Moszkva szerint gondok lehetnek a NATO-nál, ha nem érzékeli az orosz csapatvisszavonást

A NATO helyzetértékelési rendszerében problémák léphettek fel, ha a szövetség nem észleli az orosz csapatok visszatérését az állomáshelyükre – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán.

Az orosz védelmi minisztérium kedden jelentette be, hogy megkezdték a felkészülést az állomáshelyükre történő visszatérésre az orosz déli és nyugati katonai körzet azon csapatai, amelyek részvétele véget ért az Oroszország területén zajló hadgyakorlaton. A tárca szerdán azt közölte, hogy a déli katonai körzet erőit kivonták a Krímből. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ezzel szemben ugyancsak szerdán azt mondta, hogy a szövetség ezidáig nem tapasztalta a feszültség csökkenését Ukrajna környékén, sőt, szavai szerint úgy tűnik, hogy Oroszország folytatja a katonai tevékenységet, erősíti jelenlétét az Ukrajnával közös határán. Az elmúlt hetekben több NATO-tagállam azzal vádolta Moszkvát, hogy az Ukrajna elleni invázió céljából vont össze erőket az ukrán határ közelében, amit az orosz fél hisztériakeltésnek minősített.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Moszkvában „mély értetlenséget” váltott ki az Ukrajna körül megkezdett orosz csapatvisszavonás ellenére is folytatódó nyugati „hisztéria”. „Bármit tegyünk is a saját területünkön, a Nyugat feljogosítva érzi magát arra, hogy megmondja, mit tegyünk. Ez a jólneveltség elemi hiánya” – mondta az orosz diplomácia vezetője, a Nyugat részéről elhangzó, az orosz csapatoknak az ukrán határtól történő visszavonását sürgető bejelentések.

Miután szerda reggelig nem igazolódott be az az amerikai és a brit sajtóban megszellőztetett, a Politico által Joe Biden amerikai elnöknek tulajdonított várakozás, miszerint Oroszország február 16-ra virradóra le fogja rohanni Ukrajnát, Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Telegram-bejegyzésben arra kérte a Bloomberg hírügynökséget, valamint a The New York Times című amerikai és a The Sun című brit napilapot, hogy közölje le az Ukrajna ellen ebben az évben esedékes orosz inváziók naptárát. „Szeretném megtervezni a szabadságomat” – hangzott Zaharova indoklása.

Peszkov kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Kreml nem igazította munkarendjét a szerdai támadásról szóló hírekhez. Közölte, hogy az éjszaka folyamán az orosz elnöki hivatal részéről nem történt nemzetközi kapcsolatfelvétel.

A szóvivő szerint Biden elnök keddi, az oroszokhoz intézett üzenete, amelyben kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem tekinti őket ellenségnek, imponálóbb lett volna, ha nem tartalmazott volna fenyegetéseket. Azt is mondta, hogy nagyszerű lenne, ha Biden az ukránokhoz is üzenettel fordulna, azt kérve, hogy többé ne lőjenek egymásra. Peszkov szerint Putyin nem kíván üzenetet intézni az amerikai néphez.

A szóvivő szerint ugyanakkor a Kreml pozitívan értékeli, hogy Biden kinyilvánította készségét a komoly tárgyalások megkezdésére. Hozzátette: Moszkva számára fontos, hogy az orosz garanciaigényekre adott nyugati válaszban fellelhető „racionális magvakról” az Oroszország számára prioritást jelentő témákkal együtt tárgyaljanak. Kifejezte reményét, hogy a tárgyalási folyamat megkezdődik. Az orosz garanciaigényekre válaszul a Nyugat által sajátként előterjesztett nyugati tárgyalási javaslatokról Lavrov azt mondta, hogy azok voltaképpen korábbi orosz indítványok, amelyeket az ellenoldal eddig elutasított.

Peszkov arról is beszélt, hogy Putyinnak „nagyon ellentmondásos” véleménye alakult ki azzal kapcsolatban, hogy Kijev kész-e végrehajtani a minszki megállapodásokból rá háruló feladatokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna „veszélyes csapatösszpontosítást” hajtott végre a Donyec-medence térségében, és továbbra is „nagy a valószínűsége” annak, hogy megkísérli ismét erőszakkal rendezni a konfliktust.

A szóvivő azt állította, hogy Oroszországnak nem volt köze az Ukrajna ellen kedden végrehajtott kibertámadáshoz.

Eközben Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszter azt közölte, hogy az orosz–fehérorosz közös hadgyakorlat befejezése, február 20. után egyetlen orosz katona és hadfelszerelés sem marad Fehéroroszország területén. A tárcavezető a minszki sajtóértekezletén emlékeztetett, hogy a közös hadgyakorlatot előre eltervezték, célja az orosz–fehérorosz államszövetség erői és eszközei harckészültségének ellenőrzése. Teljesen indokolt, hogy a hadgyakorlatot Fehéroroszország területén tartják – jelentette ki.

Azt mondta, tapasztalják, hogy a NATO milyen tevékenységet folytat Fehéroroszország nyugati határainál és Ukrajnában, és „ez (a hadgyakorlat) válasz a nyugati partnereink tevékenységére”.

A két állam hatóságainak tájékoztatása szerint a Szövetségesi Eltökéltség-2022 kódnevű fehéroroszországi katonai manőver február 10. és 20. között zajlik. A műveleteket Fehéroroszország különböző katonai gyakorlóterein és repülőterein folytatják.

(hvg.hu)