A KMKSZ Választmánya: „Mindig betartottuk az általunk hozott szabályokat”

Megtartotta választmányi ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), melyen Brenzovics László elnök vázolta magyar közösségünk helyzetét és a KMKSZ fontos kérdésekben elfoglalt álláspontját, Barta József és Gulácsy Géza alelnökök a megyei tanácsi frakció és a szociális támogatásokat közvetítő „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány munkájáról számoltak be. A Szövetségben a tisztújítás a KMKSZ irodaigazgatójának, titkárainak és pénzügyi felelősének megválasztásával fejeződött be.

Brenzovics László, a KMKSZ április 22-én újraválasztott elnöke, aki online kapcsolaton keresztül vett részt a Választmány ülésén, beszámolójában rámutatott: „Annak, hogy a KMKSZ ilyen sokáig fenn tudott maradni – mint fontos érdekvédelmi szervezet –, az egyik oka az, hogy mindig betartottuk az általunk hozott szabályokat, így próbáltunk eljárni minden nehézség ellenére.” A nemzeti összetartozás napja előtti napon megtartott gyűlésen az elnök hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a nemzeti összetartozás érzése. „A KMKSZ is nehezebben tudna kitartani, ha nem érezné az anyaország támogatását, amely jelentős mértékben hozzájárult a Szövetség eddigi eredményeihez, és erőt ad ahhoz, hogy a továbbiakban is mindent megtegyünk a kárpátaljai magyarság megmaradásáért és fejlődéséért” – hangsúlyozta. A második éve folyó háború kapcsán Brenzovics László kijelentette: „A kárpátaljai magyarság és a KMKSZ szolidáris Ukrajna polgáraival ebben a nehéz helyzetben. A kárpátaljai magyarság támogatja Ukrajnának az európai integrációját és azt is, hogy ezek a tárgyalások minél hamarabb megkezdődjenek, ugyanakkor úgy véljük, fontos, hogy a kisebbségi jogok ne szűküljenek, és ebben a helyzetben is térjünk vissza az európai normákhoz, amelyek rögzítésre kerültek azokban a nemzetközi szerződésekben, amelyekhez Ukrajna is csatlakozott, illetve az ukrán‒magyar alapszerződésben. Az első kis lépés ebben az irányban az az ukrán parlamentben benyújtott törvénytervezet, amelynek célja, hogy egy évvel elhalassza az ukrán oktatási törvény érvényesülését azokban az iskolákban, amelyek tanítási nyelve valamelyik európai uniós nyelv. Nyilván nem ez a megoldás, de helyes irányba tett lépés” – fogalmazott az elnök.

Várják a Velencei Bizottság nemzetiségi törvénnyel kapcsolatos ajánlásait, amelyek már napokon belül megszülethetnek. Amennyiben országunk csatlakozni akar az Európai Unióhoz, a törvényt a bizottság ajánlásainak megfelelően módosítani kell majd – összegezte Brenzovics László, aki beszámolója végén felolvasta, hogy mit válaszolt a mesterséges intelligencia, amikor megkérdezte a kárpátaljai magyarság jövőjéről. A válaszba számos tárgyi tévedés is becsúszott, de a gondolatmenete szinte azonos a KMKSZ álláspontjával.

Barta József alelnök a KMKSZ megyei tanácsi frakciójának munkájáról számolt be a Választmánynak. Többek között elmondta, hogy Kárpátaljáról több ezer katonaköteles férfi szolgál a katonaság soraiban, egy részük közvetlenül a fronton, a harcokban. Közöttük több száz magyar nemzetiségű.

Sajnos több száz kárpátaljai hőst kellett már eltemetnünk, akik között több tucatnyi magyar nemzetiségű volt. „Ha valaki azt állítaná, hogy a kárpátaljai magyarok nem vesznek részt Ukrajna védelmében, azt cáfolni lehet, konkrét adatokkal” – jelentette ki Barta József, hangsúlyozva, hogy mi, magyarok a béke pártján vagyunk, mert minden emberélet számít és fontos.

A KMKSZ megyei frakcióját vezető Barta József Jaroszlav Kolesznyik rendőrtábornok megyei tanácsi beszámolójára hivatkozva elmondta: „A megyei rendőrség vezetője arról informálta a képviselő-testületet, hogy a helyzethez képest a közbiztonság a megyében jó. A súlyos bűnesetek 100%-át felderítik, a kisebb bűnesetekben is 75%-os az eredményesség, ami a legjobb eredmény Ukrajnában. […] Ez a biztonság annak ellenére megvan, hogy az országban egy nagyon kegyetlen, véres háború dúl, és Kárpátalján most is több mint háromszázezer menekült tartózkodik.” Barta József elemezte megyénk hetvenegy önkormányzatának pénzügyi helyzetét, kijelentve, hogy a pénzügyi, gazdasági helyzet Kárpátalján nem rossz, sőt a háború dacára soha nem volt ilyen jó. Az év első öt hónapjának adatai szerint a megyei költségvetésben 109%-ban teljesítették a tervezett bevételt, ami plusz 55 millió hrivnyát jelent Kárpátalja számára. Ennek ellenére sem élünk jól, hisz a bevételek egy részét elértékteleníti az infláció, a pénz döntő részét pedig a kincstár által meghatározott, prioritásnak számító célokra kell fordítani. A megyei és járási tanácsok adatai mellett a hatvannégy kistérségi tanács pénzügyi adatai kapcsán kiemelte: „Tíz olyan kistérség van Kárpátalján, ahol a betervezett költségvetési bevételek nem teljesültek. Ezek között van három magyarok által is lakott önkormányzat, a beregszászi, a tiszaújlaki és a csapi. A legtöbb pénzzel a Munkácsi kistérség rendelkezik, plusz 112%-ban teljesítették a tervezett költségvetési bevételeket, ami plusz 111 millió hrivnyát jelent megyénk leggazdagabb kistérsége számára. A magyarok lakta kistérségek közül még a Kaszonyi kistérségben 169%-os a túlteljesítés, ami 4,7 millió hrivnyát jelent, a Bátyúi kistérségben 136%, 4,8 millió, a Nagybégányi kistérségben 223%, ami plusz 5,6 millió hrivnyát jelent a számukra, a Nagyszőlősi kistérségben 128%, 33 millió hrivnya, valamint a Tiszapéterfalvai kistérségben 130%, ami 4,7 millió pluszpénzt jelent már mindjárt az idei első öt hónapban” – ismertette a megyei frakció vezetője. A háború kitörése óta folyamatosan javuló gazdasági mutatók oka Barta József szerint az, hogy több mint 400 gazdasági vállalkozás települt át Kárpátaljára és kezdett itt termelni, dolgozni. A velünk együtt élő, több mint 300 ezer menekült is fogyaszt, igénybe veszi a szolgáltatásokat, fizet jövedelemadót, ami szintén növeli a költségvetési bevételeket. A KMKSZ alelnöke szerint a háború után akár meg is csappanhatnak Kárpátalja önkormányzatainak bevételei, de ez az a helyzet, amikor a kevesebb több lehet, mert azzal a kevesebb bevétellel majd szabadabban gazdálkodhatnak az önkormányzatok.

Barta József cáfolta azt a sajtóban megjelent hírt, miszerint a Kárpátaljai Megyei Tanács betiltotta az orosz alárendeltségű pravoszláv egyházat Kárpátalján. Valójában az elfogadott határozat elítélte az egyház bizonyos tevékenységét, és felszólította a jogvédő szerveket annak kivizsgálására. Ez egy olyan határozat, amelyet el kellett fogadni – jegyezte meg beszámolója végén Barta József.

Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója az általa irányított alapítvány működése kapcsán elmondta, hogy a vízumtámogatásra a pályázati lehetőséget megszüntetik, hisz olyan kevés az igénylő, hogy a pályázati rendszer fenntartásának nincs sok értelme. Az idén a digitális fejlesztési pályázatot sem hirdették meg. Az oktatási-nevelési támogatásokkal kapcsolatos pályázatok száma 2022-ben 11,4%-kal, míg az idén újabb 8,1%-kal csökkent a korábbi évhez képest, ami igazolja a gyermeklétszám csökkenését. Ebben az évben már mindenki a százezer forintos támogatást fogja kapni, amiből természetesen levonják az adót. Beindult az oktatási dolgozók szociális támogatását célzó pályázati folyamat is. Az alapítvány pénzügyi közvetítőként a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával kiépíti a Munkács melletti kenedereskei kilátóhoz vezető gyalogjáró utat. Illetve egy, a Kárpátaljai Megyei Gyermekkórház fejlesztését szolgáló projektben is részt vesz a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány.

Berki Marianna, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ vezetője, aki a KMKSZ elnökéhez hasonlóan online formában vett részt a Választmány munkájában, elmondta, hogy május 3-án megszületett a végleges döntés a 2019-ben meghirdetett mezőgazdasági pályázatok ügyében. A pályázókat két kategóriába sorolták, 169 pályázó első körben támogatott, 54 pályázó pedig forrás függvényében támogatható a döntés értelmében. 1 009 pályázatot nem tudnak támogatni. A döntéssel kapcsolatban 71 fellebbezés érkezett be az alapítványhoz, amit az feldolgozott és eljuttat a kuratóriumnak. Berki Marianna azt ígérte, az alapítvány folyósítani fogja a nyertes pályázóknak a pénzt június és július folyamán.

A KMKSZ Választmánya az Elnökség javaslatára újabb három évre a Szövetség irodaigazgatójává választotta Budai Zsuzsannát, továbbra is marad tisztségében Darcsi Karolina politikai és kommunikációs titkár, Molnár László kulturális titkár, Mester András gazdasági és önkormányzati titkár és Balogh Oszkár gazdasági felelős.

Végül Molnár László ismertette a KMKSZ idei évre tervezett rendezvényeit.

A választmányi ülésen személyesen vagy online formában vendégként jelen volt Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője, Kuti László ungvári magyar vezető konzul, dr. Gyebnár István misszióvezető Magyarország Beregszászi Konzulátusának képviseletében, Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Babják Zoltán beregszászi polgármester és Péter Csaba megyei tanácsi képviselő.

(Badó Zsolt/Kárpátalja hetilap)