Az Európa Tanácsban továbbra is napirenden kell tartani a nemzeti kisebbségek ügyét

A 2021. december 8-i ülésen az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága egyetértett abban, hogy a nemzeti kisebbségek ügyét az Európa Tanács napirendjén kell tartani, valamint egyhangú döntéssel bizottsági állásfoglalást fogadott el az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága magyar elnöksége idejére kitűzött nemzeti kisebbségekre vonatkozó prioritás megvalósulásáról.

Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága szerdai ülésén Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára aláhúzta: Az Európa Tanács (ET) napirendjén kell tartani a nemzeti kisebbségek ügyét, mert kevés tagállam fogja ezt velünk vagy helyettünk megtenni.

Az államtitkár az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága november végén zárult magyar elnöksége idejére kitűzött nemzeti kisebbségekre vonatkozó prioritás megvalósulásáról beszámolva emlékeztetett: elsődleges cél volt e téma napirendbe emelése.

Sztáray Péter a magyar elnökséget sikeresnek nevezte, azonban a kisebbségek helyzete kapcsán elmondta, hogy az Európa Tanácsban jelenleg sokkal nagyobb politikai érdeklődésre tart számot „a másfajta kisebbségekkel foglalkozás”. Résen kell lennünk, figyelnünk kell, mert a jelen Európájában ez nem tartozik a prioritások közé – jegyezte meg, majd kiemelte: ez az az egyik téma, amelyben nemzeti konszenzusnak kellene uralkodnia ahhoz, hogy hatékonyan lehessen képviselni a magyar érdekeket.

Az államtitkár megemlítette: nem számít arra, hogy a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak terén belátható időn belül konszenzus alakulhat ki, hiszen ezek a jogok az uniós jogrendben nem szerepelnek. Kettős mércére utal, hogy miközben a nemzeti kisebbségeknél egyéni jogokról, az LMBTQ-ügyek esetében közösségről beszélnek – mondta Sztáray Péter.

Felszólalásában Kalmár Ferenc András, a tárca Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa a magyar elnökség ideje alatt e témában tartott rendezvényeket vette sorra. Jelezte: a témában rendezett első nagy konferencián azt tekintették át, milyen keretekre tudnak támaszkodni e területen; itt azt állapították meg, hogy a nemzeti kisebbségek védelmének kérdése „elfelejtett téma” és ebben a jelen politikai közegben nem is várható komoly előrelépés, de a meglévő lehetőségeket minél szélesebben és mélyebben ki kell használni. A második tanácskozáson a meghívott etnikai kutatóintézetek és a civil szervezetek jelezték, hogy az európai intézmények nem használják ki a döntés-előkészítés vagy a monitoring terén a szakmai ismereteiket és kapacitásaikat – tette hozzá a miniszteri biztos, emlékeztetve, hogy a harmadik nagy rendezvényen a működő joggyakorlatokat tekintették át, míg a jövő, a megmaradás, az identitás megőrzésének perspektíváját vizsgáló negyedik konferencia strasbourgi nyilatkozatában a magyar elnökség fél éve alatt lefektetett alapelvek és a megkezdett munka továbbvitelének fontosságát emelték ki. Kalmár Ferenc András sikernek nevezte, hogy a nemzeti kisebbségek védelmének témáját sikerült visszahozni „a fő politikai asztalra”.

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a nemzeti identitás védelméhez való jog mint ötödik generációs állampolgári jog kimondásának fontosságát emelte ki az ülésen, felvetve, hogy az afrikai származású emberek után az őshonos európai kisebbségek jogait is nyilatkozatban kellene rögzítenie az Európai Parlamentnek.

Juhász Hajnalka, az ET Miniszteri Bizottsága 2021 májusa és novembere között esedékes magyar elnöksége prioritásaival összefüggő nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa megjegyezte: fontos, hogy Magyarország miként pozicionálja magát az Európa Tanács és az Európai Unió keretében a nemzeti kisebbségek témájában folyó diskurzusokban, hiszen ennek kihatása lehet arra az időszakra is, amikor 2024-ben Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának elnökségét.

A bizottság egyhangú szavazással támogatta a beszámoló parlamenti elfogadásáról szóló határozati javaslatot.

Az elfogadott állásfoglalásban a nemzeti összetartozás bizottsága örömét fejezi ki, hogy Magyarország féléves ET-elnöksége során prioritásai közé emelte a nemzeti kisebbségek ügyét, ezzel is kiállva a külhoni magyar közösségek jogaiért a nemzetközi színtéren. Üdvözli továbbá, hogy az elnökség alatt öt, a nemzeti kisebbségek témájában szerveztek nemzetközi konferenciát nemzetközi partnerek bevonásával, melyek célja a kétoldalú és multilaterális érdemi párbeszéd előmozdítása a kisebbségvédelem területén. A bizottság rendkívül fontosnak tartja a Strasbourgban 2021. október 19-én a Nemzeti kisebbségek identitása a sokszínű társadalmakban: Európai perspektívák című konferencián megszületett a „Strasbourgi Nyilatkozat az európai nemzeti kisebbségek helyzetének és jogainak javításáról”. A nyilatkozatban ugyanis az ET Miniszteri Bizottsága magyar elnöksége felkérte a Miniszteri Bizottságot, hogy egy munkacsoport létrehozásával bízza meg az antidiszkriminációval, sokszínűséggel és integrációval foglalkozó kormányközi szakértői bizottságát. A munkacsoport feladata a jövő év végéig készíteni egy ajánlástervezetet a nemzeti kisebbséghez tartozó fiatalok aktív politikai részvételéről, valamint egy tanulmányt a regionális vagy kisebbségi nyelvek védelme területén visszatérő problémákról és a tagállami jó gyakorlatokról.

A bizottság üdvözli, hogy a Strasbourgi Zárónyilatkozatba bekerültek Szili Katalin és Kalmár Ferenc András által kidolgozott „A nemzeti kisebbségvédelem javasolt alapelvei Európában – az Európa Tanács szerepének erősítése a nemzeti kisebbségvédelem területén” című füzetben közzétett alapelvek.

A bizottság továbbra is kiáll a külhoni magyar közösségek, ezzel együtt az Európában élő őshonos nemzeti kisebbségek mellett, valamint meggyőződésük, hogy az együttműködés az egyedüli lehetőség a nehézségek eredményes leküzdésére, a béke és stabilitás megőrzésére.

(MTI/lexi, Kárpátalja hetilap)