A kínai külügyminisztérium közölte, hogy „határozottan elítéli és határozottan ellenzi”, hogy Litvánia persona non grata-vá nyilvánított 3 kínai diplomatát, akik ideiglenes ügyvivőnél dolgoznak, számolt be a Reuters.
Kína közleménye szerint Litvánia nem hozta nyilvánosságra a diplomaták kiutasításának okát, és Peking határozottan ellenzi ezt a döntést. Kína azt is közölte, hogy fenntartja a jogot, hogy ellenintézkedéseket tegyen.
Vilnius korábban kijelentette, hogy a diplomaták persona non grataként való nyilvánítására vonatkozó döntést a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény rendelkezéseivel, a nemzetközi jog egyéb elveivel és gyakorlatával, valamint Litvánia törvénykezésével összeegyeztethetetlen tevékenységükkel kapcsolatos információk alapján hagyták jóvá. Ezenkívül Litvánia 2021-ben biztonsági okok miatt visszahívta nagykövetét és más diplomatáit, miután a balti ország felkérte Tajvant, hogy nyisson ott de facto nagykövetséget.
Kína az ukrajnai háború kezdete óta támogatja Oroszország gazdaságát, megvásárolja az olajat és különböző árucikkekkel látja el. Ugyanakkor saját hasznot is húz ebből az együttműködésből.
A The Wall Street Journal szerint egy szervezet – amelyet Kína hozott létre Oroszország teljes körű ukrajnai invázióját követően – folyamatosan tanulmányozza a nyugati szankciókat. A szervezet rendszeres jelentéseket készít az ország vezetése számára, hogy megértse, hogyan lehet enyhíteni a szankciók hatásait, különösen arra az esetre, ha a Tajvan körüli konfliktus arra késztetné az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy hasonló szankciókat vezessenek be Kínával szemben.
Pekinget „nagyjából minden érdekli, a kijátszásuk módjától kezdve a mindenféle pozitív hatásokig, például a hazai termelés ösztönzéséig” – mondta egy forrás az amerikai lapnak.
Megjegyezték azt is, hogy emiatt kínai tisztviselők rendszeresen látogatnak Moszkvába, hogy megbeszéléseket folytassanak az orosz központi bankkal, a pénzügyminisztériummal és más, a szankciók elhárításában érintett ügynökségekkel.
A források szerint azonban Kína ezen lépései nem jelentik azt, hogy inváziót tervez. Peking inkább egy fegyveres konfliktus „szélsőséges forgatókönyvére” és annak gazdasági következményeire készül.
Kína az ukrajnai háború mindegyik felét arra szólította fel, hogy maradjon higgadt és gyakoroljon önmérsékletet, miután Oroszország új típusú ballisztikus rakétát lőtt ki.
Kína arra szólította fel a feleket, hogy maradjanak higgadtak és gyakoroljanak önmérsékletet az ukrajnai háborúban, miután Oroszország új típusú ballisztikus rakétát lőtt ki – mondta Lin Jian, a kínai külügyminisztérium szóvivője egy pénteki tájékoztatón.
„Kína álláspontja az ukrán kérdésben következetes és egyértelmű. Támogatjuk a válság politikai eszközökkel történő megoldását és az eszkaláció elkerülését. A jelenlegi helyzetben minden félnek higgadtnak kell maradnia, önmérsékletet kell tanúsítania, párbeszéd és konzultáció alkalmazásával kell enyhíteni az eszkalációt, valamint feltételeket kell teremtenie a tűzszünethez és a válság politikai rendezéséhez”, – mondta Lin Jian.
Oroszország közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt ki Ukrajnára. Vlagyimir Putyin orosz diktátor csütörtökön kijelentette, hogy a csapás válaszul szolgált arra, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság lehetővé tette Ukrajnának, hogy fejlett nyugati fegyverekkel csapjon le orosz területekre, ami szerinte a konfliktus „globálizálódását” vonta maga után.
[type] => post
[excerpt] => Kína az ukrajnai háború mindegyik felét arra szólította fel, hogy maradjon higgadt és gyakoroljon önmérsékletet, miután Oroszország új típusú ballisztikus rakétát lőtt ki.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1732356300
[modified] => 1732347812
)
[title] => Kína ismét nyugalomra és önmérsékletre szólított fel, miután Oroszország új ballisztikus rakétát indított Ukrajnára
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=133218&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 133218
[uk] => 133171
)
[trid] => ild5234
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 133172
[image] => Array
(
[id] => 133172
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1732283880-2786-large.webp
[original_lng] => 13352
[original_w] => 600
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1732283880-2786-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1732283880-2786-large-300x225.webp
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1732283880-2786-large.webp
[width] => 600
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1732283880-2786-large.webp
[width] => 600
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1732283880-2786-large.webp
[width] => 600
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1732283880-2786-large.webp
[width] => 600
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1732283880-2786-large.webp
[width] => 600
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1732340692:4
[_thumbnail_id] => 133172
[_edit_last] => 4
[views_count] => 379
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 49
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Hírek
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1436
[1] => 705057
[2] => 34147
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Kína
[1] => orosz ballisztikus rakéták
[2] => orosz támadás
)
)
[3] => Array
(
[id] => 133013
[content] =>
Kína higgadtságra és önmérsékletre kéri az ukrajnai háborúban bármilyen módon érintett feleket annak fényében, hogy Oroszország módosította nukleáris doktrínáját – derül ki a külügyi szóvivő szerdai pekingi közléséből.
Kína figyelemmel kíséri az orosz nukleáris doktrína újabb bővítéseit, amelyeket Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyásával vezettek be – jelentette ki sajtótájékoztatóján Lin Csien szóvivő. Peking tudomásul vette, hogy Oroszország bővítette azon katonai fenyegetések listáját, amelyek semlegesítése érdekében Moszkva megengedettnek tekinti nukleáris fegyverek alkalmazását – hangsúlyozta.
Peking álláspontja szerint a jelenlegi globális biztonsági helyzetet csak fokozott önmérséklettel, a nyugalom megőrzésével és a párbeszéd eszközeinek megerősítésével lehet stabilizálni.
A szóvivő kijelentette, hogy Kína határozottan támogatja a felek közötti feszültségek csökkentését, különös tekintettel a stratégiai kockázatok mérséklésére, ami a globális stabilitás egyik alappillére.
A kínai diplomácia továbbra is következetes az ukrán konfliktus kérdésében – mondta a szóvivő. Peking elkötelezett a politikai rendezés mellett, és hangsúlyozza, hogy a konfliktus eszkalációjának elkerülése érdekében a feleknek meg kell találniuk a békés megoldásokhoz vezető utat. Kína kész konstruktív szerepet vállalni a konfliktus rendezését célzó nemzetközi erőfeszítésekben – tette hozzá.
Kína nem lát veszélyt az Oroszország és Észak-Korea közötti együttműködés elmélyítésében, beleértve a katonai együttműködést, és úgy véli, hogy ezen két országnak joga van önállóan dönteni kapcsolataik fejlesztéséről – közölte Lin Jian, a Kínai Népköztársaság Külügyminisztériumának szóvivője.
Tájékoztatóján kommentálta az orosz–ukrán háború eszkalációjával kapcsolatos információkat Észak-Korea katonai kontingensének jelenlétét illetően az Oroszországi Föderáció területén, számolt be az Ukrinform tudósítója.
„Oroszország és Észak-Korea két független és szuverén állam, így kétoldalú kapcsolataik fejlesztése kizárólag a két ország dolga”, mondta Lin.
A Kínai Népköztársaság Külügyminisztériumának szóvivője megismételte azt a kijelentést, miszerint Kína nem ismeri a Moszkva és Phenjan közötti kétoldalú eszmecserék és együttműködés részleteit, és megemlítette Peking változatlan elképzelését az orosz–ukrán konfliktus megszüntetésének módjairól.
„Kína álláspontja az „ukrán válság” rendezésével kapcsolatban változatlan, és elkötelezett a nézeteltérések mielőbbi deeszkalációja és politikai rendezése mellett”, jegyezte meg a diplomata.
[type] => post
[excerpt] => Kína nem lát veszélyt az Oroszország és Észak-Korea közötti együttműködés elmélyítésében, beleértve a katonai együttműködést, és úgy véli, hogy ezen két országnak joga van önállóan dönteni kapcsolataik fejlesztéséről – közölte Lin Jian.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1730569800
[modified] => 1730571442
)
[title] => Kína kijelentette, nem lát veszélyt az Oroszország és Észak-Korea közötti katonai együttműködésben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=131270&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 131270
[uk] => 131168
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 131169
[image] => Array
(
[id] => 131169
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/263590-china-flag-gettyimages-new-960x500-0-1.webp
[original_lng] => 61816
[original_w] => 960
[original_h] => 500
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/263590-china-flag-gettyimages-new-960x500-0-1-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/263590-china-flag-gettyimages-new-960x500-0-1-300x156.webp
[width] => 300
[height] => 156
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/263590-china-flag-gettyimages-new-960x500-0-1-768x400.webp
[width] => 768
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/263590-china-flag-gettyimages-new-960x500-0-1.webp
[width] => 960
[height] => 500
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/263590-china-flag-gettyimages-new-960x500-0-1.webp
[width] => 960
[height] => 500
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/263590-china-flag-gettyimages-new-960x500-0-1.webp
[width] => 960
[height] => 500
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/263590-china-flag-gettyimages-new-960x500-0-1.webp
[width] => 960
[height] => 500
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1730564243:12
[_thumbnail_id] => 131169
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1179
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 11
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Kiemelt téma
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 690925
[1] => 222507
[2] => 1436
[3] => 361138
[4] => 719
)
[tags_name] => Array
(
[0] => észak-koreai szövetség
[1] => katonai együttműködés
[2] => Kína
[3] => Oroszország támogatása
[4] => vélemény
)
)
[5] => Array
(
[id] => 130943
[content] =>
A nem nyugati országok minél szorosabb együttműködése egybeesik Kína érdekeivel, mivel sem a távol-keleti ország, sem a partnerei nem elégedettek a jelenlegi világrendben rájuk osztott szereppel. A BRICS egy olyan „reformcsomag” lehet, amely eszközt jelent mind politikai, mind gazdasági értelemben a Nyugattal szembeni érdekérvényesítésben.
Bár a nyugati sajtó leginkább azzal foglalkozott a kazanyi BRICS-csúcstalálkozóval kapcsolatban, hogy Oroszország még sincs izolálva a világtól, a több mint harminc ország részvételével lezajlott nemzetközi esemény Kína részéről is sikeresnek mondható. Erről Horváth Levente Kína-szakértő, volt sanghaji főkonzul, az Eurázsia Központ igazgatója beszélt az Indexnek. A BRICS már tizenhatodik éve működik, és a platform komolyságát jelzi, hogy egyre több nem nyugati ország csatlakozna hozzá szívesen.
Kína már hetven évvel ezelőtt a globális Dél országainak az élére akart állni. 1955-ben Kína részt vett a bandungi konferencián, amelyen a volt gyarmatosított országok ültek össze, hogy a világrend megreformálását követeljék. Továbbá Mao Ce-tung »három világ« elmélete is erről szólt, amit Teng Hsziao-ping 1974-ben az ENSZ-közgyűlésen is bemutatott – magyarázta lapunknak a Kína-szakértő.
A „három világ”-elmélettől egy új kapcsolatrendszer kialakítását remélte Kína, pontosabban a harmadik világ vezetőjeként pozicionálta magát. Továbbá azt is megállapították, hogy a nemzetközi békére és biztonságra elsősorban a nagyhatalmak hegemón törekvései jelentik a legnagyobb veszélyt. Az elmélet szerint a következőképpen néz ki a világ felosztása (Eredmények és kihívások: 10 éves az Övezet és Út kezdeményezés / Neumann Lapkiadó és Kommunikációs Kft., 2023):
Az „első világ” a két szupernagyhatalom, az USA és a Szovjetunió, amelyek hegemón hatalmat akarnak megszerezni, irányítani akarják az ázsiai, dél-amerikai és afrikai fejlődő országokat, emellett megfélemlítik a náluk gyengébben fejlett országokat.
A „második világ” a fejlett országokat jelenti.
A „harmadik világ” pedig az ázsiai, dél-amerikai és afrikai fejlődő országokat.
Horváth Levente rámutatott, hogy hetven vagy akár még ötven évvel ezelőtt sem volt hangja a globális Délnek, nem volt egy erős gazdasági hatalom, amely hallatni tudta volna a hangját. „De mára itt a BRICS, amelyben gazdasági szempontból Kínának van a legnagyobb súlya, tehát kvázi a globális Dél élére tud állni, hiszen a globális Dél egyre több országa csatlakozik a BRICS-együttműködéshez” – tette hozzá.
A szakértő szerint nem szabad alábecsülni ezt az együttműködést: még most kezd igazán kialakulni, fejlődésben van, vagyis jelenleg nem érdemes következtetéseket levonni abból, hogy mennyire szervezett vagy sem. Ha a számokat vesszük alapul, akkor az új partnerekkel együtt (a státuszukról az októberi kazanyi csúcson döntöttek) már a világ népességének 57 százalékát képviselik, GDP szempontjából a világ 32 százalékát, vásárlóerő-paritást (PPP) tekintve pedig a világ 46 százalékát (míg a G7-ek – Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Királyság, Egyesült Államok – PPP alapon a világ 29 százalékát adják).
Ugyanakkor Horváth Levente arra hívta fel a figyelmet, hogy Kínának nincsenek hegemón céljai, nem törekszik a BRICS egyedülálló vezetésére. A távol-keleti ország részt vesz a Sanghaji Együttműködési Szervezetben (SCO) is, és 2013-ban elindította saját – az Övezet és Út – kezdeményezését (BRI), amelyhez már több mint 150 ország csatlakozott.
Kína máshogy gondolkodik, mint a nyugati birodalmak. Kína egy Kína-centrikus gondolkodással rendelkezik, a nemzeti érdekei a legfontosabbak, együttműködik mindenkivel, míg megvan a kölcsönös tisztelet, a kölcsönös párbeszéd, és az ebből fakadó kölcsönös előnyök – fogalmazott a szakértő.
Reformcsomag a világrendhez
Az, hogy Kínának nincsenek hegemón céljai, még nem azt jelenti, hogy elégedett lenne a szerepével a jelenlegi világrendben, ezért az egyik legfontosabb célkitűzése, annak megreformálása.
Kína nem új világrendet akar létrehozni, hanem megváltoztatni azt, de ugyanezt akarja Oroszország és a globális Dél is, így a BRICS egyik célkitűzése is az, hogy a világrendet megváltoztassák. A jelenlegit ugyanis a nyugati nagyhatalmak a saját elképzeléseik szerint alkották meg, és ezt erőltették rá az egész világra. Mára azonban a világrendet képező különböző nemzetközi szervezetek nem tükrözik a 21. századi gazdasági erőviszonyokat. Például az ENSZ állandó Biztonsági Tanácsában az Amerikai Egyesült Államok, Kína és Oroszország mellett az Egyesült Királyság és Franciaország foglal helyet. GDP szempontjából Anglia a hatodik, Franciaország a hetedik, vásárlóerő-paritást mérve viszont csak a kilencedik-tizedik helyen állnak. Ellenben India és lassan Brazília is komolyabb gazdasági erővel rendelkezik. De a pénzügyi világot befolyásoló IMF és Világbank vezetésére is csak nyugati személyeket jelölnek ki – az IMF-be európait, a Világbankba amerikait –, az ázsiai országokból csak másod- és harmadvonalba kerülhetnek vezetők a nemzetközi pénzügyi intézetekbe – fejtette ki a szakértő, hozzátéve, hogy Kínában neves közgazdasági kutatók cikkeikben és tanulmányaikban már számtalanszor kiemelték: országuk nem a gazdaságban betöltött szerepéhez méltó szavazati joggal rendelkezik.
Horváth Levente a BRICS-et egyfajta nagy reformcsomagnak látja, amelynek részét képezi a békés együttműködés és a szankciók ellenzése (a BRICS-tagság feltétele, hogy nem léphet be az, aki illegálisan szankcionál más országokat, miközben a nyugati szövetségi rendszereken belül már-már megszokott az egyet nem értők szankcionálása).
Emellett a tagok nem szólnak bele egymás belpolitikájába, mindenkinek a saját maga útját kell járnia. Nincsenek ideológiai követelések, a BRICS a nemzeti érdekek, a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésről szól. Az együttműködést a multipolaritás jellemzi, azaz minden kontinensről, minden kultúrából és civilizációból vannak szereplők, nincs hegemón uralom.
„Ezekkel és még sok más javaslattal állt elő a BRICS, amelyek a jelenlegi egypólusú, nyugat dominálta világrend megreformálására vonatkoznak, hogy hogyan változzon egy békésebb, egyenlőbb, multipoláris, azaz többpólusú világrenddé” – mondta lapunknak a Kína-szakértő.
A kínai külügyminisztérium közölte, hogy az állam „nem tud arról”, hogy az észak-koreai hadsereg Oroszország területén tartózkodik-e.
Ezt Lin Jin, a Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának szóvivője mondta egy sajtótájékoztatón – írja a Reuters.
Az újságíró kérdésére, hogy vannak-e észak-koreai csapatok az Orosz Föderációban, a szóvivő azt válaszolta, hogy „a kínai fél nem tud a helyzetről”.
„Kína álláspontja az ukrán válsággal kapcsolatban következetes és egyértelmű, és reméljük, hogy minden fél hozzájárul a helyzet deeszkalációjához, és elkötelezi magát a politikai megoldás mellett” – tette hozzá.
Az információs ügynökség emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államokban korábban megerősítették az észak-koreai csapatok oroszországi jelenlétét. A Pentagon vezetője, Lloyd Austin megjegyezte, hogy „bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy észak-koreai csapatok vannak Oroszországban”.
Oroszország tart attól, hogy Kína keményen fog reagálni észak-koreai katonák bevonására az ukrajnai háborúba – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, újságíróknak nyilatkozva.
Az államfő rámutatott arra, hogy Észak-Korea nagyon szegény ország, ezért szerinte Phenjan a pénz miatt támogatja Oroszországot. Úgy vélte, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok is túlzottan óvatosan állnak az észak-koreai katonai beavatkozás témájához, ezért „kongatta meg Kijev a vészharangokat”.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem akar atomfegyvereket, amelyekről 1994-ben a budapesti memorandum értelmében lemondott, de felhívta a figyelmet arra, hogy akkor cserébe nem kapott hatékony biztonsági garanciákat, ezért ragaszkodik most a NATO-tagsághoz.
„Nem kérjük, hogy nukleáris fegyvereket adjanak nekünk, vagy visszaadják nekünk őket. Az álláspontom nagyon világos: mi adtunk, de nem kaptunk cserébe semmi mást, csak háborút és sok áldozatot. Emiatt ma már csak egy kiút van számunkra: a csatlakozás a NATO-hoz, mert nincsenek olyan fegyvereink, amelyek megállíthatnák (Vlagyimir) Putyint (Oroszország elnökét)” – mondta az ukrán államfő. Kiemelte, hogy nincs más szövetség vagy védernyő, amely garantálhatná országa biztonságát.
Az ukrán elnök szerint konszenzus van Ukrajna csatlakozásáról a NATO-tagállamok többségében.
„Ma látjuk az elszántságot Franciaországban, a támogatást tőlük. Tudjuk, hogy a britek támogatni fognak minket, és úgy gondoljuk, hogy az olaszok is. Sok múlik az Egyesült Államokon, ha megszilárdítják a NATO-val kapcsolatos álláspontjukat, az hatással lesz például Magyarországra és Szlovákiára is” – fejtegette. Hozzátette, hogy Ukrajna pozitívabb reakciót remél az Egyesült Államoktól a választások után, de nem az elnökváltás miatt, hanem egyszerűen azért, mert jelenleg ott választási kampány van.
Kifejtette, miért akarja, hogy a NATO a nemzetközileg elismert határaival hívja meg Ukrajnát csatlakozásra.
„Azért, mert nemzetközileg elismert határokkal adatik meg ez a tagság egy országnak” – mondta. Hangsúlyozta, hogy jogilag „senki sem fogja elismerni” az Oroszország által megszállt ukrajnai területeket más állam területeként.
Alapvetőnek nevezte azt is, hogy Ukrajna még a háború vége előtt megkapja a meghívást. Azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna milyen feltételekkel csatlakozik, és meddig tart a folyamat, kijelentette: ez már a diplomácia kérdése. Leszögezte egyúttal: Ukrajna nem mond le a megszállt területeiről a NATO-tagságért cserébe.
Kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajna partnerei fokozni fogják az Oroszország elleni szankciós nyomást, de ennek nem lesz olyan hatása, mint amilyenre Európa az elején számított. Szerinte ugyanis Oroszország gazdasági hanyatlása lassabban megy végbe.
Zelenszkij cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint leváltani készülne Rusztem Umjerovot a védelmi tárca és Kirilo Budanovot a katonai hírszerzés éléről.
David Lammy brit külügyminiszter felszólította Kínát, hogy vizsgálja ki az Ukrajna ellen harcoló orosz erőknek történő fegyverszállítássall kapcsolatos vádakat – számolt be a Politico.
A brit miniszter kijelentése annak a hátterében született, hogy az Egyesült Államok úgy döntött, hogy szankciókat vezet be az Oroszországi Föderáció számára fegyvereket gyártó kínai vállalatokra.
Lemmy kínai látogatása során elmondta Wang Yi külügyminiszternek, hogy Nagy-Britanniának és Kínának „közös érdeke az európai béke és az ukrajnai háború befejezése”.
Szerinte az Oroszországnak szánt kínai katonai szállítmányok „kockáztatják Kína Európával fennálló kapcsolatait, s hozzájárulnak az Ukrajna elleni háború támogatásához”.
Kína úgynevezett semleges álláspontja az ukrajnai orosz agresszióval szemben az USA szerint csak látszat.
A KNK nem semleges ország, hanem Moszkva mellett döntött, amely katonai agressziót indított Ukrajna területén. Ezt mondta szerdán, október 16-án Julianne Smith diplomata, az Egyesült Államok NATO-beli állandó képviselője.
Hangsúlyozta, hogy a Kínai Népköztársaság hivatalos nyilatkozatai ellentmondanak a tényeknek, és a háború támogatását jelzik.
„Kína megpróbálja meggyőzni a világot arról, hogy fenntartja semleges státuszát az ukrajnai orosz háborúval kapcsolatban. A valóságban azonban a Kínai Népköztársaság döntött. Hüvelykujjával Oroszország javára billentette a mérleget az ukrajnai háborúban, és hosszú listát ad az oroszoknak a kettős felhasználású alkatrészekről, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy folytassák az ukrán civilek és katonai személyzet elleni támadásokat” – mondta a diplomata.
Sem az Egyesült Államokat, sem „a barátainkat, szövetségeseinket és partnereinket világszerte” nem vezették félre Kína kijelentései – mondta.
Az amerikai illetékes szerint az USA-ban is hasonló „aggodalmat” okoz Észak-Korea álláspontja, amely még azt sem titkolja, hogy a megszállók oldalán áll.
