Az EU-t megdöbbenték az USA Afganisztánnal kapcsolatos külpolitikai lépései

Az elmúlt napok eseményei szó szerint megváltoztatták mind a nemzetközi kapcsolatokat, mind a stratégiai partnerség fogalmát az államközi kapcsolatokban. Sőt, a még tegnap világszintű vezetők ma már gyakorlatilag sereghajtók lettek a civilizált világ szemében.

Az USA azáltal, hogy más országokra ráerőlteti a demokráciát, többnyire a nyugati országokkal közös koalíció tagjaként próbál fellépni. Az afganisztáni háború sem volt kivétel. Bár lényegében a NATO-koalíció harcolt a tálibok ellen, a fő terep természetesen az Egyesült Államoké volt.

Jelenleg Washington stratégiai szövetségesei megpróbálják megérteni, mi is történt Afganisztánban. És meg kell jegyezni, hogy reakciójuk abszolút negatív, többek között a legközelebbi szövetségesé is, Nagy-Britanniáé. Ez természetes, nem beszélve arról, hogy Afganisztán potenciálisan a nemzetközi terrorizmus „melegágyává” válhat, és nyilvánvaló, hogy afgánok tízezrei és százezrei nem az Egyesült Államokba menekülnek, hanem Európába, ahol évek óra problémát jelent a menekültáradat.

A múlt hét végéig Joe Biden amerikai elnököt Európában a nemzetközi politika nagy szakértőjének tartották. Azonban az európaiak hite Biden magas szintű szakmai felkészültségében az elmúlt 72 órában nagyon megingott. Ami jelenleg Afganisztánban történik, a politikai szakértők és a hétköznapi európaiak szerint erős hatással lesz Európa lakossága és a kontinens hagyományos civilizációs értékeire.

Ma az európai politikusok aggódva figyelik az afganisztáni eseményeket, némelyek szinte nem hisznek a szemüknek. És olyan érzésük van, hogy elárulták őket. Az amerikai csapatok kivonását Afganisztánból nemcsak Joe Biden ellenfelei, hanem európai támogatói is katasztrofális „történelmi méretű hibának” tartják.

„Nehéz szívvel és borzalommal mondom ezt, borzasztóan, ami történik (Afganisztánban)” – kommentálta a kabuli eseményeket Norbert Rettgen, a Bundestag nemzetközi kapcsolatokért felelős bizottságának vezetője, (aki több évtizede ismeri Bident, és támogatta elnöki ambícióit), de az (amerikai) hadsereg elhamarkodott kivonása a jelenlegi vezetés (USA) komoly és messzemenő következményekkel járó hibája volt. Hatalmas károkat okoz a Nyugat politikai és erkölcsi arcképének”.

Maga Angela Merkel, Németország kancellárja nyíltan nem kritizálja amerikai kollégáját, de a kulisszák mögött nem titkolja, hogy szintén elhamarkodott lépésnek, stratégiai hibának tartja az amerikaiak kivonulását Afganisztánból.

Hasonló kedélyek uralkodnak Nagy-Britanniában is, amely a kezdetektől fogva, akárcsak Németország, támogatta az afganisztáni háborút és aktívan részt vállalt benne. Az Alsóház nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának tagja úgy véli, hogy az afganisztáni események a Szuezi-válság óta a nemzetközi kapcsolatok legnagyobb katasztrófája.

Ugyanakkor az afganisztáni események egyértelműen a kezére játszhatnak azoknak az európai politikusoknak, mint például Macron francia elnök, akik a függetlenebb európai biztonságpolitikát hirdetik.

Rudiger Lenz, a berlini Aspen Institute egykori igazgatója meg van győződve arról, hogy az Afganisztánból való kivonulás súlyosan megingatta az Amerikában, mint szuperhatalomban vetett hitet. A német kontingens Afganisztán viszonylag csendes északi részén állomásozott, ennek ellenére elkerülhetetlenek lettek az áldozatok – Afganisztánban közel 60 német katona és tiszt vesztette életét. Figyelemre méltó, hogy a Bundeswehr legmagasabb kitüntetését, a Bátorság érmet az elmúlt 20 évben kizárólag az Afganisztánt megjárt katonáknak ítélték oda. Berlin több tízmilliárd eurót fektetett be Afganisztánba, és több ezer afgán menekültet fogadott be.

Amint látjuk, az EU politikai és civil társadalma kritikusan értékelte Joe Biden amerikai elnök „tetteit és kijelentéseit”. És akkor mit mondjunk az Európai Unió más országairól, amelyek már korábban is kritikusan értékelték az Egyesült Államok külpolitikáját?

NEWSMAKER