Bemutatta Olaf Scholz, hogyan védené meg Németországot

Hosszú küzdelem után, de megszületett Németország első nemzetbiztonsági stratégiája, mely által a szövetségi kormány a külső és belső fenyegetésekre kíván reagálni.

A szövetségi kormány szerdán egy sajtótájékoztató keretein belül mutatta be azt a negyvenoldalas dokumentumot, amelyről az elmúlt hónapokban számos vitát generált az országot vezető hárompárti koalíción belül. A szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) koalíciós kormányában több minisztérium bevonásával másfél év alatt kidolgozott startégiában kiemelték, hogy jelenleg „Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt a békére és a biztonságra az euroatlanti térségben.”

A stratégiát rendhagyó, azonban fontos döntésként értékelte Olaf Sholz német kancellár, aki hozzátette, az állam központi feladata továbbra is az, hogy szavatolja polgárai biztonságát.

A sajtótájékoztatón részt vett Annalena Baerbock külügyminiszter, Nancy Faeser belügyminiszter, Boris Pistorius védelmi miniszter, valamint Christian Lindner pénzügyminiszter is.

„Biztonság nélkül nincs szabadság, nincs stabilitás és nincs jólét sem” – hangsúlyozta Olaf Scholz. A kancellár továbbá kiemelte, Németország biztonságpolitikai szempontból vett identitásának része, hogy országa továbbra is oszlopos tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak.

Olaf Scholz kancellár aláhúzta, hogy nem csupán a fegyveres erővel biztosítható fizikai biztonság kérdéseit vizsgálták, hanem az „integrált biztonság” fogalmából indultak ki. Ez azt jelenti, hogy az államnak energiaellátástól a járványkezelésig egy sor területen gondoskodnia kell az állampolgárok biztonságáról és az Európa biztonságának megőrzéséhez nyújtott német hozzájárulásról.

Annalena Baerbock pedig arról beszélt, hogy a biztonság kérdése az élet minden területét átszövi, amelybe a külső fenyegetések éppúgy beletartoznak, mint a kiberbiztonság, a gyógyszerek vagy akár a tiszta ivóvíz. „A stratégia csak akkor fog működni, ha európai és NATO szinten rögzítjük, mert ez tesz minket erőssé” – emelte ki.

Christian Lindner pénzügyminiszter hozzátette, hogy a „360 fokos megközelítést” alkalmazták, a biztonság minden vetületét, így a pénzügyi vonatkozásokat is figyelembe vették.

Az új biztonsági stratégát eredetileg februárban mutatta volna be a kormány a müncheni biztonsági konferencián, azonban a koalíciós pártok akkor még nem jutottak megegyezésre az intézkedés tartalmát illetően – mutatott rá a Tagesschau hírportál.

Az új stratégia a Németországot fenyegető külső és belső veszélyekkel is számol

A stratégia alapgondolata az, hogy első ízben veszi figyelembe az összes, Németország biztonságát fenyegető belső és külső veszélyt, tehát a katonai fenyegetés mellett a kibertámadásokat, a kritikus infrastruktúrát ért esetleges támadásokat vagy akár a klímaváltozást is. Mindemellett Németország kötelezettséget vállal arra nézve is, hogy a jövőben is teljesíti a NATO által kitűzött 2 százalékos védelmi kiadási célt, továbbá élelmiszer- és energiatartalékokat képez vészhelyzetek esetére.

Annak érdekében, hogy az ország a jövőben jobban meg tudja védeni magát a dezinformáció és a külföldi befolyásolás különböző formái ellen, a szövetségi kormány fejlesztéseket eszközöl az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Szövetségi Hírszerző Szolgálat és a Katonai Hírszerző Szolgálat területén is.

A nemzetbiztonsági stratégia célja az ilyen fenyegetések felderítésére, elemzésére és az ellenük való védekezésre szolgáló képességek bővítése, valamint az ezekre adott reakció eszközeinek továbbfejlesztése. „Ez magában foglalja hírszerző szolgálataink elemzőképességének megerősítését” – ismertette a dokumentum. Németország kifejezetten a dezinformációval szembeni is fel akar lépni, ezért erre a területre vonatkozó stratégiát is tervez, amely többek között az információs térben zajló manipulatív kommunikáció korai felderítésére szolgáló eszközök bővítését is magába foglalja.

(hirado.hu)