Napokon belül folytatódnak a hónapokkal korábban megrekedt tárgyalások az iráni atomprogramról – közölte Teheránban tett előre be nem jelentett látogatásán szombaton Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
„A következő napokban, úgy értem gyorsan, azonnal folytatjuk a Közös Átfogó Cselekvési Tervről (JCPOA) szóló tárgyalásokat – mondta újságíróknak az iráni fővárosban Borrell. A diplomata a bejelentést azután tette, hogy két órán át tárgyalt Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszterrel az iszlám köztársaságban tett látogatása második napján.
Amirabdollahián megerősítette a tárgyalások folytatását. „Hosszú, de pozitív megbeszélésünk volt az Irán és az EU közötti átfogó együttműködésről. Megpróbáljuk megoldani a problémákat és vitás kérdéseket a rövidesen újrakezdődő tárgyalásokon.” – mondta az iráni diplomácia vezetője.
Az iráni atomprogramról 2015-ben Bécsben Irán és hat nagyhatalom – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és Nagy-Britannia) valamint Németország – által aláírt megállapodás, amelyben Teherán vállalta, hogy visszafogja atomprogramját az ellene bevezetett nemzetközi szankciók fokozatos feloldásáért cserébe, 2018-ban zsákutcába került, miután Donald Trump akkori amerikai elnök kiléptette országát a megállapodásból, és ismét bevezette az iráni gazdaságot sújtó büntetőintézkedéseket. Irán ezt követően egymás után szegte meg a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Iránt a Nyugat azzal gyanúsítja, hogy atomfegyverre kíván szert tenni, amit Teherán végig tagadott.
Joe Biden jelenlegi amerikai elnök vissza kíván térni a szerződéshez. A tárgyalások tavaly áprilisban kezdődtek, de márciusban megrekedtek, egyebek mellett amiatt, hogy Irán azt követeli, töröljék az iráni hadsereg elit egységét, az Iszlám Forradalmi Gárdát az Egyesült Államok által vezetett terrorszervezetek listájáról.
Borrell utazása előtt Robert Malley, az Egyesült Államok iráni különmegbízottja megerősítette Washington „eltökélt szándékát” a szerződéshez való visszatérésre.
Had a fruitful conversation with 🇭🇺 PM Viktor #Orban. Thanked for the support of 🇺🇦 sovereignty & the shelter for Ukrainians during the war. Agreed to develop cooperation in the energy sector. Grateful for supporting the candidate status for 🇺🇦. Invited him to visit Ukraine.
Nincs olyan ország az EU-ban, amely ellenezné Ukrajna tagjelölt státuszának megadását – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfői tájékoztatóján, számolt be az UNN.
Borrellt arról kérdezték, hogy számít-e arra, hogy valamelyik EU-tagállam ellenezni fogja, hogy Ukrajnának megadják a tagjelölti státuszt.
„A vezetőknek (EU) ezt meg kell beszélniük. Az Európai Bizottság véleménye az asztalon van. Nem tudom megjósolni az eredményt, de senkitől sem hallottam, hogy ellenezte volna” – válaszolta a diplomata.
Arra a kérdésre, hogy számít-e arra, hogy jövőre megkezdik az uniós csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, az európai politikus azt mondta, hogy nem tudja, egyben hozzátette, a folyamat lépésről lépésre fog haladni.
Щиро вітаю рішення лідерів ЄС надати Україні статус кандидата. Це унікальний та історичний момент у відносинах 🇺🇦 та 🇪🇺. Вдячний @CharlesMichel, @vonderleyen і лідерам держав Євросоюзу за підтримку. Майбутнє України – в ЄС. https://t.co/o6dJVmTQrn
Az Európai Unió elítéli a nigériai Owo városának katolikus templomában összegyűltek elleni vasárnap este elkövetett fegyveres támadást – közölte Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő megdöbbentőnek nevezve a történteket.
1236478577
Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő arra figyelmeztetett, hogy Nigériában a vallási szélsőségek fegyveresei egyre nagyobb veszélyt jelentenek a keresztényekre.
Vasárnap este legalább 50-en meghaltak és sokan megsérültek egy délnyugat-nigériai katolikus templomban történt terrortámadásban. A fegyveresek a vasárnapi mise közben rontottak be az épületbe, és válogatás nélkül lőni kezdtek, az áldozatok között gyerekek is vannak. Egyelőre nem tudni kik, és miért támadták meg a mise résztvevőit.
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője felhívta a figyelmet, hogy a fegyveres csoportok támadásai egyre gyakoribbá válnak Nigéria különböző részein. Mint mondta, az „elfogadhatatlan és értelmetlen” erőszak a vasárnapi támadással átterjedt Nigéria eddig békés területére is. Borrell kijelentette: az Európai Unió szolidáris az ország népével, és együtt érez mindazokkal, akik elvesztették szeretteiket. „Az aljas tett felelőseit mihamarabb bíróság elé kell állítani” – fogalmazott.
A főképviselő közölte: az EU elkötelezett amellett, hogy együttműködjön a nigériai hatóságokkal az erőszak felszámolására és a tartós béke megtalálására. Az EU továbbra is támogatja Nigériát a fenntartható béke megteremtésére, a demokrácia elmélyítésére és az alapvető emberi jogok, köztük az istentisztelethez és a vallás, illetve a meggyőződés szabadságához való jog védelmének biztosítására irányuló erőfeszítéseiben – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Hölvényi György, a magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) európai parlamenti (EP-) képviselője, az MTI-hez eljuttatott közleményében rámutatott, hogy Nigériában a vallási szélsőségek fegyveresei egyre nagyobb veszélyt jelentenek a keresztényekre. Az eset aggodalomra ad okot, és a biztonsági helyzet romlását jelzi Nigériában – mondta.
Kijelentette: a katolikus egyház legkiemelkedőbb ünnepén elkövetett támadás a keresztény hívők ellen irányult. Arról tájékoztatott, hogy a keresztény közösségeknek évek óta hasonló támadásokat kell elszenvedniük az országban, 2015 és 2020 között mintegy 12 ezer keresztényt öltek meg a hitük miatt Nigériában.
Közölte továbbá, hogy a sorozatos brutális támadások miatt az Open Doors (Nyitott Ajtók) nevű nemzetközi keresztény emberi jogi szervezet a keresztények számára a hetedik legveszélyesebb helynek nyilvánította Nigériát.
Szavai szerint az Európai Parlament és az EU nem maradhat tétlen, nem fordíthatja el arcát ideológiai alapon a bajbajutottaktól. Minden EP-képviselőnek azért kell dolgoznia, hogy az emberi jogokra gyakran hivatkozó EP képes legyen elismerni és elítélni a nyílt és erőszakos keresztényüldözést – tette hozzá Hölvényi György.
Az Európai Unió nem fogja hagyni, hogy Ukrajna kifogyjon katonai felszerelésekből, fontos, hogy Kijev „megvédhesse magát az orosz agresszióval szemben” – jelentette ki az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, az EU-tagországok védelmi minisztereinek tanácskozását követően kedden.
Josep Borrell sajtótájékoztatóján aláhúzta: a tagállamok képesek továbbra is segítséget nyújtani Ukrajnának, hogy folytani tudja “hihetetlen ellenállását” Oroszországgal szemben.
Kijevnek szüksége van a katonai felszerelés pótlására, ugyanis területén az Oroszország indította háború folytatódik, sőt – mint mondta – a fordulópontjához érkezett. Az uniós támogatás jelentősen növeli az ukrán hadsereg harctéri kapacitását – emelte ki a főképviselő. Állítása szerint az orosz csapatok és eszközök veszteségi aránya jelentős, ugyanakkor – vélte – nem lehet megmondani, hogy „Oroszország meddig képes ellenállni Ukrajnának”.
„Ha a számok és a jelentések igazak, akkor Oroszország elképesztő veszteségeket szenvedett, hadseregének 15 százalékát elvesztette Ukrajna megszállása során, ami világrekordot jelent” – fogalmazott.
Finnország és Svédország NATO-csatlakozási törekvéseivel kapcsolatban a főképviselő hangsúlyozta: a két ország az Európai Unió teljes támogatására számíthat.
„Biztos vagyok abban, hogy a két ország minden tagállamtól erős támogatást kap, mert NATO-tagságuk növeli az egységünket, és erősebbé tesz minket” – fogalmazott.
Azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn közölte: a NATO Finnországgal és Svédországgal történő bővítése nem jelent közvetlen fenyegetést Oroszországra, Borrell azt mondta: megértette és örül az orosz elnök szavainak.
Beszélt arról is, hogy az uniós tagországok védelmi miniszterei a keddi tanácsülés során egyetértetek abban, hogy az EU-nak többet kell költenie biztonságának szavatolására. Szavai szerint az EU-nak gyorsabban és hatékonyabban, valamint megelőző jelleggel kell reagálnia a krízishelyzetekre. Közölte: a tagországok 2009 és 2018 között 160 milliárd euróval kevesebbet fordítottak katonai beruházásokra, ami – mint mondta – „egy csendes leszerelési folyamatot jelent”. Az ukrajnai háború azonban rávilágított a katonai kiadások elmaradása okozta hiányosságokra és a készletek feltöltésének fontosságára – mondta.
„A jelenlegi biztonsági helyzetben többet és többet kell költenünk a biztonságunkra” – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió nem fogja hagyni, hogy Ukrajna kifogyjon katonai felszerelésekből, fontos, hogy Kijev „megvédhesse magát az orosz agresszióval szemben” – jelentette ki az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, az EU-tagországok ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1652863680
[modified] => 1652831151
)
[title] => Borrell: Az EU nem hagyja, hogy Ukrajna kifogyjon a katonai felszerelésekből
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=48931&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 48931
[uk] => 48937
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 46186
[image] => Array
(
[id] => 46186
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/borrell.jpg
[original_lng] => 51447
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/borrell-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/borrell-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/borrell-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/borrell.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/borrell.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/borrell.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/borrell.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1652852096:3
[_thumbnail_id] => 46186
[_edit_last] => 5
[views_count] => 607
[_oembed_c7e33699022149386d7342887a6ed150] =>
Ukrainians are ready to die for the European perspective.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője ismertette, milyen fegyverek beszerzésére fogják felhasználni azt az új 500 millió eurós szubvenciót, amelyet az EU Ukrajna katonai támogatására fordít – adta hírül hétfőn az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint Borrell az EU-külügyminiszterek németországi találkozója előtt elmondta, hogy új, 500 millió eurós támogatást fog bejelenteni Ukrajna számára. Ezzel együtt az EU Ukrajnának nyújtott katonai támogatásának teljes összege mintegy kétmilliárd euró lesz – tette hozzá.
„Ez az 500 millió euró nehézfegyverek beszerzésére megy el. Jelenleg páncélozott járműveket, harckocsikat, nehéztüzérséget, lőszert biztosítunk, vagyis mindazt, ami egy ilyen háborúhoz kell” – ismertette Josep Borrell.
Az uniós tagországok külügyminisztereinek hétfői ülésén nem született döntés az orosz kőolaj-, és gázimport szankcionálásáról, jóllehet, a szankciók bevezetésének lehetősége szerepel az Európai Unió „asztalán” – közölte az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban hétfőn.
Josep Borrell, a Külügyek Tanácsának megbeszélését követő sajtótájékoztatóján közölte: az Európai Unió eddig bevezetett szankciói jelentős hatással vannak orosz gazdaságra, de további tárgyalás szükséges arról, milyen intézkedések hozhatók még a jövőben.
Az uniós diplomácia vezetője kijelentette: Oroszország ukrajnai háborúja megbukott. Az orosz hadsereg nem volt képes bevenni Kijevet, most az ország keleti felében hajt végre csapatösszevonást. Várhatóan a Donbász régiójában készül újabb csapásra – közölte.
Borrell hangsúlyozta, hogy Oroszország ukrajnai háborúja „horrorisztikus”. Leszögezte: Oroszország a felelős a globális élelmiszerválságért. Oroszország ukrán városokat és búzakészleteket bombáz, valamint megakadályozza a gabona külföldre szállítását, ezzel „éhséget gerjeszt a világban” – emelte ki. Közölte: a külügyminiszterek megbeszélést folytattak arról, hogyan tehető Oroszország elszámoltathatóvá a nemzetközi jog nagymértékű megsértéséért. Az Európai Unió támogatja a nemzetközi nyomozást, hogy elégséges bizonyíték birtokában a felelősök elszámoltathatók legyenek a civilek háborús bűnnek számító meggyilkolásáért – mondta a főképviselő.
Mindaz, ami Ukrajnában történik, megerősíti az Európai Unió elkötelezettségét az ország támogatása mellett – emelte ki.
Kérdésre válaszolva Borrell közölte: a tagállamok egybehangzó szavazása eredményeként az Európai Unió a tagországainak hozzájárulásával támogatja az Ukrajnának szánt fegyverszállítást. „Más dolog, hogy Magyarország nem engedi át területén a fegyverszállítmányokat közvetlenül Ukrajnába, de a saját részét befizeti, tehát részt vesz Ukrajna fegyverellátásában” – mondta.
Kiemelte: az EU keleti tagországaira nagyobb nyomás nehezedik a háború elől menekültek befogadásával, illetve ezek az országok nagyobb mértékben támaszkodnak az orosz energiahordozókra is. Ezt, az unió keleti és nyugati tagállamai közötti „aszimmetrikus” helyzetet közösen, egységesen és a szolidaritás kinyilvánítása mellett kell kezelni – húzta alá.
Küzdeni kell a nagymértékű, orosz energiától függés mihamarabbi megszüntetéséért, új beszállítókat kell találni, és a megújuló energiaforrások bevezetésére kell törekedni – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Arra számítunk, hogy a háború fokozódni fog a Donyec-medence régiójában – jelentette ki a jelen lévő újságíróknak Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az EU-tagállamok külügyminisztereinek hétfői luxemburgi tanácskozására érkezve.
„Attól tartok, hogy az orosz csapatok azért gyülekeznek Ukrajna keleti felében, hogy támadást indítsanak a Donyec-medence térsége ellen” – tette hozzá, azzal összefüggésben, hogy Moszkva a múlt héten kivonta erőit a főváros, Kijev környékéről.
Borrell az Oroszország elleni olajembargó esetleges bevezetésével kapcsolatban elmondta: a szankciók továbbra is napirendben vannak. Hozzátette: a külügyminiszterek megvitatják „a különböző lehetőségeket”, biztosítani fogják, hogy a már életbe léptetett szankciók hatékonyak legyenek, és tárgyalnak arról is, hogy segíthetnének a legjobban Ukrajnának.
A főképviselő múlt heti ukrajnai látogatásával kapcsolatban elmondta: „tanúi voltunk a történeseknek, elképesztő az orosz csapatok agressziója a polgári lakosság ellen.”
Ami Moldova és Georgia (Grúzia) uniós csatlakozási kérelmét illeti, Borrell kijelentette: a folyamat a szokásos módon fog zajlani, első lépésként csatlakozási kérdőívet fognak nekik küldeni, ahogy Ukrajna esetében is tették.
A főképviselő arra is kitért, hogy a külügyminiszterek hétfőn megvitatják a „Global Gateway” elnevezésű európai beruházási kezdeményezést, amellyel az EU célja, hogy támogassa „a hasonlóan gondolkodó nemzetközi partnereket” a közelgő gazdasági válság kezelésében.
Borrell szerint, az elkövetkező gazdasági válság az egész világot érinti, mindenkinek szembe kell néznie az ukrajnai háború miatt emelkedő energia- és élelmiszerárakkal.
Codziennie setki tys. Ukraińców budzi się ze strachem czy nad ich domy nie nadlatują rosyjskie samoloty, a w Europie loteria…raz zapowiedź mocniejszych sankcji, następnego dnia głosy, by nie przesadzać. Putin podpalił całą 🇺🇦, a Europa się zastanawia, czy koc gaśniczy wystarczy.
Az Európai Unió kész további szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben az ukrajnai inváziója miatt – jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, a tagországok külügy- és védelmi minisztereinek közösen tartott tanácsülését követően hétfőn.
Josep Borrell a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a korlátozó intézkedések továbbra is fontos részét képezik annak az uniós megközelítésnek, hogy a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra az ukrajnai háború megállítása érdekében, valamint, hogy elszigetelje Moszkvát és kikényszerítse a nemzetközi és humanitárius kötelezettségek betartását.
Kijelentette: ami Ukrajnában történik, amit az orosz hadsereg követ el az ukrán emberek ellen, az háborús bűnnek számít. Ez nem maradhat megválaszolatlanul. A nemzetközi közösséggel együtt el kell érni az orosz agresszió megállítását Ukrajnában – húzta alá.
A tanácsülésen elfogadott, a biztonságra és védelemre vonatkozó, stratégiai iránytűnek nevezett uniós cselekvési tervvel összefüggésben kiemelte, hogy a dokumentum elfogadása fordulópontot jelent az európai biztonság szempontjából. Nagyratörő lépéseket határoz meg a következő évtized biztonság- és védelmi politikájára vonatkozóan – mondta.
„Az ellenségesebb biztonsági környezet megköveteli tőlünk, hogy növeljük cselekvési képességünket, megerősítsük ellenálló képességünket, és többet és jobban fektessünk a védelmünkbe” – fogalmazott a főképviselő.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy noha a stratégia lehetővé teszi akár ötezer fős, gyorsan bevethető uniós erő mobilitását, a stratégia nem irányozza elő európai hadsereg létrehozását. A stratégia célja, hogy összehangolja a tagállamok hadseregeinek képeségeit – mondta Borrell.
Bejelentette továbbá: a szakminiszterek politikai megállapodást kötöttek arról, hogy további 500 millió euróval finanszírozzák Ukrajna katonai képességeinek bővítését, s ezzel az EU összesen egymilliárd euróra emeli a vonatkozó, fegyvervásárlást lehetővé tevő támogatását Ukrajna számára.
Kiemelte továbbá: az ukrajnai háború rávilágított a függőségek fegyverként történő használatára. Arra, hogy az energiafüggőség fegyvert jelent az Európai Unióval szemben. Az Uniónak válaszolnia kell tudni erre a fenyegetésre – mondta a főképviselő, majd hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyverként használja az ukrán lakosságot is, ugyanis nem az infrastruktúrát rombolja le, hanem a városokat és a házakat, hogy a civilek elmeneküljenek.
„Veszélyben vagyunk, amely azt követeli meg, hogy megfontoltan cselekedjünk. Nem vagyunk katonai szövetség, de meg kell tudnunk védeni az állampolgárainkat egy kihívásokkal teli és veszélyes világban” – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
I spoke to President @ZelenskyyUa this afternoon to set out how I will be working to advance Ukraine’s interests at meetings of NATO and the G7 this week.
The UK will continue to step up military, economic and diplomatic support to help bring an end to this terrible conflict.
Щиро вітаю рішення лідерів ЄС надати Україні статус кандидата. Це унікальний та історичний момент у відносинах 🇺🇦 та 🇪🇺. Вдячний @CharlesMichel, @vonderleyen і лідерам держав Євросоюзу за підтримку. Майбутнє України – в ЄС. https://t.co/o6dJVmTQrn
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője egy vasárnapi lapinterjúban kijelentette, hogy a repülési tilalom bevezetése Ukrajna felett a harmadik világháborúhoz vezethet, az EU nem szeretné, ha Oroszország Ukrajna elleni háborúja valami nagyobbá válna – közölte az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Borrell az El Periodico című spanyol lapnak nyilatkozva azt mondta: „ha valaki repülési tilalmi zónát kér, az azt jelenti, hogy képes és kész az azt megsértő orosz repülőgépek lelövésére.” Hozzátette, „ez azt jelentené, hogy a konfliktust a harmadik világháborúba menne át, és ezt mi egyértelműen nem akarjuk.” Mint rámutatott: „a határán vagyunk annak, amit tehetünk, hogy anélkül segítsünk, hogy a katonai konfliktusba keverednénk, és ne váljunk a konfliktus részévé.”
A főképviselő ugyanakkor megjegyezte, hogy az EU segít megkönnyteni az ukrán fegyveres erők ellenállását az orosz hadsereggel szemben. „Katonai szempontból mindent megteszünk, katonai felszerelésekkel segítjük az ukránok ellenállását, ügyelve arra, hogy a háború ne terjedjen át más országokra, és elkerüljük az olyan konfrontációt, amely nukleáris konfrontációvá fajulhat” – húzta alá.
Az főtisztviselő azt is elmondta, hogy a szankciók nem állíthatják meg azonnal a háborút, de gyengíthetik Oroszország gazdaságát, és sokba kerülnek Oroszországnak. „Még mindig megvan az energiaimport kérdése, de amilyen gyorsan csak tudjuk, csökkenteni fogjuk” – ígérte Josep Borrell.