Az Európai Unió nagy változtatásokra készül a migrációt illetően

Az utóbbi időben a migráció témája a permanensről állandó és rendkívül aktuálisra változott, különösen a Közel- és Közép-keleti eseményeket követően. Mint ismeretes, jelenleg a migrációs válság az EU és Fehéroroszország határán éleződött ki.

Afganisztánnak a tálibok általi augusztusi megszállása a migrációs problémákat szintén előtérbe helyezte, különösen az Európai Unió számos országában. Ebből a zsákutcából való kilábalás érdekében az EU rendkívül aktuális „Új migrációs és menekültügyi paktum” elfogadását tervezi, jelentette be az Európai Bizottság képviselője, kommentálva a Minszkkel való kapcsolat romlását. Eközben a kelet-európai országok már önállóan keresik a kérdés megoldását: Litvánia és Lengyelország, melyek példátlan mértékben szembesültek a belorusz területről érkező menekülthullámmal, falat kezdtek el építeni a határaikon. Ugyanezen szándékáról tett bejelentést Lettország, amennyiben nem változik a helyzet határain.

Litvánia, Lettország és Lengyelország közösen azzal vádolta meg Alekszandr Lukasenkát, Fehéroroszország „elnökét”, hogy „hibrid fegyverként” használja az Európai Unióval szemben a Közel-Keletről és az afrikai országokból érkező migránsokat. Feltételezhetően Minszk így reagál az uniós szankciókra és a légiközlekedési blokádra. A szolidaritás jeleként Észtország is támogatja szomszédjait, és augusztus elején megerősítette a határai feletti ellenőrzést.

Ugyanakkor az ENSZ aggodalmát fejezte ki a migránsok helyzete kapcsán, akik a létfenntartás eszközei nélkül jelennek meg a határ menti területeken, mivel az EU területére nem léphetnek be, Fehéroroszország viszont nem fogadja be őket. A szervezetnél úgy vélik, hogy magukra hagyva a migránsokat, az országok megszegik nemzetközi kötelezettségeiket.

Az Európai Unióban teljes mértékben támogatják Lettország, Litvánia és Lengyelország álláspontját. Az Európai Bizottság képviselője kijelentette, határozottan elutasítják „az emberek politikai célokra való kihasználására” irányuló kísérleteket.

A határon kialakult válság azonban arra kényszerítette az EU-t, hogy aktívabban vezesse be a migrációs politikájára vonatkozó reformokat. Ez a folyamat csaknem egy éve kezdődött: 2020 szeptemberében az Európai Unió bemutatta az „Új migrációs és menekültügyi paktumot” (New Pact on Migration and Asylum). A dokumentumnak megfelelően azok az országok, amelyek európai kvótának megfelelően fogadnak be migránsokat, vagy pénzt kapnak fenntartásukra az általános költségvetésből, vagy saját költségen küldik vissza őket. A mechanizmus még nem lépett hatályba.

A válság ellenére a dokumentum jóváhagyása kérdéses. Már 2020-as bemutatását követően több ország, köztük Lengyelország is ellene lépett fel. A Visegrádi négyek tagállamai, valamint Ausztria és Szlovénia sem osztják a „kötelező szolidaritás” tervét.  

NEWSMAKER