Metsola: bővíteni kell az EU-t, hogy megmaradjon a világpolitikai ereje
Ukrajnát és a balkáni államokat minél hamarabb fel kellene venni az EU-ba, hogy megállítsák az orosz befolyás terjeszkedését. Addig is kedvezményeket kellene adni a csatlakozni vágyó államoknak – véli az Európai Parlament elnöke.
Az Európai Uniónak változásra van szüksége ahhoz, hogy Ukrajnát a tagjai között üdvözölhesse. A változtatások között szerepelne például, hogy Kijev a belső piac része legyen már a teljes jogú tagság előtt – nyilatkozta Roberta Metsola a The Guardiennek.
Az Európai Parlament elnöke sohasem rejtette véka alá, hogy támogatja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz. Az orosz invázió első időszakában Kijevbe utazott, amikor a várost támadták az orosz erők, ezzel egyértelműen kifejezve, melyik oldalon áll az EU.
A háborúnak még nem látni a végét, egyre inkább úgy tűnik, hogy 4-5 évig is elhúzódhat. A geopolitika jelenlegi alakulását figyelembe véve, Roberta Metsola – sok más európai parlamenti képviselővel egyetértésben – úgy látja, hogy az EU-nak új gondolkodásmódra van szüksége. Ukrajna és a balkáni államok csatlakozását fel kell gyorsítani, hogy visszafogják Oroszország befolyásának erősödését.
Az EU lassú bővítési folyamata jó az oroszoknak és az euroszkeptikusoknak
Az Európai Parlament elnöke szerint a jelenlegi csatlakozási folyamat már nem működőképes. Annyira nehézkes és bonyolult, hogy csak a nacionalisták, a szélsőjobb és az euroszkeptikusok malmára hajtja a vizet.
Az Ukrajnával folytatandó csatlakozási tárgyalásokat decemberben el akarja kezdeni, amikor a tagállamok miniszterei hivatalosan is találkoznak. A feltételként szabott reformokról, mint az igazságszolgáltatás reformja, a korrupció elleni harc és a piacok megnyitása, októberben kap az EP jelentést,
Moldova és Albánia is csaltakozni szeretne a következő hullámban, a három országgal 30-ra nőne a tagállamok száma. Roberta Metsola szerint az EU gazdasági modellje nem alkalmas 32 vagy 33 tagállam összetartására, ezért azonnal el kell kezdeni a rendszer megreformálásáról a tárgyalásokat.
Addig is valamit kell adni ezeknek az államoknak, jelzést, hogy jobb lesz nekik az EU-n belül, mint kívül. Például kiterjesztehetik az EU mobiltelefonos roaming rendszerét, valamint a diákoknak megkönnyíthetik, hogy EU-s tagállamban tanuljanak.
Németország és Franciaország is a bővítés mellett van
A német koalíciós kormány támogatja azon ajánlásokat, hogy minél hamarabb bővítsék az EU-t, mivel ennek halogatása geopolitikai veszélyeket rejt. Egy szakértőkből álló bizottság a múlt héten publikált jelentése szerint elengedhetetlen az EU egész felépítésének és működésének reformja, ha továbbra is vezető szerepre tör a világpolitikában. Ehhez szükséges a bővítés is, amit csak a reformokkal tud végrehajtani 2030-ra, ebben Berlin és Párizs is egyetért.
„Az új tagállamok felvétele az EU érdeke és velük csak erősebb, stabilabb és biztonságosabb lesz” – nyilatkozta Chantal Kopf, a németországi Zöldek szóvivője, hozzátéve „Az európai és a demokratikus intézményeket soha még ennyire nem támadták”.
Ezt támasztja alá a Center for European Politics (CEP) független agytröszt új jelentése, amelyben az egyik kutató, Eleonora Poli arra hívja fel a figyelmet, hogy a veszélyes külső befolyás és hatalmi játék kivédésére az EU-nak sürgősen be kellene fogadnia a négy nyugat-balkáni államot, amelyek már egy évtizede várakoznak az EU kapujában.
„Azokban az időkben, amikor hatalmi központok alakulnak ki a régiók körül, az EU azt jelezné, hogy nem elég erős ahhoz, hogy összetartó regionális hatalomként lépjen fel, ha késlelteti saját földrajzi régiója egyes részeinek integrációját” – mondta az Euractivnak, megjegyezve, hogy Kína, Oroszország és Szaúd-Arábia már igyekezett megerősíteni befolyását a balkáni térségben.
Lengyelország lehet az akadály
Aggodalomra ad okot azonban, hogy a reformok végrehajtására kijelölt ambiciózus ütemtervet megakasztják a reformokat ellenzők.
„A legnagyobb akadályt a politikai akarat hiánya jelenti egyes tagállamokban, különösen azokban, amelyek Ukrajna gyors csatlakozását szorgalmazzák” – mondta Christian Petry, a német SPD szóvivője.
A lengyel kormány például heves szószólója Ukrajna EU-tagságának, de továbbra is ellenzi az olyan intézkedéseket, mint a kormányok döntéshozatalában az egyhangúság követelményének további csökkentése.
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás