Oroszország nem vesz részt az idei müncheni biztonsági konferencián

Az orosz delegáció nem lesz jelen az idei müncheni biztonsági konferencián. Az Orosz Föderáció Külügyminisztériuma ezt „különböző okokkal” magyarázta, számolt be az Interfax.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kijelentette, az elmúlt években a konferencia „egyre inkább transzatlanti fórummá alakult át, amely elveszíti befogadó képességét és objektivitását”. Zaharova elmondása szerint Moszkvában az esemény iránti érdeklődés jelentősen csökkent.

„Tudjuk, hogy más nem nyugati fővárosokban is hasonlóan éreznek, mint mi. Ha akarná, a szervezőbizottság rövid időn belül korrigálni tudná ezt az elhajlást, de ezt tőlük kell számon kérni” – mondta Zaharova.

Az orosz sajtó adatai szerint húsz év alatt ez az első alkalom, hogy Oroszország nem vesz részt a müncheni biztonsági konferencián.

Bár Zaharova kifejtette, hogy az orosz tisztviselők „különböző okok miatt” nem jönnek, a Komerszant kiadvány saját forrásaira hivatkozva közölte, az egyik ok a karantén korlátozások. Azoknak, akik nem rendelkeznek az EU-ban elismert vakcinával való védőoltásról szóló dokumentummal, karanténba kell vonulnia.

Másrészt a müncheni konferencia jelenlegi elnöke, Wolfgang Ischinger a közelmúltban bírálta Németországot az orosz „Északi Áramlat-2” gázvezetékkel kapcsolatos álláspontja és Ukrajnának való fegyverszállítási elutasítása miatt. Christoph Heusgen, aki az idei konferenciát vezeti kijelentette, hogy a németek kettős mércét alkalmaznak Ukrajnával kapcsolatban.

 Ischinger meghívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, hogy csatlakozzon a konferenciához, és ismertesse álláspontját a világ vezetőinek, de ő nem volt hajlandó részt venni sem offline, sem online.

Putyin csak egyszer, 2007-ben vett részt a müncheni konferencián, ahol beszédében kijelentette, hogy „a NATO Oroszország határai közelébe vonja össze csapatait”.

Orosz veszély

Oroszország jelenleg azt követeli, hogy a NATO soha többé ne terjeszkedjen kelet felé, többek között hogy ne vegye be Ukrajnát tagjai közé, amit Oroszország „biztonsági garanciának” nevez. Oroszország azóta további feltételeket szabott a NATO-csapatok kivonására egyes országokból, többek között Bulgáriából és Romániából.

Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy ha a Nyugat nem veszi komolyan a Moszkva által kínált „biztonsági garanciákat”, Oroszország „katonai-technikai alternatívát” alkalmaz.

Az Egyesült Államok és a NATO már válaszolt és nem értenek egyet az ilyen követelésekkel, kihangsúlyozva a Szövetség „nyitott ajtók” politikáját.

Ugyanakkor Moszkva már a tárgyalások előtt megkezdte csapatainak összevonását az ukrán határhoz. A védelmi minisztérium szerint 130 ezer orosz katona állomásozik Ukrajna határai közelében. Fehéroroszországban pedig februárra hadgyakorlatot terveznek Oroszországgal, és már megkezdődtek az előkészületek.

Az ukrán hírszerzés szerint Oroszország egy valószínűsített támadásra készül Ukrajna keleti és déli részén 2022. január-februárban. Az amerikai kémek (a Bloomberg által megosztott valószínű forgatókönyv szerint) úgy vélik, hogy az Ukrajna elleni offenzíva három irányban történhet: a megszállt Krím félsziget felől, Fehéroroszország és az orosz határ felől.