Nem fogadta Merkelt Duda

Újabb állomásához érkezett Angela Merkel búcsúturnéja, a német kancellár Washginton, Moszkva és Kijev után Varsóba is ellátogatott szombaton. A leköszönő német kormányfőt a lengyel fővárosban Mateusz Morawiecki miniszterelnök fogadta, miután Andrzej Duda elnök lemondta a találkozót.

A vizit körülményei jól tükrözik, hogy a lengyel–német kapcsolatok válságos állapotban vannak. Nemrég még az sem volt biztos, hogy Merkel a lengyel fővárost is felveszi búcsúkörútjának úti céljai közé. Bár a kereskedelmi kapcsolat Németország és Lengyelország között még mindig virágzik, a két szomszédos ország politikailag elszigetelődött egymástól.

Az eredeti tervek szerint a német kancellárt Mateusz Morawieckin kívül Andrzej Duda is fogadta volna, a jobboldali lengyel elnök azonban lemondta a találkozót.

A hivatalos indok szerint az államfő a felső-sziléziai Katowicébe látogatott Merkel lengyelországi tartózkodása alatt, a lengyel média diplomáciai forrásokra hivatkozva ugyanakkor közölte, hogy az elnök valójában más miatt kerüli a találkozást. Andrzej Duda katowicei útjának híre ugyanis azok után látott napvilágot, hogy a Gazprom orosz gázipari cég pénteken bejelentette: befejeződött az Északi Áramlat 2 megépítése, és várhatóan már idén megkezdi működését. Az Oroszországot Németországgal összekötő gázvezetéket az Egyesült Államok és több európai ország, köztük Lengyelország és Ukrajna is bírálta, amelyek attól tartanak, hogy az Északi Áramlat 2 kiszolgáltatottá teszi az EU-t az orosz energiahordozónak. Washington szankciókkal is fenyegetett, ám júliusban megállapodásra jutott Németországgal a földgázvezeték építésének befejezésével kapcsolatban. A Balti-tenger alatt húzódó, Ukrajnát elkerülő útvonal segítségével Moszkva Németországba irányuló gázexportja a duplájára nő.

A két ország viszonya 2015-ben kezdett elmérgesedni, amikor a konzervatív-jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) vette át az irányítást Lengyelországban. A kétoldalú kapcsolat helyzetét pedig tovább súlyosbítja, hogy Brüsszel – Németországgal az élvonalban – az elmúlt időszakban egyre több vitát folytat Lengyelországgal és Magyarországgal. Az Európai Bizottság kedden bejelentette, azt kéri az EU Bíróságától, hogy vessen ki pénzbüntetést Lengyelországra a bírákat illető fegyelmi rendszer reformja miatt. Az uniós bíróság ugyanis a közösségi joggal nem összeegyeztethetőnek nevezte a bírói jogsértéseket vizsgáló lengyel fegyelmi kamara létét, miközben a lengyel alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy a jogrendszer reformját illetően a nemzeti jogot elsődlegesnek kell tekinteni az uniós joggal szemben.

A politikának többről kellene szólnia, mint hogy bírósághoz fordulunk – közölte a német kancellár varsói látogatásán, arra utalva, hogy az EB-nek és Lengyelországnak tárgyalás útján kellene megoldania a problémát.

Mindezen felül Varsó és Berlin között a migráció kérdése is kényes téma, amely a kormányfők találkozóján szintén szóba került.

A Lengyelország és Németország közötti különbségek elsősorban a 2015-ös migrációs válságot érintik, jelenleg mindkét fél hangsúlyozza a határok védelmének szükségességét – mondta Mateusz Morawiecki azok után, hogy Angela Merkellel a Lengyelországot sújtó migrációs hullámról is tárgyaltak. Varsó és a balti államok kormányai a minszki vezetést vádolja azzal, hogy közel-keleti országokból utaztat migránsokat Belorusziába, majd a szomszédos országok határaihoz szállítja őket. Angela Merkel nyilatkozatából azonban az derült ki, hogy a német kancellár figyelmét kevésbé köti le a határok védelme és az uniós állampolgárok biztonsága, mint a közel-keleti és afgán bevándorlók sorsa.

Ezek az emberek, akiket Minszk nyomásgyakorlási eszközként használ, segítségre és védelemre szorulnak – emelte ki a Willkommenskultur szülőanyja a kétoldalú megbeszélés után megtartott sajtótájékoztatón.

Bár a német parlamenti választásig már csak két hét van, Angela Merkel az utolsó pillanatig igyekszik a figyelem középpontjában maradni: útját a jövő héten Szerbiában, Albániában és Franciaországban folytatja.

(magyarnemzet.hu)