajánlatokat kapott a japán kormány arra, hogy csatlakozzon az Ausztrália, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok által tavaly ősszel létrehozott AUKUS védelmi partnerséghez. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1649872800 [modified] => 1649856665 ) [title] => Japán is csatlakozhat az AUKUS-szövetséghez, amelytől Putyin és Hszi Csin-ping is retteg [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=46311&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 46311 [uk] => 46400 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 46312 [image] => Array ( [id] => 46312 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/aukus-kina-526123.jpg [original_lng] => 145672 [original_w] => 1125 [original_h] => 633 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/aukus-kina-526123-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/aukus-kina-526123-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/aukus-kina-526123-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/aukus-kina-526123-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/aukus-kina-526123.jpg [width] => 1125 [height] => 633 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/aukus-kina-526123.jpg [width] => 1125 [height] => 633 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/aukus-kina-526123.jpg [width] => 1125 [height] => 633 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1649920364:2 [_thumbnail_id] => 46312 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 2 [views_count] => 2502 [translation_required_done] => 1 [_oembed_e9d33e1d68d2e7490222147ab99e1fdb] => [_oembed_time_e9d33e1d68d2e7490222147ab99e1fdb] => 1649862005 [_oembed_f4f52459052ea6d94bebe0cdda77a2d2] =>
A nemzetközi humanitárius jog megsértésének nevezte a Kijev környéki tömegmészárlást Hajasi Josimasza japán külügyminiszter, aki lengyel hivatali partnerével, Zbigniew Rauval közös hétfői varsói sajtóértekezletén újabb szankciókat helyezett kilátásba Moszkvával szemben.
Hajasi a kétoldalú tárgyalásokat követő sajtókonferencián közölte: megosztotta Rauval mély megrendültségét annak kapcsán, hogy Kijev környékén „rendkívül kegyetlen, a civil lakosság ellen irányuló erőszakos cselekmények” történtek.
„Ártatlan civilek meggyilkolása a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősül” – állapította meg a japán külügyminiszter, hozzátéve: az ilyen tettet megengedhetetlennek tartja, és szigorúan elítéli.
Az ukrán hatóságok vasárnap Kijev környékén készült fényképeket és videófelvételeket tettek közzé, amelyeken számos, utcán fekvő, civil ruhás ember holtteste látható. Hivatalos közlések szerint Bucsában tömegsírra is bukkantak, összesen legkevesebb 330 férfiholttestet találtak. Az orosz kormány ukrán szélsőségesek provokációjának minősítette a történteket.
Hajasi álláspontja szerint a nemzetközi jog megsértését, valamint „a fennálló állapot megváltoztatására tett egyoldalú, erőszakos kísérletet” jelent maga az ukrajnai orosz invázió is. Ezért fontosnak tartja a nemzetközi közösség „határozott és egységes” kiállását.
„Japán nem tehet úgy, mintha az egész helyzet nem érintené” – szögezte le Hajasi, hozzátéve: országa együtt akar működni Lengyelországgal a „szabad és nyitott világ” védelmében, a közös cselekvés egyik eleme pedig az Oroszországgal szembeni „komoly szankciók” lesznek.
Zbigniew Rau a sajtóértekezleten kiemelte: Lengyelország és Japán erőfeszítései arra irányulnak, hogy véget vessenek az ukrajnai háborúnak, és felelősségre vonják Oroszországot, amiért ezt elindította.
Rau méltatta azt a humanitárius támogatást is, amelyet Japán Ukrajnának, valamint az ukrán menekülteket befogadó Lengyelországnak nyújt.
Συναντήθηκα με τον Δήμαρχο της Οδησσού Gennadiy Trukhanov. Συζητήσαμε για την ισχυρή παρουσία της ελληνικής ομογένειας στην πόλη, στο πλαίσιο των ιστορικών δεσμών του ελληνισμού με την Οδησσό, και τις προκλήσεις που αυτή αντιμετωπίζει. (photos ΑΜΠΕ) pic.twitter.com/3eW6drnw99
Codziennie setki tys. Ukraińców budzi się ze strachem czy nad ich domy nie nadlatują rosyjskie samoloty, a w Europie loteria…raz zapowiedź mocniejszych sankcji, następnego dnia głosy, by nie przesadzać. Putin podpalił całą ??, a Europa się zastanawia, czy koc gaśniczy wystarczy.
Met PM @NicolaeCiuca & thanked him for #Romania’s important contributions to our security at this critical time. We addressed #Russia’s absurd allegations that #Ukraine is preparing a dirty bomb. Russia must not use false pretexts to further escalate its illegal war in Ukraine. pic.twitter.com/qLHvhkkFDg
Oroszország nem kívánja folytatni a Japánnal kötendő békeszerződésről szóló tárgyalásokat, a Tokió által az ukrajnai helyzet miatt bevezetett szankciók miatt – közölte hétfőn Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
„A jelenlegi körülmények között az orosz fél nem kívánja folytatni a tárgyalásokat Japánnal a békeszerződésről, mert lehetetlen a kétoldalú kapcsolatok alapdokumentumának aláírásáról tárgyalni olyan állammal, amely nyíltan barátságtalan álláspontot képvisel, és amely arra törekszik, hogy megsértse országunk érdekeit” – hangzott az állásfoglalás.
Moszkva leállítja a japán állampolgárok vízummentes beutazását a Kuril-szigetekre és kilép a Japánnal a szigetek déli vonulatán kialakítandó közös gazdasági tevékenységről folytatott párbeszédből is. Oroszország emellett blokkolja Japán partneri státusát a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködésben folytatott ágazati párbeszédben.
Az orosz külügyminisztérium állásfoglalása a történtekért Tokiót tette felelőssé.
Japán több szankciócsomagot is bevezetett Oroszországgal szemben az ukrajnai háború miatt. Az exportkorlátozások mintegy 300 fajta áru és technológia szállítását tiltják, közöttük a félvezetőkét, valamint a tengeri és repülésbiztonsági, a távközlési berendezéseket, a katonai rendeltetésű termékekét, beleértve a fegyvereket, a szoftvereket és az olajfinomító berendezéseket.
A korlátozások 49 orosz vállalatra és szervezetre érvényesek. A japán kormány ezenkívül személyes szankciókat vetett ki az orosz vezetők, köztük Vlagyimir Putyin elnök, valamint orosz üzletemberek ellen.
Az Oroszország és Japán között a második világháború vége óta megoldatlan területi vita áll fenn, amely miatt a felek még mindig nem kötöttek békeszerződést. A háborút követően a Kuril-szigetek egésze a Szovjetunió ellenőrzése alá került, de Japán azóta is vitatja Iturup, Kunasir, Sikotan sziget és a Habomai szigetcsoport hovatartozását.
Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly szeptemberben Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórumon bejelentette: Oroszország adó- és vámkedvezményeket vezet be a Kuril-szigeteken, hogy ott legyenek a legkedvezőbb üzleti feltételek az egész ázsiai- és csendes-óceáni régióban. Hozzátette, hogy Moszkva a szigetekről tárgyalva garanciákat kért Tokiótól arra vonatkozóan, hogy a régióba nem telepítenek amerikai rakétarendszereket és katonákat, de erre nem kapott választ.
Russian officials are not invited to #MSC2023. We will not give them a platform for their propaganda. We want to discuss Russia's future with Russian opposition leaders and exiled people - THEIR voices need to be heard and amplified.
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
A kormányzó koalíció kényelmes többséggel nyerte meg vasárnap Japánban a parlamenti választásokat, így Kisida Fumio miniszterelnök meg fogja tudja valósítani gazdasági és nemzetbiztonsági programját – jelentette a Kyodo hírügynökség.
A jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) 259 helyet szerzett meg a 465 fős alsóházban, ami 17-tel kevesebb, mint a korábbi parlamentben, és a kiesők között vannak kiemelkedő politikusok is. Partnere, a jobbközép Komeito 32 helyet szerzett meg. Az összesen 291 mandátum elég ahhoz, hogy a kormánykoalíció minden bizottság vezetését megkapja, és diktálja a törvényalkotás menetét.
A fő ellenzéki Japán Alkotmányos Demokratikus Párt (CDPJ) szintén vesztett mandátumszámából – 14-et, így most 96 lesz – pedig közös jelöltjei voltak más ellenzéki pártokkal. A Japán Újítás Párt, amely nem csatlakozott a CDPJ választási szövetségéhez, azonban 41 helyet nyert, majdnem megnégyszerezte korábbi mandátumainak számát.
Kisida Fumio szeptember végén lett az LDP elnöke, majd október elején a parlament alsóháza megválasztotta az ország miniszterelnökének. Akkor csak 50 százalék körüli volt a népszerűsége a választók körében.
Új szintre emelték a Japán és Vietnam közötti védelmi együttműködési partnerséget szombaton. A Hanoiban aláírt megállapodás értelmében Japán ezentúl védelmi berendezéseket és technológiákat adhat át Vietnamnak – közölte Kisi Nobuo japán védelmi miniszter. Közben szombaton a vietnami fővárosban tárgyalt Vang Ji kínai külügyminiszter is, aki vietnami tárgyalópartnereivel megerősítette, hogy fokozni akarják az egységet és az együttműködést a kétoldalú kapcsolatokban.
Nguyen Phu Trong, a Vietnámi Kommunista Párt (VKP) főtitkára a kínai külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után elmondta, hogy a két ország között átfogó stratégiai együttműködési partnerség áll fenn. Az összetett és folyton változó nemzetközi helyzetre tekintettel a két országnak össze kell fognia a nehézségek legyőzésére – állította Trong, megjegyezve, hogy senki nem áshatja alá a Kína és Vietnám közötti egységet.
Vang Ji kiemelte, hogy a kínai-vietnámi kapcsolatoknak kiemelkedő stratégiai jelentősége van, és a két országnak tovább kell mélyíteni szövetségét minden területen. A kínai külügyminisztert fogadta Pham Minh Chinh vietnami kormányfő is, aki azt hangsúlyozta, hogy országa külpolitikájában prioritásként kezeli a Kínához fűződő kapcsolatokat.
A japán védelmi minisztérium közlése szerint a szombaton aláírt japán-vietnámi védelmi megállapodás értelmében további tárgyalásokon dolgozzák majd ki, hogy pontosan milyen katonai felszereléseket, köztük milyen típusú hadihajókat adna át Japán Vietnámnak. A két ország közös hadgyakorlatokat is tervez.
A japán fennhatóság alatt álló Szenkaku-szigeteket (kínaiul Tiaojü) Kína is magának követeli. Tokió rendszeresen tiltakozik amiatt, hogy a kínai parti őrség a szigetek közelében tartózkodik. Japán szerint kínai hajók gyakran japán felségvizekre térnek át a szigetek körül, és japán halászhajókat is fenyegetnek.
A japán és a vietnámi védelmi miniszter találkozóján a japán fél megerősítette, hogy határozottan ellenez minden olyan egyoldalú lépést, amely erőszakkal változtatná meg a status quót. Tokió igyekszik bővíteni azoknak az országoknak a körét, amelyekkel katonai együttműködést tart fenn: Vietnám már a 11. állam, amellyel Japán megállapodást írt alá védelmi berendezések és technológiák átadásáról.
Danke für den freundlichen Empfang in Hanoi, Premier Chinh! #Vietnam ist ein wichtiger Partner für ??: Als eine Konsequenz der #Zeitenwende müssen wir unsere Absatzmärkte, Rohstoff-Quellen und Produktionsstandorte erweitern. Das macht uns unabhängiger von einzelnen Staaten. pic.twitter.com/BFL9Lnyb3R
Abe Sindzó volt japán kormányfő bocsánatot kért a finanszírozási botránnyal kapcsolatos korábbi kijelentéseiért pénteken Tokióban.
A gyanú szerint Abe miniszterelnöksége idején éveken át több gálavacsora költségeinek egy részét közpénzből finanszírozták.
2013 és 2019 között több olyan gálavacsorát is adtak, amelyre a volt miniszterelnök választókörzetéből, Jamagucsiból is hívtak vendégeket, és a belépődíj nem fedezte a tényleges költségeket.
A 8 millió jenre (mintegy 23 millió forint) rúgó különbözetet a gyanú szerint a miniszterelnöki hivatal állta, ami sérti a politikai finanszírozást szabályozó jogszabályt.
Abe, aki szeptemberben mondott le egészségi okokra hivatkozva, miután közel kilenc éven át volt kormányfő, közölte: nagyban felelősnek érzi magát, amiért többször is tagadta a gálavacsorák finanszírozást. Abe kijelentette: semmit nem tudott a kifizetésekről.
Csütörtökön Abe titkára ellen vádat emeltek az ügyben, és egymillió jen (2,87 millió forint) pénzbírsággal sújtották.
„Még ha az elszámolás a tudtomon kívül történt is, erkölcsileg mélyen felelősnek érzem magam a történtekért” – mondta a volt kormányfő pénteken egy parlamenti bizottságban. Benyújtotta az elmúlt három évről szóló, javított pénzügyi beszámolókat is.
Abe előzőleg csütörtöki – lemondása utáni első – sajtótájékoztatóján „őszintén bocsánatot kért”, de kijelentette, nem volt tudomása a kifizetésekről.
A botrány Abe utódjára, Szuga Josihidére is rossz fényt vethet, aki Abe jobbkeze volt miniszterelnöksége idején, és védelmébe vette a parlamentben egykori főnökét – jegyezte meg a Reuters brit hírügynökség. Később Szuga is bocsánatot kért a kifizetésekkel kapcsolatos téves nyilatkozatokért.
A parlamenti nyomozó hivatalra hivatkozó helyi médiajelentések szerint Abe Sindzónak a parlamentben 2019 végétől tett nyilatkozatai legalább 118 esetben mondanak ellent az ügyészség által feltárt tényekkel.
Megtartották Japánban az egész-napon át tartó trónöröklési ceremóniá – számolt be az Euronews.
A szertartásra hivatalosan áprilisban került volna sor, azonban a koronavírus-járvány miatt novemberre halasztották.
Mivel a jelenlegi uralkodónak, Naruhito császárnak csupán leány gyermeke született, így a japán törvények értelmében öccse, Akisino herceg követi majd a trónon.
Szuga Josihidét választották meg szerdán Japán kormányfőjének a parlament alsóházában, ahol a kormányzó Liberális Demokrata Pártnak (LDP) többsége van.
A 71 éves Szuga a japán kormány kabinettitkáraként és szóvivőjeként dolgozott nyolc évig elődje, Abe Sindzó miniszterelnöksége idején.
Számos kihívás elébe néz, többek között a koronavírus-járvány idején kell új életre keltenie az ország gazdaságát.
Szuga azt mondta, politikájában abszolút elsőbbséget élvez majd a gazdaság beindítása, továbbá a koronavírus visszaszorítása, ami szükséges a jövő évre halasztódott 2020-as tokiói olimpiai játékok megrendezéséhez is.
Korábban azt mondta, politikájában abszolút elsőbbséget élvez majd a gazdaság beindítása, továbbá a koronavírus visszaszorítása, ami szükséges a jövő évre halasztódott 2020-as tokiói olimpiai játékok megrendezéséhez is. További gond, hogy az ország lakossága gyorsan öregszik.
Az új miniszterelnök várhatóan folytatja elődje monetáris politikáját a kormányzati kiadások és reformok terén, diplomáciai tevékenységének középpontjában pedig az Egyesült Államok és Japán alkotta biztonsági szövetség áll majd. Szugának, akinek közvetlen diplomáciai tapasztalata elmarad elődjétől, meg kell birkóznia az Egyesült Államok és Kína közötti egyre nagyobb feszültséggel, továbbá kapcsolatot kell kiépítenie a november 3-ai amerikai elnökválasztás győztesével.
A japán sajtó tudni véli, hogy Szuga az új kormány felét még az előző kabinet tagjaiból választja, az átlagéletkor hatvan év lesz, a nők száma pedig csupán kettő.
A korábbi miniszterelnök, Abe Sindzó augusztus 28-án jelentette be lemondását tisztségéről, romló egészségi állapotára hivatkozva.
