Stoltenberg: Senki sem hívta az orosz csapatokat Ukrajnába, Grúziába és Moldovába

Az államok szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása az európai biztonság egyik kulcsfontosságú elve, ezért a NATO felszólítja Oroszországot, hogy vonja ki csapatait Ukrajnából, Grúziából és Moldovából – senki sem hívta őket oda, ott ők nemkívánatosak, jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a NATO-Oroszország tanács brüsszeli ülését követő sajtótájékoztatón, számolt be az Ukrinform.

„Oroszország katonai alakulatai jelen vannak Grúziában, Ukrajnában, a Krím-félszigeten, valamint Moldovában. És ezek az alakulatok ezen országok kormányainak beleegyezése nélkül vannak ott, senki sem hívta oda őket, és nem is szívesen látják őket. A NATO-szövetségesek a mai találkozón felszólították Oroszországot, vonja ki erőit, és tartsa tiszteletben Grúzia, Ukrajna és Moldova területi integritását és szuverenitását. Ezek alapvető elvek – minden ország határainak tiszteletben tartása, ami fontos Európa békéje és biztonsága szempontjából” – emelte ki Jens Stoltenberg.

Egyben megjegyezte, hogy a NATO csatlakozik Oroszországgal folytatandó a jóakarat elveiről szóló párbeszédhez, de nem tesz engedményeket a kulcsfontosságú elvek tiszteletben tartását illetően, beleértve az európai államok szuverenitását és területi integritását tiszteletben tartását, valamint azt, hogy mindegyik országnak joga van a saját útját választani a biztonság terén, és a NATO-szövetségesek készenlétét egymás megvédését illetően.

„A NATO csatlakozik a jóakarat elvén alapuló párbeszédhez. De fel kell készülnünk arra, hogy Oroszország a konfrontációt választja, és ez súlyos stratégiai hiba lesz Oroszország részéről… Nagyon világos jelzést adtunk Oroszországnak: ha katonai erőt alkalmaznak, annak súlyos következményei lesznek – gazdasági és politikai szankciók” – mondta a NATO-főtitkár.

Egyben kihangsúlyozta: ha Oroszország újabb agressziót indít Ukrajna ellen, a NATO kénytelen lesz komolyan növelni katonai jelenlétét a Szövetség keleti részén. Stoltenberg ugyanakkor megjegyezte, hogy bár a NATO továbbra is politikai és gyakorlati támogatást nyújt Ukrajnának, érdemes emlékezni arra, hogy Ukrajna partnerország, de nem tagja a NATO-nak. A Washingtoni kollektív védelmi szerződés 5. cikkelyében foglalt biztonsági garanciák csak a NATO tagországokra vonatkoznak.

Ezen a héten számos diplomáciai eseményre került sor az európai biztonsági kérdések megvitatása és az Ukrajnával kapcsolatos, Oroszország által kiváltott feszültség csökkentése érdekében.

Többek között az Oroszország és az USA közötti tárgyalások első fordulójára került sor hétfőn Genfben. Ugyanezen a napon Brüsszelben, a NATO székházában megtartandó NATO-Oroszország ülést megelőzően tartotta meg ülését a NATO-Ukrajna Bizottság Olha Sztefanisina, Ukrajna európai és euro-atlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese részvételével.

Január 12-én este tárgyaltak az európai és Ukrajna biztonsági helyzetéről a francia Brest városában az EU védelmi miniszterei, január 13-án pedig az uniós külügyminiszterek részvételével folytatódik a megbeszélés. Ezen a héten az európai biztonsági helyzetet EBESZ keretein belül is megvitatják.