Hága döntése jogalap lehet Ukrajna háborús kártérítésére

Ki és mi váltotta ki az ukrajnai háborút? – erről kell döntenie a hágai Nemzetközi Törvényszéknek, illetékességét azonban Moszkva megkérdőjelezi. A most kezdődő tárgyaláson a joghatóság tisztázása a tét. A bíróság ítéletét Oroszország nyilván nem fogja végrehajtani, de alapul szolgálhat Ukrajna jövőbeli jóvátételi igényéhez.

Oroszország azt állítja: azért támadta meg Ukrajnát, hogy megelőzze a népirtást. Ukrajna már tavaly, néhány nappal az invázió kezdete után – szintén népirtás vádjával – a Nemzetközi Bírósághoz fordult. A testület felszólította Moszkvát, hogy állítsa le a háborút, a kérés azonban süket fülekre talált.

Azóta Moszkva változatlanul népirtással vádolja Kijevet, Ukrajna pedig Oroszországot a háborús bűnök elkövetése mellett azzal, hogy a nemzetközi joggal élt vissza, amikor azt állítja, hogy invázióját a kelet-ukrajnai állítólagos népirtás meghiúsítása indokolta.

Az orosz hatóságok rendületlenül kitartanak álláspontjuk mellett. Az ügy ejtését követelik, és a Nemzetközi Bíróság, az ICJ joghatóságát is kifogásolják – emlékeztetett a Reuters. A szeptember 27-ig tartó meghallgatások ezúttal nem is foglalkoznak a vádak érdemi részével, kizárólag a joghatósággal kapcsolatos jogi érvekre összpontosítanak.

Az eljárás során ezúttal 32 állam képviselői is szót kapnak. Kivétel nélkül alátámasztják Ukrajna érvelését, hogy a hágai törvényszék folytathatja az ügy tárgyalását.

 Szinte biztosra vehető, hogy a Nemzetközi Bíróság rendelkezik joghatósággal – mondta Juliette McIntyre, a Dél-Ausztráliai Egyetem jogi előadója, egyben az ICJ megfigyelője.

Megalapozhatja a jóvátételt

Oroszország eddig nem hajtotta végre a törvényszék utasítását, és nem állította le hadműveleteit a megtámadott országban. Ugyanakkor a bíróság képtelen kikényszeríteni ítéletének végrehajtását. Szakértők szerint ennek ellenére egy Ukrajna javára hozott ítélet fontos mérce lehet az esetleges jövőbeli jóvátételi igények szempontjából.

„Ha a bíróság úgy találja, hogy Oroszország háborús cselekedeteinek nincs törvényes igazolása, a döntés megalapozhat egy kártérítési igényt” – mondta McIntyre.

A népirtás „egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges, szándékos elpusztítására irányuló bűncselekmény” – az ENSZ 1948-as népirtási egyezményének meghatározása alapján. Első cikkelye szerint minden szerződő félnek meg kell akadályoznia és büntetnie kell a népirtást. Oroszország és Ukrajna egyaránt részese a megállapodásnak – emlékeztetett a Deutsche Welle.

Oroszország hamisan állította, hogy Ukrajnában népirtás folyik. A koholt vád alapján támadta meg Ukrajnát, ezzel azonban elferdítette a népirtási egyezmény első cikkelyét – állítja Szergej Vasziljev, az Amszterdami Egyetem docense.

Moszkva nem képviseltette magát a tavaly márciusi meghallgatáson, amelyen az invázió azonnali leállítására szólították fel. Írásos beadványában arra hivatkozott: a bíróság hatásköre nem terjed ki az ügyre, mivel Ukrajna követelése nem tartozik az egyezmény hatálya alá.

Több mint fél évvel később, tavaly októberben Oroszország hivatalos eljárásban kérdőjelezte meg az ICJ joghatóságát. A 15 bíróból álló Nemzetközi Bíróság az ENSZ igazságszolgáltatási ága, és az egyetlen olyan nemzetközi bíróság, amely országok közötti vitás ügyeket rendez.

Nem születik ítélet egyik napról a másikra

A testület már tavaly márciusi első ülésezésén prima facie, azaz az első benyomás alapján jogilag elégséges módon megállapította a joghatóságát – mondta Vasziljev. A joghatóság azonban csak részleges volt. Ezúttal az ICJ teljes joghatóságát meg kell határozni. Az ügy érdemi tárgyalása csak azután folytatódhat, hogy a bíróság a meghallgatások alapján döntést hoz hatásköréről. Az eljárást eddig Oroszország kifogásai miatt függesztették fel.

Vasziljev is úgy véli, hogy az Ukrajna számára kedvező döntésnek hosszú távon következményei lehetnek: Oroszországot felelősségre lehetne vonni, és kártérítésre lehetne kötelezni.

A jogerős ítélet megszületése azonban „több évig” is eltarthat – figyelmeztetett a jogi szakértő.

Az ICJ az orosz állam felelősségét mérlegeli, az agresszió bűntettének üldözése viszont „az Oroszországi Föderáció politikai és katonai vezetésének személyes felelősségéről szól” – mondta Vasziljev.

A szintén hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság, az ICC a népirtás, a háborús bűnök és az emberiesség elleni bűncselekmények mellett az agresszió bűntetteinek üldözésében is illetékes. Azonban sem Ukrajna, sem Oroszország nem tagja az ICC alapokmányának, így a bíróságnak ebben az esetben nincs joghatósága az agresszió bűntettére.

Ennek ellenére az ICC vizsgálatot indított az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök ügyében, sőt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen ukrán gyermekek feltételezett elrablása miatt.

(index.hu)