Igazságügyi Minisztérium: Ukrajna újabb keresetet nyújtott be Oroszország ellen

Ukrajna újabb keresetet nyújtott be Oroszország ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Az agresszor országot az ukrajnai invázió kapcsán az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértésével vádolják – olvasható az igazságügyi minisztérium honlapján.

„Folytatva a 2014-ben, Ukrajna déli és keleti részén megkezdett inváziót, 2022. február 24-én Oroszország teljes körű háborút indított Ukrajna ellen azzal a céllal, hogy megdöntse Ukrajna demokratikusan megválasztott kormányát és tovább rombolja Ukrajna szuverenitását. Ukrajna keresetének célja az Oroszország által elkövetett szörnyű és tömeges emberi jogi jogsértések mielőbbi megszüntetése, a beadvány mind a magánszemélyek, mind a jogi személyek javát szolgálja” – mondta Denisz Maljuszka igazságügyi miniszter. A tárcavezető hangsúlyozta, az agresszor ország nap mint nap válogatás nélkül és aránytalanul alkalmaz katonai erőt és eszközöket a polgári lakosság és az állampolgárok vagyona ellen Ukrajna-szerte, megsértve a nemzetközi jog összes erre vonatkozó normáját. Az Ukrajna által benyújtott dokumentum az oroszok a háború korai szakaszában „kirívó” emberi jogi szabálysértéseit taglalja, leírást ad az orosz invázió kezdetétől, 2022. február 24. reggelétől történt eseményekről az április 7-i csapatkivonásig Kijev környékéről és más északi városokból.

„Ukrajna az Orosz Föderáció által az elkövetkezendő időszakban elkövetett jogsértéseire vonatkozó panaszait a keresethez csatolt következő kiegészítéseiben küldi meg az Emberi Jogok Európai Bíróságának” – tette hozzá az Igazságügyi Minisztérium.

A kereset keretein belül Ukrajna az orosz csapatok teljes kivonása mellett pénzbeli kártérítést is követel a károsultak számára. Az orosz katonai invázió első szakaszában a kár legalább 80 milliárd dollárt tett ki, Oroszország számos esetben súlyosan megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, beleértve az élethez való jogot (2. cikk), a kínzás tilalmát (5. cikk), a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogát (8. cikk), a gondolat- és véleményszabadsághoz való jogot (9. és 10. cikk), a gyülekezési szabadságra való jogot (11. cikk) és a tulajdon védelméhez való jogot (1. cikk).