A kémléggömbök miatt kezdett tárgyalásokba Japán Kínával

Magas rangú japán és kínai tisztviselők szerdán négy év óta először vettek rész közös biztonságpolitikai tanácskozáson. A találkozó célja a kölcsönös bizalom fenntartása és erősítése a kínai kémléggömbök miatt kialakult vita közepette.

A tokiói találkozón a két ország külügyi és védelmi tisztségviselői valószínűleg megállapodnak abban, hogy folytatják a közös munkát a konstruktív és stabil kétoldalú kapcsolatok kiépítése érdekében − közölték japán kormányzati források.

A tárgyalások elején Jamada Sigeo japán külügyminiszter-helyettes aggodalmát fejezte ki a feltételezett kínai kémlelőléggömbök és Peking fokozódó katonai tevékenységei, például az Oroszországgal való együttműködés miatt − írta meg a Kyodo News. 

A kínai külügyminiszter-helyettes, Szun Veidong eközben óva intett Tokió „negatív lépéseitől” Tajvannal kapcsolatban „a térségen kívüli hatalmakkal összejátszva”. A megjegyzés nyilvánvalóan az Egyesült Államokkal való szövetség megerősítésére utalt.

A találkozóra azt követően került sor, hogy a japán kormány a múlt héten közölte, hogy legalább három azonosítatlan repülő objektum, amelyet 2019 és 2021 között az ország felségterülete felett észleltek, erős gyanú szerint kémkedésre használt kínai pilóta nélküli léggömb volt.

Kína tagadta érintettségét, és bírálta Japánt, amiért „történeteket talál ki Peking bemocskolása és támadása céljából”, anélkül, hogy egyértelmű bizonyítékokat mutatna fel, és sürgette Tokiót, hogy ne kövesse tovább Washington példáját a kínai fenyegetések felerősítésében.

Japán kezdi feladni pacifista politikáját
A feltételezett kínai kémléggömbökről szóló félelmek eloszlatása érdekében a japán kormány úgy döntött, hogy enyhíti az önvédelmi erők fegyverhasználati feltételeit az ország légterébe behatoló pilóta nélküli repülő objektumok ellen.

Február 4-én Washington az Egyesült Államok keleti partjainál lelőtt egy kínai léggömbnek tűnő légi járművet, ami újból feszültséget keltett a két ország között.

Japán–kínai biztonsági párbeszédre korábban 2019 februárjában került sor pekingben.

A kínai–amerikai konfrontáció főleg Tajvan miatt eszkalálódott. A Kína által renegát tartománynak tekintett, önrendelkezés alatt álló demokratikus szigetet, ha kell, erőszakkal is egyesítenék az anyaországgal.

Japán, az Egyesült Államok közeli szövetségese, a decemberben frissített három kulcsfontosságú védelmi dokumentumában, köztük a hosszú távú politikai irányelveket meghatározó nemzetbiztonsági stratégiájában kiemelte „a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának” fontosságát.

A dokumentumokban Japán ígéretet tett arra, hogy fokozza elrettentő erejét azáltal, hogy „ellencsapási képességeket” szerez, amelyekkel vészhelyzet esetén ellenséges területen lévő célpontokat támadhat, miközben védelmi kiadásainak megduplázását ígérte, ami Kína visszatetszését váltotta ki.

A két ázsiai nagyhatalom továbbra is vitában áll a Tokió által ellenőrzött, a Kelet-kínai-tengeren található Szenkaku-szigetek miatt, amelyeket magának követel Peking. A kínai parti őrség hajói többször behatoltak a japán vizekre a lakatlan szigetek körül.

Forrás