Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője szombaton Lengyelországban találkozott Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszterrel – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál a miniszter X közösségi oldalára hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyel védelmi miniszter kijelentette, hogy országa és Ukrajna partnerek a biztonsági kérdésekben. „De ha történelemről van szó, el kell mondanunk egymásnak az igazat, mert csak így építhetjük a jövőt” – mutatott rá.
Kosiniak-Kamysz szerint a Budanovval tartott találkozó során „világosan felvázolta Lengyelország elvárásait azzal a döntéssel kapcsolatban, hogy az egyik ukrán katonai egységet az Ukrán Felkelő Hadseregről (UPA) nevezzék el”.
„A volhíniai tragédia áldozatainak emléke nem vita tárgya. Vannak határok, amelyeket nem lehet átlépni” – hangsúlyozta Kosiniak-Kamysz.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor kijelentette, hogy jelenleg nem látja értelmét a személyes találkozónak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, de egyúttal feltételt is szabott ehhez – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Putyinnak a Szentpétervári Nemzetközi Befektetési Fórumon tett nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint a diktátor kijelentette, hogy soha nem utasította vissza a találkozót az ukrán elnökkel, mert „olyan, mintha ostobaságokat beszélne”. „Tudom, én is tapasztaltam, véleményem szerint itt utalás van a „minszki megállapodásokra. Egész éjjel fennmaradtunk, megfogalmaztuk ezeket a minszki megállapodásokat, azután Németország első embereinek szájából világossá vált, hogy ez csak üres történet. A minszki megállapodások csak az időhúzás és Ukrajna újrafegyverzése céljából jöttek létre” – mondta.
Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy „nem látja értelmét a találkozónak”. Szerinte az ukrán fél egyetlen célja az orosz betolakodók offenzívájának megállítása. „Megállapodásokra van szükségünk, nem hat hónapra, nem három hónapra, hanem hosszú történelmi perspektívára. Hadd dolgozzanak a szakértők, találjanak ki megoldásokat. És utána találkozhatunk, jelen lehetünk dokumentumok aláírásánál, vagy akár alá is írhatunk valamit” – mondta.
Emellett ismét azzal vádolta Ukrajnát, hogy megtámadott egy civil főiskolát Luhanszk megyében, és felszólította az orosz megszállókat, hogy „dolgozzanak”. Amikor arról kérdezték, hogy ez azt jelenti-e, hogy a diktátor megtagadta-e a találkozót, azt válaszolta: „Nem látom értelmét.”
Az Európai Unió nevében Friedrich Merz német kancellárnak kellene tárgyalnia az Ukrajna elleni orosz agresszió lezárásáról – jelentette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök csütörtökön a prágai repülőtéren, mielőtt elindult az EU és a Nyugat-Balkán vezetőinek montenegrói találkozójára.
„Részemről egyértelműen Merz német kancellár az, akinek az Európai Tanács és az Európai Bizottság mandátuma alapján vezetnie kellene ezt a diplomáciai missziót” – mondta a cseh kormányfő újságírók érdeklődésére válaszolva.
Úgy vélte, nem lenne jó, ha az orosz–ukrán konfliktus folytatódna. Szerinte ma már nyilvánvaló, hogy az agresszor Vlagyimir Putyin orosz államfő.
Donald Trump amerikai elnök jelenleg a közel-keleti konfliktussal van elfoglalva, és minden erejét a Hormuzi-szorosban kialakult blokád feloldásának szenteli – mondta Babis.
Arra a kérdésre, Csehország támogatja-e Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, a kormányfő kitérő választ adott. „Támogatjuk, de természetesen csak a csatlakozási feltételek teljesítése esetén” – jegyezte meg a cseh kormányfő.
Merz május közepén Brüsszelnek küldött levelében azt javasolta, hogy Ukrajna egyelőre kapjon társult státust az EU-ban.
A levél vita tárgya lett az uniós vezetők között, Babis azonban nem foglalt állást – jegyezte meg a közszolgálati cseh hírtelevízió (CT24).
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz államfőnek címzett nyílt levelében sürgette a háború lezárását és a vezetők közti közvetlen tárgyalásokra való áttérést – ismertette az Interfax Ukrajina ukrán hírügynökség.
„Ukrajna azt javasolja, hogy a köztünk és köztetek dúló háború rendezését. Találkozót javaslok Önnek” – hangsúlyozta Zelenszkij az elnöki hivatal honlapján csütörtökön közzétett nyilatkozatában. Az ukrán elnök szerint a több mint négy éve tartó teljes körű háború után éppen a vezetőknek kell meghozniuk a béke szempontjából kulcsfontosságú döntéseket.
„Pontosan a vezetők döntik el a kulcsfontosságú kérdéseket, így volt és mindig is így lesz. Javaslom, hogy jelöljünk ki egy világos találkozási időpontot”
– írta Zelenszkij.
Kiemelte, hogy a találkozó egy harmadik ország területén tarthatnák meg. A lehetséges helyszínek között említette Svájc és Törökország mellett az arab világ országait. „Mindenki hallhatta, ahogy képviselőik mosolyogva azt mondták, hogy eljöhetnék Moszkvába. De ilyen 26 év után az ukrán vezetőnek az önök fővárosában, akárcsak az orosz vezetőnek Kijevben, nincs mit keresnie” – fejtegette az ukrán elnök.
Európa három legnagyobb gazdaságának vezetői a konfliktus mindkét oldalát érintő tárgyalások lehetőségéről tárgyalnak, és az ukrán féllel egyeztetik ezeket az erőfeszítéseket.
Németország, Franciaország és Nagy-Britannia olyan terven dolgozik Ukrajnával közösen, amely arra késztetheti Vlagyimir Putyint orosz diktátort, hogy tárgyaljon a háború befejezéséről, számolt be a Bloomberg június 3-án, szerdán forrásokra hivatkozva.
Európa három legnagyobb gazdaságának tisztviselői megvitatják a konfliktus mindkét felét érintő tárgyalások lehetőségét, és ezeket az erőfeszítéseket összehangolják az ukrán féllel.
Az európai szövetségesek úgy vélik, hogy a jelenlegi helyzet lehetőséget teremt a diplomáciai folyamat előmozdítására az orosz csapatok fronton lévő helyzetének romlása és a növekvő orosz veszteségek hátterében. Ukrán drónok sikeres csapásokat mértek az orosz területen belüli célpontokra, és az orosz elit egyes rétegei körében a háborúval való elégedetlenség jelei mutatkoznak.
A Bloomberg azt írta, hogy a szövetségesek valószínűleg el akarják kerülni az ukrán energetikai és polgári infrastruktúra elleni nagyszabású orosz támadások újabb téli időszakát, ezért fontolgatják a tárgyalási pálya közeljövőben történő aktiválásának lehetőségét. Források ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a tárgyalási kezdeményezésekről szóló végső döntés továbbra is Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezében van, és az európai partnerek nem szándékoznak elfogadhatatlan megközelítéseket ráerőltetni Kijevre.
A kiadvány megjegyezte, hogy a következő napokban Keir Starmer brit miniszterelnök konzultációt tervez Friedrich Merz német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel a további lépésekről.
Ugyanakkor egyes európai tisztviselők úgy vélik, hogy Moszkva jelenleg nem mutat készséget az érdemi tárgyalásokra, és a szövetségeseknek Ukrajna katonai támogatásának megerősítésére és a Kremlre gyakorolt szankciós nyomásra kellene összpontosítaniuk.
Donald Trump amerikai elnök június 1-jén az NBC Newsnak adott interjújában kijelentette, hogy az iráni fél nem tájékoztatta őt a Washingtonnal folytatott tárgyalásokból való kilépésről, írta a Jevropejszka Pravda.
Mint ismeretes, azon a napon az iráni Tasnim hírügynökség kijelentette, hogy Irán állítólag felfüggesztette az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokat egy lehetséges békemegállapodásról, tiltakozásul Izrael Libanon elleni fellépése ellen.
Trump azonban azt mondta, hogy nem tájékoztatták előzetesen erről a döntésről. Ugyanakkor véleménye szerint „normális, ha befejezték a tárgyalásokat”.
„Helyénvaló ezt kimondani, mert jobb tárgyalók, mint harcosok. De nem tájékoztattak minket erről. Ez nem jelenti azt, hogy odamegyünk és elkezdünk bombákat dobni” – mondta az amerikai elnök.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok fenntartja a tengeri blokádot.
„Ha nem akarnak beszélgetni, nem bánom. Szerintem ez normális. Én sem akarok különösebben beszélgetni. Túl sokat beszélünk” – tette hozzá Trump.
Steve Witkoff és Jared Kushner, az amerikai elnök megbízottjai a közeljövőben Kijevbe látogatnak – jelentette be hétfőn Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője egy kijevi nemzetközi fórumon, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Budanov elmondta: Volodimir Zelenszkij elnök néhány nappal ezelőtt tett hivatalos bejelentést az amerikai delegáció várható látogatásáról. „Csak annyit mondhatok, hogy mindezt megerősítem, és mindannyian erre a találkozóra készülünk” – jegyezte meg. Hozzátette, hogy a küldöttek megerősítették terveiket, miszerint a közeljövőben nemcsak az ukrán fővárosba, hanem Moszkvába is ellátogatnak.
Az elnöki hivatalvezető megjegyezte, hogy az amerikai delegáció közelgő látogatása megerősítést jelent arra, hogy a tárgyalási folyamat tart, és a jövőben is folytatódni fog. A találkozók sikeréhez azonban mindkét fél részvétele szükséges.
„A hatékonyság a folyamatban részt vevő összes szereplőtől függ. Ez mind a mi, mind Oroszország álláspontja. Sajnos az ilyen kérdéseket nem lehet egyoldalúan megoldani. Különben valószínűleg már rég megtettük volna” – hangsúlyozta Kirilo Budanov.
Az Oroszországgal folytatott tárgyalási folyamat nem jutott zsákutcába, a békefolyamatok nem szünetelnek, de nem nyilvánosak – jelentette ki hétfőn Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője egy kijevi nemzetközi fórumon, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Budanov elmondta: „A tárgyalási folyamattal kapcsolatban: soha nem mondtam, hogy zsákutcába jutott, és továbbra is kitartok ezen véleményem mellett. Bizonyos folyamatok vannak, igaza, ezek, mondjuk úgy, nem teljesen nyilvánosak.” Ugyanakkor elismerte: valóban van egy bizonyos szünet a legmagasabb szintű tárgyalásokon. De technikai szinten a tárgyalások nem álltak meg. És a fogolycserék ezt megerősítik.
„Ami azt illeti, hogy Oroszország békét akar-e – nem tudom, szerintem nem igazán akarja. De ha feltesszük a kérdést, hogy készen áll-e bizonyos lépésekre a közeljövőben, azt hiszem, hogy most minden eddiginél jobban megjelentek ezek a kilátások. Ezért hiszek ebben a folyamatban, bármi is történjen” – hangsúlyozta az elnöki hivatalvezető.
De ami az ortodox pünkösdi állítólagos fegyverszünetéről szóló pletykákat illeti, az Elnöki Hivatal vezetője semmit sem tud ilyen megállapodásokról. „Nem kaptam ilyen információt. Sőt, megnézhetik, hogy hány csapás volt tegnap, hány emberáldozata volt az Oroszországi Föderációnak. Ezért nem egészen értem, miről beszélünk most” – tette hozzá Kirilo Budanov.
💬 Britain has been magnificent in its support for Ukraine, for many of the same reasons that we are helping Ukraine.
You, too, have been a victim of Russia's actions. In fact, the term 'hybrid war' does not quite capture it; this has amounted to state terrorism. Your citizens…
— Ministry of Foreign Affairs 🇵🇱 (@PolandMFA) May 31, 2026
Az Indiában tartózkodó Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint „még néhány napig” eltarthat az Iránnal kötendő megállapodás szövegének elfogadása. A kijelentés lehűtötte azokat a reményeket, hogy közeleg a konfliktus vége, miközben hétfőn az amerikai erők – Washington szerint – csapásokat hajtottak végre Dél-Iránban.
Marco Rubio korábban Újdelhiben újságíróknak azt mondta, hogy az Egyesült Államok minden esélyt megad a diplomáciának a sikerre, mielőtt mérlegelné, hogy úgymond „más módon” foglalkozzon-e Iránnal.
Az amerikai külügyminiszter a Hormuzi-szoros újranyitásáról szóló tárgyalásokra utalva azt mondta, hogy „egy meglehetősen komoly dolog van az asztalon”, és egy „nagyon is valós, jelentős, korlátozott időhöz kötött tárgyalás zajlik nukleáris kérdésben”.
Amióta az Egyesült Államok és Izrael február 28-án megtámadta Iránt, mindössze néhány tucat hajó haladt át a Hormuzi-szoroson, szemben a korábbi napi 125–140-nel.
A szabad hajózás leállása a szoroson át az olajárak emelkedését okozta, és fölhajtotta az üzemanyag, a műtrágya és az élelmiszerek költségeit, miután a világ kőolajexportjának mintegy ötöde haladt át a blokád előtt a szűk tengeri folyosón.
Berlinbe utazott Rusztem Umjerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára, ahol német, francia és brit vezetőkkel folytatott egyeztetéseket – számolt be az RBK-Ukraine a Politico értesüléseire hivatkozva.
A tárgyalásokat zárt formában tartották az úgynevezett E3-csoport, vagyis Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság nemzetbiztonsági tanácsadóinak részvételével. A német kancellári hivatal a megbeszélés bizalmas jellegére hivatkozva nem kommentálta a találkozót.
Umjerov szóvivője megerősítette, hogy az ukrán politikus Berlinben dolgozik, és találkozott Günter Sautter német tisztviselővel is. A felek biztonságpolitikai kérdésekről, az ukrajnai békefolyamatról, valamint a védelmi együttműködésről, köztük a Drone Deal program végrehajtásáról egyeztettek.
A szóvivő ugyanakkor cáfolta, hogy rendkívüli tárgyalásról lenne szó. Mint fogalmazott, ez egy előre tervezett európai egyeztetéssorozat része: hétfőn Brüsszelben, kedden Berlinben tárgyaltak, és a héten további európai fővárosokba is ellátogatnak.
