Miért törekszik Törökország a NATO fő hadereje lenni Ukrajnában egy orosz invázió esetén?
Nemrég Ankara a világ értésére adta, hogy orosz invázió esetén kész csapatokat küldeni Ukrajna megvédésére.
De a szakértők véleménye szerint ez nem azt jelenti, hogy Törökország valóban harcolni fog Oroszországgal – Erdogan elnök furfangos terve abból áll, hogy hasznot húz abból, hogy készenlétet demonstrál.
Mint ismeretes, az elmúlt időszakban a második karabahi háborút követően nem felhőtlenek az orosz-török kapcsolatok, az ukrajnai helyzet miatt pedig még rosszabbak lettek.
A Kreml persze elégedetlen annak kapcsán, hogy Törökország fegyvereket szállít Ukrajnának, többek között „Bayraktar” drónokat, most pedig Ankara arra utal, hogy készen áll csapatokat küldeni Ukrajnába, és vezetné a NATO katonai műveletét az országban. Ezt a török sajtó már megírta, a török külügyminisztérium pedig nem cáfolta az elméletet.
„Az a tény, hogy széleskörű kapcsolatunk van Oroszországgal, nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyjuk elveinket és Ukrajnával fenntartott szoros kapcsolatainkat. Az ilyen összetett egyenletek megoldásában minden t megteszünk, ami nemzetbiztonságunk számára szükséges” – jelentette ki Mevlüt Çavuşoğlu,a török külügyi tárca vezetője.
Szakértők véleménye szerint Törökország terve a „háború háború nélkül” elven alapul. Többek között Ankara úgy véli, hogy az igazi háború Ukrajnában (főleg nem NATO csapatok részvételével) nem lesz, ugyanakkor a török fél a háború „játékok” időszakában négy fontos irányban viheti el a „jackpot”-ot: a szövetségeseket, a választói tábort, Oroszországot és Ukrajnát illetően.
Először is: Törökország mindenekelőtt az Egyesült Államok iránti lojalitását akarja tanúsítani, mivel Washington már régóta orrol a túlzott önálló külpolitikája kapcsán. A már meglévő belföldi problémák (Törökország jelenleg súlyos pénzügyi válságban van) hátterében Reyep Epdogan nem szeretne az Egyesült Államok ellensége lenni. És demonstratív oroszellenes akcióival Ukrajnában – a „Bayraktar” drónok eladása, valamint a Kijevnek nyújtandó támogatási készség demonstrálása, a török elnök azt kívánja bizonyítani az Egyesült Államoknak, hogy bár problémás, de mégis szövetséges. A The Atlantic Council szakértői szerint akcióinak köszönhetően Törökország az egyik legfontosabb ország lett, amely támogatja Ukrajna és Grúzia NATO-csatlakozását.
Másodszor, Reyep Erdogan lojalitását demonstrálja a „türk világ” elveihez, amely népszerű választói körében.
A „türk” elvek török követői a Krím-félszigetet és a krími tatár kisebbséget e világ részének tekintette, és nagy elégedetlenséggel fogadták el a félsziget „Oroszország fennhatósága alá” való annektálását. Azóta Törökország támogatja és finanszírozza a krími tatár menekült szervezeteket Kijevben, többek között az Oroszországban betiltott „Medzslisz”-t. Azt jelezve, hogy készen áll segíteni Kijevnek, Ankara valójában saját projektjeit támogatja Ukrajnában.
Harmadszor, Erdogan elnök Oroszországnak külpolitikai képességeit demonstrálja. A török elit negatívan értékelte a Krím visszacsatolását Oroszországhoz, de sokkal negatívabban fogadta az Orosz Föderáció Szíriába való bevonulását. És nem csak arról van szó, hogy Törökország óriási erőfeszítéseket tett Bassár el-Aszad rezsimjének megdöntésére, hanem Törökország kizárólagos exkluzív befolyási övezetének tekinti a szíriai területeket. Többek között, mint olyan területet, amely feletti felügyeletre Törökország nemzetbiztonságának biztosításához (Szíriai Kurdisztán), valamint az ország déli régióinak gazdasági fejlődése szempontjából van szükség. A törökök kénytelenek voltak az irániakat kiűzni az országból, erre még az oroszok is odajöttek. És nem csupán jöttek, hanem megsemmisítették a törökbarát erőket, megerősítették pozícióikat a szíriai területeken azzal, hogy számos katonai bázist hoztak létre.
Negyedszer, Ukrajna önmagában is fontos Törökország számára: mint piac, mint Fekete-tenger közeli ország, és természetesen, mint technológiai forrás a rohamosan fejlődő török hadiipari komplexum számára. Annak ellenére, Ukrajnában a technológiai örökség jelentős részét régen ellopták, bezúzták vagy eladták.
Egyelőre nem tudni, sikerül-e Erdogannak megvalósítania ezt a soklépéses sakk partiját. Egy biztos – néhány kérdésben döntenie kell, mivel az szavazatokat hozhat neki, valamint megerősíti, hogy nemcsak csupán helyi, hanem minimum regionális szintű politikus, aki az euro-ázsiai térség vezető szerepére törekszik.
NEWSMAKER
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás