Kazah tüntetések: Von der Leyen és Macron az erőszak megszüntetésére szólított fel

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Emmanuel Macron francia államfő az erőszak megszüntetésére és visszafogottságra szólított fel pénteken a Kazahsztánban kialakult helyzet miatt.

„Az erőszak megszüntetésére és visszafogottságra szólítok fel, az állampolgárok biztonsága és jogai elsődlegesek, szavatolni kell azokat” – mondta Ursula von der Leyen Párizsban a francia elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján, amelyet abból az alkalomból rendeztek, hogy Franciaország január elsején fél évre átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.

Emmanuel Macron a kazah helyzettel kapcsolatban arról beszélt, hogy a márciusban tervezett informális uniós csúcstalálkozó témái között szerepel az Európai Unió stratégiai iránytűnek nevezett – főként biztonságpolitikai – intézkedéscsomagjának áttekintése azzal a céllal, hogy a tagországok egységesebben tudjanak reagálni az esetleges kihívásokra és fenyegetésekre.

Az orosz-ukrán határon jelentkező feszültségekre utalva kiemelte: elengedhetetlen, hogy Európa megerősítse biztonsági architektúráját, és saját elképzeléssel rendelkezzen önálló lépéseinek meghozataláról. Szavai szerint Európa és az Egyesült Államok egyeztetései nem veszélyeztetik az unió önállóságát. Kijelentette: Franciaország folytatja megkezdett párbeszédét Oroszországgal, és – hangoztatott álláspontja szerint – az uniónak is ezt kell tennie. „Az eltérő álláspontok egyenes és őszinte párbeszéd útján történő áttekintése ugyanis hozzájárul az európai biztonság megerősítéséhez” – fogalmazott.

Ursula von der Leyen az Ukrajnát fenyegető orosz fellépéssel kapcsolatban azt hangsúlyozta: a helyzetnek „nincs megoldása az Európai Unió nélkül”. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió számít a francia EU-elnökségre az olyan közös célok elérésében, mint a koronavírus-járvány utáni sikeres gazdasági helyreállítás, a nagyratörő klíma- és környezetvédelmi célok megvalósítása vagy a zöld és digitális átállás segítése. Brüsszel gyümölcsöző együttműködésre számít Párizzsal továbbá az uniós határok védelmének kérdésében az unión belüli szabad mozgást biztosító schengeni övezet megőrzése mellett, ahogy az uniós bizottság által előkészített új migrációs csomag tárgyalásában és várható elfogadását illetően és az európai biztonságot szavatoló védelmi unió megteremtésében is.

Emmanuel Macron beszédében kiemelte, a francia tanácsi elnökség számos megkezdett uniós dossziét le kíván zárni, vagy véglegesíteni szeretne. Ezek között egyebek mellett az európai kibocsátássemlegesség elérése, az éghajlatpolitikai törekvésekkel összeegyeztethető gazdasági fejlődés, a társadalmi egyenlőség előmozdítása, az uniós védelmi stratégia, Európa önállóságának megteremtése, az uniós határok védelmének erősítése, a közös uniós migrációs stratégia kialakítása, valamint a közvetlen és a távolabbi szomszédság biztonsági kihívásaira adható európai válaszok áttekintése szerepel. A koronavírus-járvány visszaszorítása érdekében szorgalmazott oltási kampánnyal kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Macron azt mondta: egy ország állampolgárának lenni a vele járó jogok élvezete mellett a kötelességek elfogadását is jelenti. Kijelentette: az egyéni szabadság rosszul értelmezett magyarázata mások életét veszélyezteti. „A szabadság a felelőtlenség szinonimájává vált, ami az emberéletek veszélyeztetése mellett korlátozza mások szabadságát is. Ez elfogadhatatlan” – tette hozzá Macron.

Ursula von der Leyen ugyanerről beszélve azt hangsúlyozta, hogy az egyéni szabadság a társadalom minden tagja iránti felelősségvállalást jelent.

Franciaország Szlovéniától vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Párizs 1950 óta tizenharmadik alkalommal tölti be az EU soros elnöki tisztét, utoljára 2008-ban Nicolas Sarkozy elnöksége alatt jutott rá ez a feladat. Elnökként most közel négyszáz találkozót és konferenciát szervez, köztük február 17-18-án egy EU-Afrika csúcstalálkozót, valamint március 10-11-én egy informális EU-csúcsértekezletet.

MTI