Glasgow-i klímacsúcs - Peking szerint a kínai elnök számára nem biztosítottak videókapcsolatot

Peking szerint a glasgow-i klímacsúcs szervezői nem biztosították a lehetőséget Hszi Csin-ping kínai elnök számára, hogy videókapcsolaton keresztül intézze beszédét a találkozó részvevőihez, ezért küldte el beszédét írásos formában.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 26. ülése (COP26) hétfőn vette kezdetét Skócia legnagyobb városában, miután a koronavírus-járvány miatt tavaly novemberről az idei évre halasztották. A november 12-éig tartó értekezlet első két munkanapján 120 ország állam- és kormányfője is részt vett.

Bár a kínai elnök szintén meghívást kapott az eseményre, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz hasonlóan végül nem jelent meg a csúcson. Hétfőn írásos közleményt küldött, melyben felszólította az országokat, hogy tartsák magukat vállalásaikhoz, ám újabb ígéreteket nem tett hazája részéről. Joe Biden amerikai elnök, aki személyesen vett részt a glasgow-i csúcson, mindkét elnököt bírálta távollétük miatt.

Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője elmondta: a szervezők nem biztosították Hszi számára azt a lehetőséget, hogy videókapcsolaton keresztül mondja el beszédét. A kínai elnök a koronavírus-járvány kezdete óta nem hagyta el hazáját, az azóta rendezett nemzetközi találkozókon jellemzően videókapcsolaton keresztül mondott beszédet.

A szóvivő mindazonáltal hangsúlyozta: Kína jelentős erőfeszítéseket tett, és „nagyszerű eredményeket” ért el a klímaváltozás elleni küzdelemben. Példaként említette Kína karbonsemlegességre irányuló célkitűzéseit, amelyek alapján 2030-ra tervezik a szén-dioxid-kibocsátás tetőzését, és 2060-ra a karbonsemlegességet. Elmondta: 2020-ban Kína szén-dioxid-kibocsátása 48,4 százalékkal csökkent 2005-höz képest, vagyis túlteljesítette azt a vállalását, miszerint 40-45 százalékkal visszafogja azt ebben az időszakban. Hozzátette: a szénfelhasználás csökkentése mellett az ország felgyorsította az átállást a zöld- és alacsony szénigényű energiákra.

MTI