Brenzovics László és Bocskor Andrea a kárpátaljai magyarság helyzetéről tárgyalt

Február 15–17-én Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke az Európai Parlament (EP) székhelyeire, Brüsszelbe és Strasbourgba tett látogatást, s a kárpátaljai magyarság helyzetéről több fórumon is beszámolt.

A KMKSZ elnöke Strasbourgba tett látogatásának első állomásaként a Fidesz–KDNP európai parlamenti frakciója keddi delegációs ülésének vendége volt. A megbeszélésen szó esett az orosz–ukrán konfliktus kárpátaljai magyarságra gyakorolt hatásairól, illetve az ukrajnai magyar kisebbség jogszűkítési folyamatáról. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a harmincéves független Ukrajna és az itt élő kárpátaljai magyarság az eddigi legnehezebb időszakát éli meg, s kiemelték, hogy mindannyian a békében érdekeltek, valamint abban, hogy a kárpátaljai magyar közösség nemzeti azonosságtudatának megtartásával élhessen szülőföldjén.

Brenzovics László és Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője szerdán Brüsszelbe utazott, ahol eredményes tárgyalást folytattak Várhelyi Olivérrel, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosával. A KMKSZ elnöke felvázolta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét. Az orosz–ukrán válság kapcsán megerősítették, hogy a békés megoldásban érdekeltek. Várhelyi Olivér ezután tájékoztatta vendégeit az Európai Unió Ukrajnának nyújtott támogatásairól, egyebek mellett a határ menti infrastruktúra tervezett fejlesztéseiről.

Ezt követően Brenzovics László az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportja (Intergroup for Traditional Minorities, National Communities and Languages [Minority Intergroup]) csütörtöki strasbourgi ülésének vendége volt. A kárpátaljai magyar politikus ismertette az ukrajnai magyarság jogi helyzetét, mely rendkívüli nehézségeket élt át az elmúlt időszakban, hiszen az utóbbi években Ukrajnában olyan kisebbségi vonatkozású törvények születtek, amelyek ellehetetlenítik a kárpátaljai magyar közösség nyelvhasználati, oktatási és kulturális jogainak gyakorlását.

A fórum első felében az Európai Nemzetiségek Szövetségi Uniója (FUEN), a Nyelvi Sokszínűséget Elősegítő Európai Hálózat (NPLD) és az Európai Nyelvi Egyenlőségi Hálózat (ELEN) képviselői bemutatták azokat a nemzeti és nyelvi kisebbségek támogatására és védelmére vonatkozó javaslataikat, amelyeket a Konferencia Európa jövőjéről platformján nyújtottak be.

Az ukrán kormányzat 2022. január 10-én benyújtotta a Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről című dokumentum implementációjáról szóló ötödik jelentését. A KMKSZ-szel együttműködve kárpátaljai társadalmi szervezetek alternatív jelentést készítettek, mint ahogyan tették ezt az előző országjelentés kapcsán is. Az ülés második részében került sor a kárpátaljai magyarok helyzetének kiértékelésére, valamint az árnyékjelentés bemutatására.

A KMKSZ által szakértők bevonásával készített dokumentum azt elemzi, hogy Ukrajna az elmúlt években miként mondta fel sorban a kisebbségekért vállalt korábbi kötelezettségeit. Ilyen a 2017 szeptemberében elfogadott oktatási törvény és azt ezt követő nyelvtörvény is, melyek az ukránon kívül ellehetetlenítik az egyéb nyelvek használatát.

A Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora és Hires-László Kornélia, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője által összeállított színes prezentációval – konkrét esetekkel, nyelvi tájképes fotókkal, kutatási eredményekkel és statisztikai adatokkal alátámasztva – mutatták be a kárpátaljai magyarságot érintő folyamatos jogszűkítések következményeit. Az árnyékjelentésben és az előadásban a szakértők hangsúlyozták, hogy a kárpátaljai magyarok nem kérnek különleges jogokat Ukrajnától, mindössze az eddig elért eredményeiket szeretnék megőrizni, az eddig megszerzett jogaikat szeretnék megvédeni.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke arról beszélt, hogy a Szövetség delegációja rendkívül feszült időpontban érkezett Strasbourgba, hiszen a napokban tetőfokára hágott a háborús feszültség Ukrajna és Oroszország között. Hozzáfűzte, hogy Ukrajnában a béke helyreállítása aligha elképzelhető a jelenlegi nyelvpolitika megváltoztatása nélkül. Az elmúlt évek felelőtlen törvénykezése miatt ráadásul lehetetlenné vált a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek betartása is.

„Látogatásunk célja az volt, hogy bemutassuk azt az árnyékjelentést, amely kárpátaljai magyar szakemberek bevonásával készült, s a Keretegyezmény ukrajnai végrehajtásáról szól. A végkövetkeztetésünk ezzel kapcsolatban az, hogy a jelenlegi jogi környezetben Ukrajnában ezeket a nemzetközi szerződéseket már nem lehet végrehajtani. Ezt figyelembe kell vennie az Európai Parlamentnek, az Európa Tanácsnak és azoknak a bizottságoknak, amelyek felügyelik ezen szerződések végrehajtását” – jelentette ki a KMKSZ elnöke.

„Továbbra is meggyőződésünk az, hogy Ukrajnában a béke és a stabilitás helyreállítása, a jószomszédi kapcsolatok renoválása aligha lehet megoldható anélkül, hogy változtatnának a nyelvi és kisebbségi politikán” – nyilatkozott az ülést követően a TV21 Ungvár stábjának Brenzovics László.

A kárpátaljai magyarok lojális állampolgárai Ukrajnának, ugyanakkor nyelvi jogaik továbbra is szűkülnek – erről Bocskor Andrea EP-képviselő beszélt az ülésen. Kiemelte: a kárpátaljai magyarok nem kérnek különleges jogokat Ukrajnától, mindössze az eddig elért eredményeiket szeretnék megőrizni.

„Ukrajna vállalta azt a nemzetközi kötelezettséget az Európa Tanácson belül, hogy ratifikálta a kisebbségi jogokról szóló Keretegyezményt, s erről rendszeresen nyújt be jelentéseket. Januárban Ukrajna benyújtotta az ötödik jelentését. A kárpátaljai magyar szervezetek és a politikai érdekképviselet úgy gondolta, hogy ezt nekünk is szemügyre kell vennünk, és hozzá kell fűznünk a mi tapasztalatainkat, hogy Ukrajna hogyan hajtja végre a kisebbségi jogokat, és hogyan garantálja a kisebbségeknek az egyenlőséget, a diszkriminációmentességet és mindent, ami megilleti őket állampolgári jogon. Sajnálatos módon mire végére értünk az ukrán jelentés elemzésének, kiderült, hogy Ukrajna olyan törvényeket hozott, fogadott el az utóbbi években, amelyeknek köszönhetően nem is tudja végrehajtani azokat a nemzetközi kötelezettségeket, amelyeket vállalt és aláírt” – magyarázta Bocskor Andrea.

„Ukrajna – sajnálatos módon – sem az érdekképviselet terén, sem a nyelvi jogok terén nem biztosít egyenlőséget a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgároknak, majdhogynem másodrangú állampolgárokként kezeli a nemzeti kisebbségeket – hangsúlyozta a kárpátaljai származású EP-képviselő, hozzátéve: – Ezért úgy gondoltuk, hogy erről magas szinten, nemzetközi fórumokon is beszélnünk kell, s fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy amellett, hogy a kárpátaljai magyarok lojális állampolgárai Ukrajnának, és nem szeretnék azt, hogy az orosz–ukrán konfliktus a nemzetiségi jogok csorbítását is háttérbe szorítsa, ezért úgy gondoljuk, hogy nekünk egy olyan Ukrajnára van szükségünk, ami stabil, demokratikus, és tiszteli a nemzeti kisebbségeit.”

Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke arról beszélt, hogy az ukrán hatalom oly módon nyirbálta meg a nyelvi jogokat, hogy azok az ukrán–magyar, illetve az ukrán–román alapszerződésekkel is szembemennek.

„Az ukrán alkotmány és az ukrán törvénykezés nem kisebbségbarát, sőt arra igyekeznek, hogy a kisebbségi jogokat visszavonják, ezáltal másodrangú polgárokká váljanak a nemzeti kisebbségek. Tulajdonképpen a kommunizmus összeomlása óta igyekeztek ezeket a jogokat visszaszerezni a nemzetiségek, egy kicsit jobb helyzetbe jutottak, most azonban a visszaépülést látjuk. Ezt nem volna szabad engedni!” – mutatott rá Vincze  Loránt, hozzátéve, hogy az ülés megfelelő alkalmat biztosított arra, hogy a kárpátaljai magyar közösség ismét bemutassa jelenlegi helyzetét, s felhívják a figyelmet az európai szolidaritás fontosságára a nemzetiségi kérdéseket illetően.

Az elmúlt években Ukrajnában az orosz–ukrán konfliktusra hivatkozva kezdtek el jogfosztó törvényeket hozni. A kárpátaljai magyarság képviselői már számos alkalommal szót emeltek az ellen, hogy a magyar kisebbség ügyét azonos lapon kezeljék a háborús szembenállással. Az is világosan látszik, hogy az utóbbi időben elfogadott kisebbségi törvények következtében Ukrajna már nem tud megfelelni nemzetközi kötelezettségvállalásainak, a kárpátaljai magyarok ugyanakkor továbbra is kiállnak jogaik biztosításáért anyanyelvük, nemzeti identitásuk és kultúrájuk megőrzése érdekében.

(TV21 Ungvár/CsA, Kárpátalja hetilap)