Aligha enyhíti a feszültséget: Orosz–fehérorosz hadgyakorlatot tartanak jövőre
Közös hadgyakorlatot tervez Oroszország és Fehéroroszország 2022 februárjában vagy márciusában – közölte szerdán Szentpéterváron Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki fehérorosz kollégájával, Aljakszandr Lukasenkával tárgyalt.
A fehéroroszországi területen tervezett hadgyakorlatra a Nyugat és Moszkva között korábban nem látott feszültségek közepette kerül sor, miközben Oroszország azt követeli, hogy a NATO ígérje meg: nem veszi fel tagjai közé a mindkét országgal szomszédos Ukrajnát. Kijev egy esetleges invázió tervével vádolja Oroszországot, amit Moszkva tagad.
Lukasenka kérte Putyint, hogy ne állítsák le a kétoldalú katonai és hadiipari együttműködést.
Sürgette, hogy tartsák meg a hadgyakorlatot, egyebek mellett amiatt, hogy folytathassák a fehérorosz katonák kiképzését a Moszkvától vásárolt új haditechnika kezelésére.
A fehérorosz védelmi minisztérium szerdán bejelentette, hogy orosz és fehérorosz vadászgépek közösen járőröztek a határ mentén. A közlemény nem tért ki arra, pontosan milyen területeket érintett a járőrözés. Az orosz–fehérorosz államszövetségnek közös határa van az Európai Unió több tagállamával – közöttük Lengyelországgal –, valamint Ukrajnával.
Putyin meggyőződését fejezte ki, hogy a két ország között elfogadott huszonnyolc szövetségi program megvalósítása jobb feltételeket teremt mindkét ország gazdaságának fejlődése számára.
Emlékeztetett, hogy a koronavírus-világjárvány első évében, 2020-ban közel 17 százalékkal csökkent a két ország közötti áruforgalom, 2021-ben viszont már 36 százalékkal nőtt.
Lukasenka megjegyezte, hogy az országa ellen bevezetett szankciók és a járvány ellenére idén nőtt a fehérorosz hazai össztermék, és ebben nagy érdeme van Oroszországnak. A fehérorosz vezető köszönetet mondott az orosz elnöknek a támogatásért.
Oroszország Lukasenka szoros szövetségese. A fehérorosz vezetőt 2020 augusztusában választották meg a hatodik elnök mandátumára erősen vitatott választáson: a hivatalos végeredmény szerint a szavazatok több mint 80 százalékát nyerte el, amit az ellenzék és a nyugati országok nem fogadtak el. A választást tömeges tiltakozó hullám követte, ezt a rezsim brutálisan nyomta el, több mit harmincötezer embert vettek őrizetbe, a rendőrök ezreket bántalmaztak, sokan külföldre menekültek. Több nyugati ország és az Európai Unió büntetőintézkedéseket léptetett életbe a megtorlások miatt.
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás
