Mi áll valójában Tokajev kazah elnök Moszkvával kapcsolatos botrányos kijelentései mögött?

Mi áll valójában Tokajev kazah elnök Moszkvával kapcsolatos botrányos kijelentései mögött?

16:24 Június 26, 2022

Politika 4819 8 хвилин

Українська

Az idei szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumot sokan megjegyzik Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev kazah elnök bátor retorikája okán, aki Vlagyimir Putyin jelenlétében kijelentette, országa nem ismeri el a „kvázi-állami területeket”, a donbaszi, orosz csapatok által megszállt LNR-re és DNR-re utalva.

Tokajev elnök bírált néhány orosz politikust is, akik aktív információs támadásokat folytatnak Kazahsztán és külpolitikája ellen. Érdekességként szolgál, hogy a fórum plenáris ülésének moderátora a Kreml által kijelölt Margarita Szimonjan média menedzser volt, aki pár héttel ezelőtt telegram csatornáján felháborodva kérdezte: „Miért mentette meg Oroszország Kazahsztánt?” Ezalatt Szimonjan a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete békefenntartó kontingensének bevonulását értette a 2022-es januári Almati zavargások idején.

Férje, Tigran Keoszajan, aki szintén sajtós, később nyilvánosan kritizálta a kazahokat a győzelem napi felvonulás eltörlése miatt, finoman arra utalva, hogy Kazahsztán megismételheti Ukrajna sorsát. Ezek a szavak valóságos vihart kavartak a közösségi oldalakon, az ország külügyminisztériuma pedig bejelentette, hogy felveszi Keoszajant a nem kívánatos személyek listájára. Sőt, számos kazah szakértő kijelentette, hogy egy ilyen nagy horderejű botrány után moderátorként kijelölni Szimonjant a fórumon, ahol a Tokajev elnök is jelen lesz, „orosz részről provokáció”.

Doszim Szatpajev politológus feltételezi, hogy Tokajev a szentpétervári fórumon elmondott beszéde után a kazahok készüljenek fel az újabb információs támadásokra az orosz tv- és Telegram-csatornák részéről. A támadások nem sokáig várattak magukra. Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője félreérthetően nyilatkozott Kazahsztánt illetően. Kijelentette, Oroszország állítólag megmentette Kazahsztánt, amikor az utóbbi majdnem elvesztette szuverenitását. Ezeket a megjegyzéseket a kazahok is bírálták, és néhányan a 1944-es februári, a csecsen nép Kazahsztánba való áttelepülésére emlékeztették Kadirovot.

Az orosz újságírók a fórum visszhangjának nevezték a kazah olaj kaszpi-tengeri vezetéken keresztüli szállításának felfüggesztését. A hivatalos verzió szerint a területen a második világháború idején fel nem robbant torpedók és aknák hatástalanításán dolgoznak. Az erről szóló információt a kazah elnök felszólalása előtt hozták nyilvánosságra.

Urazgali Szeltejev politológus az RFI kiadványnak adott interjújában kijelentette: „Kétségtelen, hogy a szentpétervári fórumon tett kijelentését követően Tokajev népszerűsége nagyon megnőtt, de nem ez volt a cél. Ez nem populizmus, nem versenyfutás a népszerűségért. Történt ugyanis, hogy az elnök a kazahok többségének véleményét ismertette, de ezzel semmi újat nem mondott. Kazahsztán álláspontja már a fórum előtt érthető volt Washington, Brüsszel, Peking és Moszkva számára. 

Fontos azonban, hogy Tokajev személyesen ismertette álláspontját az orosz elnökkel közös platformon. Az elmúlt két évben az orosz–kazah kapcsolatok kapcsán nagyon gyakran adódnak érthetetlen helyzetek az információs közegben. Sokan, az orosz vezetéshez közeli aktivisták közül inkorrekt módon nyilatkoznak Kazahsztánról, a maguk módján értékelik az ország külpolitikáját, kiforgatják a kazah vezetés döntéseit.

A hivatalos vezetés szintjén Kazahsztánban abszolút nincs oroszellenes retorika. Tokajev a saját nevén nevezte a dolgokat.

Először is, amit az LNR és DNR kapcsán mondott, az Kazahsztán elvi álláspontja: nem ismerünk el kvázi állami egyesüléseket. „Ez az elvünk, ettől nem fogunk eltérni. Másodszor, a szankciókat illetően. Nem szeghetjük meg a szankciók rezsimjét, amelybe Oroszország került, ugyanakkor, mint szövetségesünkkel, továbbra is fejlesztjük a kétoldalú kapcsolatokat az Eurázsiai Gazdasági Unió és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete keretein belül. Ez egyértelmű álláspont”.

Visszhangot váltott ki az is, hogy ezt a legmagasabb szinten vitatták meg.

Ez nagyon fontos volt, mert ezek után bármilyen információs támadás az orosz belföldi elit részéről egyszerűen értelmetlenné válik.

Ami a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete békefenntartó kontingensének januári kazahsztáni bevonulását illeti, Tokajev világosan kifejtette mind diplomáciai, mind bármely nemzetközi szervezetben való részvétel szempontjából. „Érthető, ha a NATO-ról beszélnek, akkor az Egyesült Államokra gondolnak, mert ő kulcsszereplő. Ha a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéről, akkor Oroszországra gondolnak. De tudni kell, hogy a szervezetben való részvétel vagy tagság – nem csupán Oroszországról szól. Emlékeztetek arra, hogy a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete békefenntartó kontingense keretein belül az oroszokon kívül más ország egységei is bevonultak. Persze érthető módon az orosz félnek kifizetődő azt állítani, hogy megmentette Kazahsztánt.

A januári eseményeket követően láthatjuk, hogy Kazahsztán számára a külpolitika elsősorban a gazdasági együttműködés erősítése, a befektetések vonzása, szállítási és logisztikai folyosók felkutatása. És természetesen szüksége van külföldi pénzre az országnak, ennek kapcsán Tokajev minden platformot felhasznál: iráni látogatását követően a katari gazdasági fórumon is részt vesz. Ami a külpolitikát illeti, az sokirányú. Kazahsztán soha nem vett és nem is fog részt venni geopolitikai játszmákban. Tekintettel nemzeti érdekeire, készen áll az együttműködésre bárkivel.

Tekintettel arra, hogy az orosz gazdaság a szankciók miatt nyilvánvalóan gyengül, Kazahsztánnak fel kell készülnie a más partnerekkel való együttműködésre. De nem arról van szó, hogy eltávolodik Oroszországtól. Kazahsztán folytatja az együttműködést Oroszországgal kereskedelmi és gazdasági szinten. Hazánkban az importkosár 40%-át orosz áru teszi ki. Ez történelmi és földrajzi tény.”

Amint látjuk, Tokajev elnök kijelentéseinek megítélése meglehetősen eltér a két országban. Emellett nem kell megfeledkezni arról sem, hogy Kína rendkívül szoros gazdasági és energetikai kapcsolatokat ápol Kazahsztánnal, így elképzelhető, hogy Tokajev mögött Peking áll és figyelemmel követi az orosz vezetés reakcióját, hogy a számára legmegfelelőbb pillanatban kezdjen el aktívan fellépni.

NEWSMAKER

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei