Brüsszel saját költségvetéséből venne fegyvert és lőszert Ukrajnának

Az EU nagyon veszélyes terepre merészkedik, amikor tagállamait ismét megkerülve önálló hatalmi centrumként szeretne viselkedni. A közös fegyverbeszerzést nagyon nehéz lesz lenyomni a tagállamok torkán.

Példa nélküli az a brüsszeli javaslat, amely szerint az unió saját költségvetéséből finanszírozna elő Ukrajnának szánt fegyver- és lőszerszállítmányokat. A Financial Times értesülései szerint az Európai Bizottság vizsgálja annak lehetőségét, hogy saját forrásaiból ösztönözze a hadiipari termelés felgyorsítását. A terv annak nyomán született meg, hogy kétségek vetődtek fel azzal kapcsolatban, miszerint az európai védelmi ipar képes-e kapacitásait a megfelelő ütemben bővíteni. A javaslat végső formáját hamarosan eljuttatják a tagállamok képviselőinek, azt a védelmi miniszterek március 7-én esedékes csúcstalálkozóján vitatják meg.

Közös pénzből tilos fegyvert venni

A helyzet bonyolult, ugyanis az EU működését szabályozó egyezmények egyértelműen tiltják, hogy a közösségi forrásokat katonai célokra használják fel, így a háttérben valószínűleg hatalmas jogászkodás zajlik. Az egyezmények módosítása valószínűleg nem járható út, így Brüsszel vélhetően jogi kiskapukat keres. Az egyik lehetséges megoldás az lenne, ha olyan rendszert állítanának fel, mint amelyet a pandémia idején alkalmaztak, amikor az unió közös vakcinabeszerzési szisztémát vezetett be; előfinanszírozta a beszerzéseket, majd a cechet végül a tagállamok fizették ki. (A vakcinabeszerzés során elkövetett szabálytalanságokat egyébként az Európai Ügyészség vizsgálja, nem biztos, hogy ez a legjobb hivatkozási alap.)

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke a múlt héten közölte, hogy az előfinanszírozott vásárlások „felgyorsíthatják a védelmi ipar termelését, megnövelhetik a kibocsátást”. Úgy néz ki tehát, hogy a javaslatot az európai hadiipar támogatásaként próbálják majd meg eladni.

Erősen kétséges azonban, hogy a nagy kereslet közepette a hadiipari vállalatok finanszírozási gondokkal küzdenének, pont az ellenkezőjéről érkeztek hírek. Az ukránoknak szállítandó nyugati utánpótlás kérdése az elmúlt hetekben került ismét terítékre, miután Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a hadiipar „erősen feszített” tempóban próbálja meg teljesíteni a megrendeléseket, hogy lépést tudjon tartani a kereslettel.

Becslések szerint az oroszok napi 20 ezer tüzérségi gránátot lőnek ki ukrán célpontokra, ez az európai fegyvergyárak egyhavi termelésének megfelelő mennyiség.

Az ukrán hadsereg nagyjából ennek a negyedével kénytelen gazdálkodni naponta. Hasonló javaslatot tett egyébként a közelmúltban Észtország, e szerint a tagállamok összedobnának egy 4 milliárd dolláros alapot, hogy ebből egymillió tüzérségi gránátot gyártsanak le. Az EU hétéves költségvetése nagyjából ezermilliárd euró.

(vg.hu)