Borrell: Az országok egymástól való függősége konfliktusok fegyverévé vált

Josep Borrell, az EU főképviselője az elDiario spanyol kiadványnak adott interjújában elmondta, véleménye szerint a teljes körű orosz invázió kezdete óta gyökeresen megváltozott a világ koncepciója: az országok egymásra való utaltsága nem biztosítja a békét, ugyanakkor fegyverként is használható – számolt be az Ukrinform.

„Egy másik világban élünk, és ennek a másik világnak van egy kiindulópontja, ami  Kijev bombázása. Azon a napon egy új elmélet született azzal a tudattal, hogy az egymásrautaltság nem biztosítja a békét. Éppen ellenkezőleg, ez egy sebezhetőség, amelyet az ellenség kihasználhat”.

Elmondása szerint Oroszország energetikai fejlesztését Európa finanszírozta, de az a hipotézis, miszerint a kölcsönös függőség lehetővé teszi a konfliktusok elkerülését, összeomlott.

„Jelenleg az egymásrautaltság a konfliktusok fegyvere, és mi radikális változásokat hajtunk végre: néhány hónap alatt felszámoltuk az évek során kialakult Oroszországtól való energiafüggőséget” – mondta.

Borrell hangsúlyozta, hogy az orosz háborúnak három szakasza volt.

Az első fázis: Moszkva kísérlete Kijev gyors elfoglalására, „de nem úgy alakult, és kénytelenek voltak visszavonulni”.

A második szakasz az ukrán ellentámadás, „amely lélektani szempontból is nagyon sikeres volt: területeket foglaltak vissza és az oroszokat a Dnyiprón túlra szorították ki”.

A harmadik fázis a „lövészárok-hadviselés”, az infrastruktúra lerombolása, „az egyik ország potenciáljának háborúja, amelyet egy másik ország rendszeres megsemmisítésére használnak fel”. Ez pedig némi stagnáláshoz vezetett – tette hozzá Borrell. Egyben megjegyezte: vita folyik arról, hogy „megéri-e Ukrajnát olyan fegyverekkel ellátni, amelyek nemcsak feltartják az oroszokat, hanem a frontjukon áttörve visszaverik őket”.

Ez a vita a tankok kérdésére is vonatkozik. Az európai diplomata véleménye szerint „lépésről lépésre haladnak azon döntés felé, hogy leszállítsák ezeket az eszközöket”.

„Személy szerint úgy gondolom, hogy a jelenlegi háborús körülmények között szükség van arra, hogy tankokkal lássák el Ukrajnát, hogy ne csak visszafogja, hanem vissza is tudja szorítani az orosz hadsereget”.  Ezt a politikai döntést elsősorban Németország vonakodása miatt még nem hozták meg, tette hozzá Borrell.

De ha ez nem történik meg, a háború jövő tavaszig elhúzódik, amikor Oroszország valószínűleg új offenzívát próbál indítani – fogalmazott a diplomata.

Véleménye szerint a Nyugatnak „vállalnia kellene azt a kockázatot, hogy ellátja Ukrajnát a szükséges fegyverekkel”. Borrell hangsúlyozta, hogy a háborút tárgyalásos úton kell befejezni: „A háború elkezdéséhez elég, ha egy ember akarja, a béke megkötéséhez viszont legalább két ember kell”. Putyin még nem mutatott hajlandóságot a meghátrálásra.

Borrell elmondása szerint a háború befejezésének feltételeit az ukránoknak kell meghatározniuk, „akik rendkívüli árat fizetnek érte – az életüket”.

Az EU főképviselője emlékeztetett arra, hogy Európa már összesen 50 milliárd eurós segélyt nyújtott Ukrajnának, beleértve a katonait is: 3,5 milliárdot az Európai Békealapból, és több mint 7,5 milliárd – az országok hozzájárulásai.

Borrell hangsúlyozta, hogy az európai közvélemény-kutatások Ukrajna támogatásának „nagyon magas szintjét mutatják” a kontinensen.

Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta Németország – az EU az orosz olajtól és gáztól leginkább függő országa – elkezdte az Oroszországi Föderációból származó energiahordozók importjának csökkentését, és mára teljesen független tőle.