Mire hajlandó Zelenszkij Ukrajna és Magyarország kapcsolatának rendezése érdekében?

Míg az európai országok a két hónapja tartó karanténkorlátozások enyhítésével foglalkoznak, Ukrajna és Magyarország a két ország között több mint két és fél éve tartó válságos viszonyok megoldásán dolgozik.

Mint arról korábban beszámoltunk, május 29-én Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Budapestre utazik, ahol a tervek szerint Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel tárgyal majd. Mivel a repülőgépjáratok még nem indultak be, a külügyminiszter autóval teszi meg az 1120 kilométeres távot Budapestig. Az információk szerint a találkozó hivatalos célja a kárpátaljai infrastrukturális projektekről szóló kölcsönszerződés aláírása lesz.

A Jevropejszka Pravdán megjelent cikkben leírtak szerint azonban a találkozó valódi célja teljesen más. Elsősorban, a minisztereknek egyeztetni kell Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozóját, melyre várhatóan Kijevben kerül sor, ezenkívül pedig megállapodásra kell jutniuk a két ország viszonyát illetően.

A kompromisszumra Magyarországgal valóban nagy szükség van, hiszen a két ország közötti konfliktus egyik fél javát sem szolgálja. Azonban nagyon fontos, hogy a megállapodások ne okozzanak még nagyobb bajt. A Jevropejszka Pravda publikációjában azt olvashatjuk, hogy az ukrán–magyar konfliktus ukrajnai szakértői közzétették álláspontjaikat azzal kapcsolatban, hogy szerintük milyen feltételek mellett lehetne elérni a két ország közötti békét, s át is adták azokat az Ukrán Belügyminisztériumnak és Magyarország Kijevi Nagykövetségének.

Az említett honlapon közzétett cikkben bővebb leírást kapunk az ukrán szakértők álláspontjairól. Nézzük, miként is látják az ukrán–magyar helyzetet országunk szaktekintélyei.

Az Ukrajna és Magyarország között kialakult konfliktus már hosszú ideje tart, s ez alatt az idő alatt már többrétegűvé vált. Legjobban 2017-ben, az oktatási törvény Legfelső Tanács által való elfogadását követően éleződött ki. Magyarország úgy határozott, hogy addig blokkolja Ukrajna NATO-és EU-tagságát, ameddig nem találnak megoldást a problémás kérdésre.

Az ukrán hozzáértők szerint a helyzet nem menthetetlen, hiszen Magyarország nem kívánja visszacsatolni sem Kárpátalját, sem pedig Beregszászt – mint ahogyan azt több médiatartalom is beállítja –, azonban Ukrajna sem törekszik a magyar kisebbség asszimilációjára, a magyar identitás elpusztítására.

Magyarország meg akarja hagyni a magyar iskolákat a magyar nyelv és kultúra központjaként, és meg szeretné óvni a magyar gyermekeket a diszkriminációtól. Ukrajna pedig arra próbál törekedni, hogy a magyarlakta települések végzősei elsajátítsák az ukrán nyelvet a társadalmi integrációhoz szükséges szinten, más régiókban való továbbtanulás, esetleg munkalehetőség céljából.

Az ukrán specialisták véleménye szerint ne legyenek magas elvárásaink, hiszen egyetlen találkozó nem oldja meg a sok év alatt felhalmozódott problémákat, mely már nemcsak az oktatási kérdést érinti. Viszont úgy gondolják, hogy Magyarországnak a tárgyalások első szakaszában meg kell ígérnie, hogy bizonyos feltételek mellett felfüggeszti a NATO-Ukrajna tanácsülések, illetve Ukrajna NATO- és EU-tagságának blokkolását.

A publikációban azt olvashatjuk, hogy Ukrajna számára nagyon fontos, hogy ezek a feltételek semmiképp sem legyenek nyilvános felháborodást kiváltó egyoldalú lépések. Elsősorban megoldást kell találni az oktatási kérdésre. Kijev többször is kijelentette, hogy nem hajlandó módosítani az említett törvény problémás 7. cikkelyén, mely szerint az állami intézményekben ukrán nyelven kell folyjon az oktatás, s melyben meg van határozva a magyar iskolákban ukrán nyelven oktatott tantárgyak százalékos aránya.

A szakértők szerint ezek a kérdések továbbra sem lehetnek a vita tárgyai, viszont úgy gondolják, hogy Magyarország elvárásait ki lehet elégíteni a törvény rugalmas bevezetésével. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy Magyarország és Ukrajna közösen dolgozzák ki a kétnyelvű oktatás fejlesztését, s az Oktatási Minisztérium beleegyezik abba, hogy a tanórák két nyelven való levezetését ukrán nyelvű oktatásnak tekinti majd.

Ez nem könnyű feladat, azonban teljesíthető azzal a feltétellel, ha az Oktatási Minisztérium az első időszakban nem szab különleges feltételeket a kétnyelvű órákon az ukrán és magyar nyelv arányát illetően. Nem kérdéses az sem, hogy javítani kell az ukrán nyelven oktatott tantárgyak tanításának minőségén és mértékén is. A diákok számára pedig majd ösztönzőek lehetnek az átmeneti időszak utáni külső független tesztek (ZNO) eredményei.

Nagy valószínűséggel a Zelenszkij–Orbán-találkozón nemcsak az oktatási kérdésről, hanem minden bizonnyal a kettős állampolgárságról is tárgyalnak majd. A kettős állampolgárság engedélyezéséhez törölni az érvényben lévő állampolgárságról szóló törvényből azt a feltételt, hogy csupán az ukrán állampolgárság elvesztése által vehető fel más ország állampolgársága.

Ukrajnának továbbá mindenképp el kell fogadnia egy, a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt, melynek tervezetét a nemzeti kisebbségek képviselőivel folytatott párbeszéd után készítenének el, figyelembe véve a helyi önkormányzati szervekben való képviseletük kérdéseit is.

S végül, de nem utolsósorban, az ukrán reformoknak nem célja, hogy bármely nemzeti kisebbség számára problémákat okozzon, beleértve az adminisztratív-területi reformot is. A szakértők úgy vélik, hogy ennek értelmében, tekintettel a nagy arányban magyarlakta Beregszászi és Nagyszőlősi járásokra, érdemes megőrizni a magyar többségű kistérséget Beregszász központtal.

VV/eurointegration.com.ua