Ma új kancellárt választ Németország

Ma tartják a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást Németországban. A négy ciklus után a politikából visszavonuló Angela Merkel kormánya az új Bundestag október 26-ra tervezett megalakulásáig marad hivatalban. Utána is működik majd, egészen az új kormány megalakulásáig, de már csak ügyvezető kormányként.

A második világháború utáni 20. Bundestag – szövetségi gyűlés – megválasztására 60,4 millió állampolgár jogosult – 31,2 millió nő és 29,2 millió férfi –, köztük 2,8 millió első szavazó, akik reggel 8 órától este 18 óráig adhatják le voksukat. A szavazóhelyiségekből távozók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) közvetlenül az urnazárás után jelennek meg, a hivatalos előzetes végeredmény hétfőn várható.

Levélben szavazni augusztus 16-a óta lehet. A koronavírus-járvány miatt valószínűleg minden korábbinál többen élnek a lehetőséggel, ezért a levélszavazatok aránya akár ötven százalékig is emelkedhet a legutóbbi, 2017-es választáson regisztrált 28,6 százalékról.

A levélben szavazók várhatóan rekord nagyságú aránya nem befolyásolja a végeredményt, de torzítja az exit pollokat, mert az egyes pártok támogatói eltérően viszonyulnak a levélszavazáshoz – a középen álló pártok táborára inkább, a széleken állókra kevésbé jellemző, hogy levélben szavaznak –, és így eltérő arányban adják le szavazatukat személyesen, illetve levélben.

A választáson negyven párt és 6211 jelölt indul. A jelöltek átlagéletkora 46 év, többségük férfi. A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs. Lebonyolításában több mint 650 ezer önkéntes vesz részt.

Az arányosságra törekvő vegyes német választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag alapesetben 598 fős, a képviselői helyek felét az egyéni körzetek győztesei kapják, a másik 299 mandátumot pedig a listás szavazatok alapján osztják ki azon pártok között, amelyek országos átlagban elérik az öt százalékot, vagy legkevesebb három egyéni körzetben győznek, de az ötszázalékos bejutási küszöb alatt maradnak.

Viszont előfordulhat, hogy egy párt valamely tartományban több egyéni mandátumot szerez, mint amennyi a listán szerzett szavazatok százalékos megoszlása alapján járna neki. Ez a mandátumtöbblet akár a parlamenti erőviszonyokat is átalakíthatja, felülírva a választók akaratát. Ezért a választójog egyenlőségének és a pártok esélyegyenlőségének biztosítására a többletmandátumok hatását kiegyenlítik, vagyis ha egy párt többletmandátumhoz jut, a parlamentbe bejutott összes többi párt kap egy-egy úgynevezett kiegyenlítő mandátumot.

A 2017-es választáson 46 többletmandátum keletkezett, torzító hatásuk ellensúlyozására pedig 65 kiegyenlítő mandátumot kellett kiosztani a frakcióknak. Ezzel a testület létszáma történelmi csúcsra, 709-re emelkedett, ami a többi között azzal járt, hogy át kellett építeni a székhely, a berlini Reichstag plenáris ülésekre szolgáló termét, hogy elférjen minden képviselő.

A Bundestag így a világ második legnagyobb törvényhozó testülete a kínai Országos Népi Gyűlés után. Az előírtnál jelentősen magasabb létszám ugyan valamennyi parlamenti párt szerint veszélyeztetheti a testület működését, és a választópolgárok előtt indokolhatatlanul drágává teheti fenntartását, de a további növekedést érdemben gátló reformot mégsem sikerült kidolgozni az utóbbi négy évben. Egy 2020 októberi törvénymódosítással csupán azt vezették be, hogy az idei választáson három többletmandátum ellensúlyozására nem osztanak ki kiegyenlítő mandátumokat, és a következő választáson 299-ről 280-ra csökkentik az egyéni körzetek számát.

A 19. Bundestag legnagyobb frakciója a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a csak Bajorországban működő testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös képviselőcsoportja volt. A pártszövetség 2017-ben a szavazatok 32,9 százalékát szerezte meg. Ma 21-23 százalék körüli eredményre számíthat a felmérések szerint. Ez történelmi mélypont.

A legtöbb szavazatot várhatóan az eddigi koalíciós társ, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) gyűjti össze, amely 23-25 százalékra számíthat a 2017-es – történelmi mélypontot jelentő – 20,5 százalék után. A harmadik erő a Zöldek pártja lehet, amely a 2017-es 8,9 százalék nagyjából kétszeresére, 16-17 százalékra számíthat. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) 11-13 százalékos eredményt érhet el a négy évvel korábbi 10,7 százalék után. A jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) 10-11 százalékon áll, 2017-ben újoncként 12,6 százalékot szerzett. A balközép SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) 6-7 százalékon áll, 2017-ben 9,2 százalékot szerzett.

(MTI/hirado.hu)