Miért hajlandó Törökország és Örményország a kétoldalú kapcsolatok normalizálására

A napokban vált ismertté, hogy Törökország és Örményország különleges megbízottjainak első találkozójára hamarosan Moszkvában kerül sor, témája a két ország közötti kapcsolatok helyreállítása lesz, közölte Mevlüt Çavuşoğlu, török külügyminiszter.  „Az első találkozón kívül azt szeretnénk, hogy a kommunikáció gördülékenyen menjen” – idézte a külügyminisztert az Anadolu török ​​hírügynökség.

Törökország két hete, december 15-én egykori egyesült államokbeli nagykövetét bízta meg az Örményországgal való kapcsolatok normalizálását szolgáló lépések megvitatására. Három nappal később Örményország is kinevezte különmegbízottját, Nemzetgyűlés helyettes vezetőjét, a Törökországgal való tárgyalásokra. Mindezek tükrében reális esély van arra, hogy mindkét fél végre készen áll a kapcsolatok normalizálására, megnyitják határaikat és diplomáciai testületeiket.  

Az örmény fél, többek között Nikol Pashinyan, az ország miniszterelnöke, többször fejezte ki érdeklődését a török-örmény határ megnyitását és a tárgyalási folyamat megkezdését illetően. Az azerbajdzsáni kormánnyal folytatott konzultációt követően Törökország elnöke, Reyep Erdogan nyilvánosan szólított fel a „3 + 3” platform létrehozására Törökország, Azerbajdzsán, Örményország, Oroszország, Grúzia és Irán részvételével a teljes regionális megbékélés érdekében.

Nem ez az első alkalom, hogy Ankara és Jereván megpróbálja megoldani problémáit, többek között az 1915-ös, az Oszmán Birodalomban történt örmények tömegmészárlását is. Az örmények és a nemzetközi társadalom ezeket a gyilkosságokat, amelyekben közel 1,5 millió ember halt meg, népirtásnak nevezi. Törökország viszont elutasítja ezt a kifejezést és az áldozatok számát, azt állítva, hogy mindkét oldalnak voltak áldozatai.

A kapcsolatok történelmi feszültségei ellenére, amikor 1991-ben Örményország kikiáltotta függetlenségét, Törökország elsőként ismerte el. A diplomáciai kapcsolatok azonban nem jöttek létre, a folyamat 1993-at követően megtorpant, miután Örményország annektálta Azerbajdzsán névleges területét, Hegyi-Karabahot.  A Hegyi-Karabah körüli konfliktus 2009-ben is megakadályozta a két ország közeledését, Azerbajdzsán akkor azzal fenyegetőzött, hogy felfüggeszti legfontosabb energetikai megállapodásait Ankarával, és a kapcsolatok helyreállításának folyamata leállt. Ezért jelen esetben, amikor Azerbajdzsán számára a Hegyi-Karabahi kérdést nagyrészt a 2020-as háborút követően megoldódott, a török tisztviselők meg vannak győződve arról, hogy a probléma megoldódhat.

A szakértők véleménye szerint a Törökország és Örményország közötti diplomáciai együttműködéshez való visszatérés – a török külpolitika ritka sikere és pozitív fejlemény a több hónapos politikai instabilitás és gazdasági válságot követően Törökországban. Ezen kívül az Örményországgal való kapcsolatok normalizálása része Törökország ambiciózus erőfeszítéseinek, miszerint közeledjen Izraelhez, az Egyesült Arab Emírségekhez és a régió más országaihoz.

Ennek a folyamatnak azonban az egyik lehetséges akadálya lehet az örmény diaszpóra reakciója, amelynek száma egyenlő, vagy talán még nagyobb, mint Örményország jelenlegi lakosságának száma.  A legutóbbi hegyi-karabahi hadjárat során az Egyesült Államokban, Franciaországban, Oroszországban és más országokban élő örmények erőteljes humanitárius és információs kampányt indítottak. A török fél a maga részéről már a nyugati szövetségeseihez és az Egyesült Államokhoz fordult, hogy segítsenek megakadályozni az örmény diaszpóra esetleges provokációit. Az örmény szakértők pedig meg vannak győződve arról, hogy az örmény kormány magabiztosabb lett, különösen a júniusi újraválasztását követően.

„A diaszpóra sokkal kevésbé fontos tényező lett Nikol Pashinyan miniszterelnök kormánya számára”, közölték a szakértők. „Bár várhatóan tiltakozni fog a folyamat ellen, de szerepe és képessége a folyamat szabotálásában ma sokkal kisebb, mint korábban”.

Egy másik szempont, amelyet a felek nem hagyhatnak figyelmen kívül – Azerbajdzsán álláspontja. A török külügyminiszter megerősítette, hogy országa Bakuval is tárgyal és konzultál. Mint ismeretes, Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök többször is kijelentette, hogy támogatja a kapcsolatok normalizálását és a békeszerződés aláírását Azerbajdzsán és Örményország között.

Ezért csak reménykedni lehet, hogy mind Törökország és Örményország, mind Azerbajdzsán és Örményország hamarosan leülnek a tárgyalóasztalhoz, és kompromisszumot valamint potenciálisan jószomszédi megállapodásokat kötnek.

NEWSMAKER