A földgáz juttathatja a schengeni övezetbe Romániát

Románia schengeni csatlakozása még sokáig várathat magára. Ausztria továbbra sem hajlandó feloldani a vétóját, emellett a közelgő európai parlamenti választások is levehetik a napirendről az ország schengeni tagságát.

Románia és Ausztria között az elmúlt hónapokban diplomáciai csatározás alakult ki. Miután Karl Nehammer kancellár továbbra sem hajlandó engedni Ausztria vétójából, Marcel Ciolacu román miniszterelnök bejelentette, hogy nem engedik két osztrák katonatiszt NATO-ülésekre való belépését.

Horvátországot igen, azonban Romániát és Bulgáriát nem engedik be a schengeni övezetbe. Mindez az után történt, hogy az Európai Bizottság, valamint az Európai Parlament is zöld utat adott mindhárom uniós tagállamnak a csatlakozáshoz.

Winkler Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője ekkor lapunknak kiemelte, hogy a 2007-es uniós csatlakozáskor mind Románia, mind Bulgária – a többi tagállamhoz hasonlóan – vállalta, hogy idővel teljesíti a schengeni és az euróövezethez való csatlakozás feltételeit. Ezek teljesítésének ellenőrzésére folyamatos jelentések készültek a két országról (Horvátországról nem), és a napokban készült el az utolsó ilyen, amely szerint Romániában és Bulgáriában jó helyzetben van a jogállamiság.

Az RMDSZ képviselője elmondta, Románia schengeni övezeten kívül töltött ideje eurómilliókba kerül az országnak, emellett a hitelminősítők, valamint a befektetők szemében is jobb lehetőségként jelenne meg Románia a schengeni övezet tagjaként, ami az erdélyi magyarság jólétét is szolgálná. A magyar–magyar kapcsolatokat szintén kiemelte Winkler Gyula, aki szerint a schengeni csatlakozással és ezáltal a rengeteg új határátkelő megnyitásával száz éve szétszakított közösségeket lehetne újraegyesíteni a határ két oldalán.

Eddig nem állt kellően a sarkára Románia

Ausztria vétója után megindult a két ország közötti diplomáciai adok-kapok.

 Amíg én vagyok a miniszterelnök, nem fogom elfogadni, hogy a kancellár képmutatóan viselkedik, és továbbra is megalázza Romániát – jelentette ki idén szeptemberben Ciolacu, aki közölte, hogy kormánya fellebbezni fog, amennyiben decemberben Ausztria ismét élni kíván vétójogával.

A román külpolitika ezzel kapcsolatban már az év korábbi részében is aktív volt a brüsszeli jogalkotásban. Razvan Nicolescu volt miniszter júliusban petíciót nyújtott be az EP-hez, amelyben az osztrák vétó jogszerűségét támadta.

A petíciós bizottság (PETI) vizsgálata után a tervezet az Európai Parlament elé került, ahol 526:57 arányban megszavazták a határozatot, amely szerint Ausztria vétója megsértette az európai alapjogokat, és diszkriminációt okozott. Emellett az állásfoglalásban benne van az is, hogy a két ország kárpótlásra jogosult, amiért a feltételek teljesítése ellenére 2011 óta nem nyert felvételt a schengeni térségbe.

A diplomáciai nyomásgyakorlás következő fejezete az volt, hogy Románia megvétózta két osztrák katonatiszt részvételét a NATO-s üléseken. Valentin Naumescu külpolitikai szakértő ugyanakkor a Transtelexnek adott interjújában elmondta, ennek, valamint a gazdasági intézkedéseknek nem lesz különösebb hatása,

az országnak pedig fel kell hagynia azzal a gyakorlattal, hogy a partnerországok összes javaslatát megszavazza még akkor is, ha az Románia érdekeivel ellentétes.

Megoldhatja a problémát a földgáz?

Az osztrák többségi tulajdonban lévő OMV Petrom és a román állami Romgaz idén júniusban fogadta el a Fekete-tenger romániai kontinentális talapzatának legnagyobb földgázprojektjét, amelynek fejlesztési szakaszába a két vállalat 4 milliárd eurót fektet. A Neptun Deep földgázmező kiaknázása során mintegy 100 milliárd köbméter földgázt hoznak a felszínre, és becslések szerint 2027-ben indulhat be a kitermelés. A két társaság fele-fele arányban részesedik a projektben – írja a Krónika.

Az osztrákok ugyanakkor román törvénymódosítást szeretnének, amely lehetővé tenné, hogy az OMV 50 százalékkal több gázt exportálhasson a baumgarteni központon keresztül, és emellett értékesítsen a bécsi tőzsdén.

Az OMV az említett offshore-törvényt egyéb okokból is szeretné, ha módosítanák.

Az osztrák vállalat kevesebb szolidaritási adót akar befizetni a román államkasszába.

Az ügy már a párizsi kereskedelmi bíróságnál tart, miután az OMV a francia fővárosban székelő intézményhez fordult annak érdekében, hogy a bukaresti kormány kedvezőbb törvényi feltételeket teremtsen a befektetőknek.

Románia egyelőre nem hajlik a törvény módosítására, habár elemzők szerint a helyzet megváltozhat, amennyiben Ausztria decemberben hajlandó a schengeni csatlakozással kapcsolatos vétóját feloldani. Ez azért is kritikus dátum, mert jövőre az európai parlamenti választások, valamint az új parlament és az Európai Bizottság összeállításának árnyékában lekerülhet a napirendről a téma.

A szituáció erős patthelyzetre emlékeztet, hiszen Romániának jelentős, földgázkitermelésből származó adóbevételekről kellene lemondania, amennyiben megkapja a schengeni tagságot, míg a kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) számára a választóik előtti hitelvesztés lehet a Neptun Deep ára.

(index.hu)