Az információs és politikai szférában egyre növekvő orosz fenyegetés miatt Németország felszólítja az európai demokráciákat, hogy egyesüljenek és tartsanak ki. Johann Wadeful német külügyminiszter az ország az Európa Tanácsban való tagságának 75. évfordulója alkalmából mondott beszédében azzal vádolta Oroszországot, hogy megpróbálja kihasználni „az európai demokráciák gyengeségeit”, számolt be a La Repubblica július 8-án, hétfőn.
„Oroszország igyekszik kihasználni demokráciáink gyengeségeit és társadalmaink sebezhetőségét összeesküvés-elméletek terjesztésével, demokratikus rendszereink megkérdőjelezésével és népeink közötti megosztottság elmélyítésével”, mondta Wadeful.
A német külügyminiszter megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor „megtagadja polgáraitól a legalapvetőbb demokratikus jogokat és az Emberi Jogok Európai Egyezményének védelmét”, ezért az Európa Tanács tagjai 2022 márciusában úgy döntöttek, hogy kiutasítják Oroszországot, csak egy hónappal azután, hogy megkezdte Ukrajna elleni invázióját.
„Demokratikus szabadságaink a mi erőnk. Ezért vannak most jobban támadva, mint valaha. És ezért kell megvédenünk őket” – hangsúlyozta Wadeful.
Az Európai Parlament felfüggesztette Törökország EU-csatlakozási folyamatát. Törökország az Európai Unióhoz való csatlakozásának folyamata a jelenlegi körülmények között nem folytatható, a török társadalom jelentős részének demokratikus és Európa-párti törekvései ellenére – áll az Európai Parlament jelentésében. Ankara bírálta a döntést.
A szavazáson 367 képviselőből 74-en nem-el szavaztak, 188-an tartózkodtak.
„Az Európai Parlament képviselőit mély aggodalommal tölti el a törökországi demokratikus normák romlása és a kritika folyamatos elfojtása. Elítélik a közelmúltbeli békés tömegtüntetések leverését és a több száz tüntető elleni elhamarkodott büntetőeljárást, bűncselekmény elkövetése bizonyítéka nélkül” – áll a jelentésben.
Megjegyzik, hogy a török kormány „nem tudta orvosolni az alapvető demokratikus hiányosságokat”, ami az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában szükséges. A dokumentum szerint a török hatóságok „még jobban egy teljesen autoriter modell felé terelik az országot”.
A beszámoló kimondja, hogy az EU-tagság bizonyos csatlakozási kritériumok teljesítésétől függ, mint például a demokráciát garantáló stabil intézmények, a jogállamiság, az emberi jogok, a kisebbségek tiszteletben tartása és védelme, a jószomszédi kapcsolatok, a nemzetközi jog betartása, valamint az EU közös kül- és biztonságpolitikájának betartása.
A török hatóságok bírálták az Európai Parlament jelentését. „Az Európai Parlament Közgyűlése által május 7-én elfogadott 2023–2024-es törökországi helyzetjelentés torz, elfogult és irreális vádakat tartalmaz országunkkal szemben” – áll a török külügyminisztérium közleményében.
A közlemény szerint Törökország elvárja az Európai Parlamenttől, hogy mindent megtegyen Ankara és az EU közötti kapcsolatok támogatása érdekében, beleértve a csatlakozási folyamatot is, „kölcsönös előnyök alapján”.
Törökország 1999 óta EU-tagjelölt ország, a 2005-ben megkezdett tárgyalásokat azonban 2016-ban felfüggesztették a politikai nézeteltérések, valamint az emberi jogok és a demokrácia megsértésével kapcsolatos kritikák miatt.
Regarding the European Union: this year, our Government must ensure readiness across all negotiation clusters. We understand that delays in Ukraine’s accession process are not caused by Ukraine. We will continue working with the EU to ensure promises made are fulfilled. This is a…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2025
Az USA megfigyelőcsapatot küldött Romániába a vasárnapi elnökválasztás első fordulójára – közölte egy magas rangú amerikai tisztviselő.
Mint megírtuk, az alkotmánybíróság érvénytelenítette a tavaly november 24-én tartott bukaresti választás első fordulóját, mivel Calin Georgescu szélsőjobboldali, oroszbarát jelölt – aki korábbi mérések szerint csupán egyszámjegyű támogatottsággal rendelkezett – került ki a voksolás győzteseként, miután a TikTokon és a Facebookon futótűzként terjedtek a mellette kampányoló tartalmak.
JD Vance amerikai alelnök korábban kijelentette, hogy a román állam nem osztja az amerikai értékeket, mivel „gyenge bizonyítékok” alapján érvénytelenítette a szavazást. James E. Trainor III, az Egyesült Államok Szövetségi Választási Bizottságának biztosa Bukarestben elmondta:
Időt fogunk tölteni a kormánnyal a választások lebonyolításának megvitatásával, majd vasárnap szavazóhelyiségeket látogatunk meg, és megfigyeljük a szavazást.
„Ahogy Vance alelnök is mondta, néhány kérdéses dolog történt… de végső soron fontos feltárni ezeket a külföldi befolyásokat, mert a demokráciákra nézve a legrosszabb, ha külső hatások elnyomják a nép hangját” – idézi az amerikai biztost a Reuters.
Megint nyerhet a szélsőjobb
Bukarest szigorította a kampányszabályokat az online dezinformáció kezelésére, és pénteken a román távközlési szabályozó hatóság (ANCOM) bejelentette, hogy felfedezett egy kormányzati intézményeket és médiaorgánumokat utánzó „Doppelgänger” oldalakból álló hálózatot, amelyet félretájékoztatás terjesztésére terveztek.
A megismételt választáson – május 4-én tartják az első fordulót – Georgescut eltiltották az indulástól, ezért jelenleg George Simion, a radikális jobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke vezet a közvélemény-kutatásokban.
A belga kormányfőnek nagyon fontos a szólásszabadság, de szerinte a közösségi médiával destabilizálni lehet az unió demokráciáit, ezért az EU-nak be kell avatkoznia a közösségi hálózatok használatába.
Alexander de Croo belga ügyvezető szövetségi miniszterelnök a belga képviselőházban felszólalva az Európai Bizottság beavatkozását sürgette a közösségi média használatával szemben, mert ezzel szerinte destabilizálni lehet az unió demokráciáit. A politikus úgy véli: egy ideje már beavatkoznak a nyugati demokráciákba, és most már gazdag és befolyásos emberek is ezt csinálják.
De Croo szerint nem szabad eltűrni, hogy a közösségi hálózatokat politikai preferenciák érvényesítésére használják, mivel a választások szabad megszervezése a politikai és a társadalmi rendszerünk alapja. Hozzátette: ezt más országok és a hatalommal bíró emberek beavatkozása nélkül kell megtenni.
Be kell avatkoznunk, és erre van jogi felhatalmazásunk is. Az Európai Bizottságnak lépnie kellene, és alkalmaznia kellene a digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály (DSA) rendelkezéseit – jelentette ki. Hangsúlyozta, nagyon fontos neki a szólásszabadság, de nem szolgálhat ürügyként a hazugságokra és a manipulációra.
Felszólalása végén azt mondta, veszélyes, ha a hatalom túlságosan koncentrálódik, és visszaélnek vele, ezért lépéseket kell tenni ennek megakadályozására.
[type] => post
[excerpt] => A belga kormányfőnek nagyon fontos a szólásszabadság, de szerinte a közösségi médiával destabilizálni lehet az unió demokráciáit, ezért az EU-nak be kell avatkoznia a közösségi hálózatok használatába.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1736628540
[modified] => 1736553210
)
[title] => A közösségi médiától félti a demokráciát a belga miniszterelnök
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=137480&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 137480
[uk] => 137610
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 137481
[image] => Array
(
[id] => 137481
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/coor.png
[original_lng] => 576586
[original_w] => 992
[original_h] => 500
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/coor-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/coor-300x151.png
[width] => 300
[height] => 151
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/coor-768x387.png
[width] => 768
[height] => 387
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/coor.png
[width] => 992
[height] => 500
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/coor.png
[width] => 992
[height] => 500
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/coor.png
[width] => 992
[height] => 500
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/coor.png
[width] => 992
[height] => 500
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1736677869:8
[_thumbnail_id] => 137481
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1188
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 831790945002
[_oembed_0a172f92acc8820e1677e8b9a466fcc4] =>
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
Az Európai Bizottság elnöke szombaton Pristinában bírálta a nyugat-balkáni demokráciák destabilizálására irányuló orosz „hibrid támadást”, és leszögezte, hogy az Európai Unió naponta harcol a dezinformáció leleplezéséért az egész térség érdekében.
„Itt valóban egy hibrid háborúval állunk szemben, amelyet Oroszország folytat a demokráciák ellen. Az igazság, az átláthatóság és nagyon világos üzenetek segítségével azonban képesek vagyunk szembeszegülni” – mondta Ursula von der Leyen a koszovói fővárosban, Pristinában tartott sajtótájékoztatóján.
Az Európai Bizottság elnöke dicsérte szombaton Pristinában Koszovó gazdasági fejlődését, és bejelentette, hogy Koszovó feltehetően még az idén 60 millió eurós támogatást kap az országnak szánt 880 milliós Növekedési Terv keretből.
A támogatás célja a tagjelölt országok belépésének felgyorsítása a szükséges reformok megvalósításával. A 6 milliárd összértékű támogatás idéntől 2027-ig lesz érvényben.
Von der Leyen nyugat-balkáni körútja keretében érkezett Koszovóba, Montenegró előtti utolsó állomására. Pristinában tárgyalt Vjosa Osmani államfővel és Albin Kurti miniszterelnökkel.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság elnöke szombaton Pristinában bírálta a nyugat-balkáni demokráciák destabilizálására irányuló orosz „hibrid támadást”, és leszögezte, hogy az Európai Unió naponta harcol a dezinformáció leleplezéséért az egész térség érdekében.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1730016000
[modified] => 1729984404
)
[title] => Ursula von der Leyen bírálta az orosz „hibrid háborút”, ami a nyugat-balkáni demokráciák destabilizálására irányul
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=130656&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 130656
[uk] => 130679
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 130657
[image] => Array
(
[id] => 130657
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/von-der-leyen.png
[original_lng] => 670949
[original_w] => 979
[original_h] => 493
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/von-der-leyen-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/von-der-leyen-300x151.png
[width] => 300
[height] => 151
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/von-der-leyen-768x387.png
[width] => 768
[height] => 387
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/von-der-leyen.png
[width] => 979
[height] => 493
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/von-der-leyen.png
[width] => 979
[height] => 493
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/von-der-leyen.png
[width] => 979
[height] => 493
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/von-der-leyen.png
[width] => 979
[height] => 493
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1730021549:2
[_thumbnail_id] => 130657
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1201
[translation_required_done] => 1
[_oembed_d14eeb640bb23bfb425c6e22f893ff67] =>
I received a report from Commander-in-Chief Syrskyi on the current situation at the frontline, with particular focus on the Pokrovsk, Kurakhove, and Lyman directions. In the Donetsk region, the situation remains difficult, but our combat brigades are holding their positions and…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 25, 2024
Estonian 🇪🇪 units are training side by side with Ukrainian 🇺🇦 drone experts at #HedgeHog2025 — from target detection to FPV strikes. “This is mutual learning,” says Azov veteran Ranger. Real battlefield tactics in action.#Siil2025#DroneWarfare#Estoniapic.twitter.com/6nKTFZXjQ1
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 15, 2025
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szerdán elfogadott állásfoglalás szerint veszélybe került a demokrácia Georgiában, írja az MTI.
Az állásfoglalás szerint a kaukázusi ország demokratikus folyamataiban tapasztalható visszaesés miatt Tbiliszi európai uniós csatlakozása is megtorpant. Az állásfoglalás kiemeli, hogy jóllehet Georgia 2023 decemberében tagjelölti státuszba került, a jelenleg kormányon lévő Georgiai Álom – Demokratikus Georgia párt egyre inkább a tekintélyelvűség felé sodródik, példaként pedig az LMBTQ-közösség jogai, illetve a sajtószabadság megnyirbálását, valamint a civil társadalom és a nem kormányzati szervek elleni fellépést említi.
Az elfogadott szövegben a képviselők kiemelik: nem történhet előrelépés az EU és Tbiliszi kapcsolataiban, amíg a kifogásolt törvényeket vissza nem vonják. Az EP-képviselők emellett átfogó vizsgálatot sürgetnek a tavaszi tüntetések részvevői elleni rendőri erőszakkal kapcsolatban, valamint felhívják a figyelmet az egyes grúz parlamenti képviselők nyilatkozatai nyomán kialakult, „gyűlölettel és félelemmel teli légkörre”.
Az állásfoglalás elítéli a kormánypárt alapítójának, Bidzina Ivanisvili milliárdos üzletembernek az ellenzéki pártok betiltását szorgalmazó megjegyzéseit, továbbá azokat a nyilatkozatait, amelyekben az „ellenzéket bűnöző politikai erőnek” nevezte. Mindemellett pedig felszólítja az EU-t és tagállamait, vonja felelősségre és vegye szankciók alá „mindazokat, akik részt vesznek Georgia demokráciájának aláásásában, beleértve Bidzina Ivanisvilit is”.
Az állásfoglalást 495 igen, 73 nem szavazat mellett fogadták el, 86 képviselő tartózkodott.
Ferenc pápa a számos országban terjedő „demokrácia-szkepticizmus” miatt aggodalmát fejezte ki a demokrácia helyzete miatt szerte a világon az olasz katolikusok 50. szociális hete alkalmából Triesztben tartott rendezvényen vasárnap elhangzott beszédében.
„A mai világban – mondjuk ki az igazat – a demokrácia nem örvend jó egészségnek. Ez érdekel és aggaszt is bennünket, mert az emberiség jóléte forog kockán” – mutatott rá beszédében a pápa.
„A demokrácia szó nem egyszerűen a választások szinonimája. A demokrácia megköveteli olyan feltételek megteremtését is, hogy mindenki ki tudja fejezni a véleményét. A választók csökkenő száma viszont aggodalommal tölt el” – mondta Ferenc pápa.
A pápa felelős politikai szerepvállalásra szólította fel a katolikusokat. A katolikusoknak nem szabad megelégedniük a „magánhittel”, hanem aktívan részt kell venniük a politikai életben is.
„Nem elégedhetünk meg a magánhittel. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy legyen bátorságunk nyilvános vitákban javaslatokat tenni az igazságosság és a béke érdekében.”
„Van mondanivalónk, de nem a kiváltságok védelmében. Egységes hangon kell javaslatokat tennünk egy olyan társadalomban, amely gyakran hangtalan, és amelyben túl sokaknak nincs hangjuk. Sokan vannak, túl sokan vannak, akiknek nincs hangjuk!” – fogalmazott Ferenc pápa. „Mindenkinek egy közösségi projekt részének kell éreznie magát. Senki sem érezheti magát haszontalannak”. A társadalmi valóságtól való távolságtartás mögött gyakran közöny húzódik meg.
„A közömbösség a demokrácia rákfenéje” – figyelmeztetett.
Az elmúlt hetekben a pápa több olaszországi városba is ellátogatott, köztük Velencébe, Veronába és most Triesztbe. Ferenc – a Vatikán államfőjeként – június közepén részt vett a G7-ek dél-olaszországi csúcstalálkozóján. A 87 éves pápa, aki rossz egészségi állapotban van, csaknem egy éve nem tett hosszabb külföldi utat. Idei első külföldi útja szeptemberben Délkelet-Ázsiába vezet, majd nem sokkal később Belgiumba és Luxemburgba látogat el.
Elutasította a lengyel elnök annak a parlament által elfogadott törvénynek az aláírását, melynek értelmében regionális nyelvnek ismerték volna el a sziléziai nyelvjárást Lengyelországban, a jogszabályt Andrzej Duda visszaküldte a parlamentnek – közölte szerdán a varsói államfői hivatal.
A törvényt április végén a lengyel parlamenti alsóház (szejm), majd május elején a felsőház (szenátus) is megszavazta.
Az államfői hivatal honlapján szerdán közzétett közleményben aláhúzták: szakértőknek, különösen nyelvészeknek kellene elemezniük, hogy teljesen kialakult-e egy adott regionális nyelv, és teljesültek-e ebben a tekintetben a nemzeti kisebbségekről és a regionális nyelvről szóló lengyelországi törvényben megszabott kritériumok.
Az elnök azon az állásponton van, hogy a törvényi feltételek teljesítéséről nem dönthet, csak az érintett társadalmi csoport objektív értékelésére van szükség – tették hozzá.
A közvélemény számára elérhető nyelvészeti vélemények többsége szerint a sziléziai nyelvjárások a lengyel nyelv változatait képezik, az ezekből álló sziléziai dialektus pedig ugyanolyan jellegű, mint több más lengyelországi dialektus, például a kis- vagy nagy-lengyelországi, illetve a mazóviai. Ilyenként nem teljesíti a regionális nyelv elismerésének feltételeit – érvelnek.
Aláhúzták: a lengyel nyelvről szóló törvény a lengyelországi nyelvjárások ápolását is magában foglalja.
Az államfő viszont osztja azokat az aggodalmakat, melyek szerint a sziléziai dialektus regionális nyelvként való elismerése, valamint az ebből eredő védőintézkedések hasonló elvárásokat kelthetnének más regionális csoportok képviselőinél – áll a közleményben.
Az elnöki döntést azzal is indokolták, hogy a jelenlegi társadalmi és geopolitikai helyzetben nem lehet kizárni a keleti szomszédságban zajló háborúval összefüggő hibrid tevékenységet Lengyelországgal szemben. Ezért különösen gondoskodni kell a nemzeti identitás megőrzéséről, amelyet az anyanyelv ápolása szolgál – hangsúlyozták.
A megvétózott jogszabály értelmében Lengyelország délnyugati részén elterülő sziléziai térség hagyományos nyelvét regionális nyelvként iktatták volna be a nemzeti kisebbségekről szóló törvénybe. Ilyen státuszt Lengyelországban eddig csak a Balti-tenger mellékén elterjedt kasub nyelv élvezett.
A módosítás nyomán kettős helység- és utcaneveket alkalmaztak volna azokon a helyeken, ahol a lakosság legalább 20 százaléka úgy nyilatkozik, hogy beszéli a sziléziai nyelvet, önkéntes iskolai nyelvoktatást vezettek volna be, és finanszírozták volna a regionális nyelv ápolását célzó kezdeményezéseket.
2007 óta összesen nyolc hasonló javaslat látott már napvilágot, a szejm egyiket sem hagyta jóvá, illetve nem is kerültek napirendre, egyebek mellett az adott parlamenti ciklus befejeződése miatt.
A 2021-es népszámlálásban több mint 467 ezren jelölték meg Lengyelországban, hogy mindennapjaikban a sziléziait használják, közülük csaknem 55 ezren azt állították, hogy csak ezt a nyelvet beszélik.
Az utóbbi hetekben több lengyel értelmiségi írta alá azt a petíciót, amelyben a sziléziai nyelvről szóló törvény jóváhagyására szólították fel Andrzej Dudát.
Az államfői vétókat a lengyel jog értelmében az alsóház utasíthatja el, ehhez a képviselők háromötödös többségére lenne szükség a honatyák legalább felének jelenlétében. A jelenlegi kormánykoalíciónak nincs ilyen többsége.
[type] => post
[excerpt] => Elutasította a lengyel elnök annak a parlament által elfogadott törvénynek az aláírását, melynek értelmében regionális nyelvnek ismerték volna el a sziléziai nyelvjárást Lengyelországban, a jogszabályt Andrzej Duda visszaküldte a parlamentnek – kö...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1717100880
[modified] => 1717043471
)
[title] => Duda megvétózta a sziléziai nyelv elismeréséről szóló törvényt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=114598&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 114598
[uk] => 114709
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 114599
[image] => Array
(
[id] => 114599
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/duda.jpg
[original_lng] => 199096
[original_w] => 2560
[original_h] => 1438
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/duda-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/duda-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/duda-768x431.jpg
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/duda-1024x575.jpg
[width] => 1024
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/duda-1536x863.jpg
[width] => 1536
[height] => 863
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/duda-2048x1150.jpg
[width] => 2048
[height] => 1150
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/duda.jpg
[width] => 2560
[height] => 1438
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1717124914:3
[_thumbnail_id] => 114599
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2325
[translation_required_done] => 1
[_oembed_fc59b2e3dd6b5e85c48258fc3b7b433e] =>
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
Az amerikai szenátus kedden elfogadta az a törvényt, amely rákényszeríti a TikTok videomegosztó alkalmazás jelenlegi kínai tulajdonosát, hogy egy éven belül váljon meg tőle.
A százfős szenátusban 79 szavazattal hagyták jóvá a törvényjavaslatot, amelyet még Joe Biden elnöknek is alá kell írnia.
A TikTok jelenleg a kínai ByteDance csoport tulajdonában van. Az új rendelkezés értelmében a tulajdonosnak egy éve van rá, hogy megváljon tőle, és ha ez nem történik meg, a TikTokot Amerikában kitiltják az alkalmazásboltokból.
Az intézkedést annak a szélesebb törvényjavaslat-csomagnak a részeként fogadták el, amely az Ukrajnának szánt nagy fegyversegélyt is tartalmazza.
A TikTokkal kapcsolatos intézkedéssel szemben sokan azért szkeptikusak, mert szerintük azt nyilván megtámadják majd a szólásszabadság alkotmányos jogára hivatkozva, és az ügy évekig is elhúzódhat a bíróságokon.
Washington a TikTokkal kapcsolatban attól tart, hogy a kínai csoport hozzáférhet a népszerű alkalmazás felhasználóinak adataihoz. Egyes kiberbiztonsági szakértők szerint ezeket kínai befolyásszerzésre, propaganda terjesztésére és a felhasználók utáni kémkedésre is használhatja Peking.
A saját adatai szerint 170 millió amerikai felhasználóval rendelkező TikTok az aggodalmak eloszlatására azzal érvelt, hogy a ByteDance hatvan százaléka nyugati befektetők tulajdona, székhelye a Kajmán-szigeteken van, és nem tekinthető kínai leányvállalatnak.
Ezzel szemben a kritikusok azt hangsúlyozzák, hogy a kínai cégalapítók 20 százaléknyi, de tulajdoni hányaduknál több szavazati jogot biztosító részesedésüknek köszönhetően irányításuk alatt tartják a nagy pekingi központtal rendelkező ByteDance-t.
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
A baloldali koalíció csak irigykedhet az AfD népszerűségére. Olaf Scholz kormánya azonban legalább átmenetileg fellélegezhet, mert kivételesen most nem ellenük vonulnak tömegek az utcára. Egy ellenzéki párt betiltása azonban kicsit több a soknál egy nyugati demokráciában.
Egyre nagyobb lendületet vesznek a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) elleni tiltakozások, amelyeken Olaf Scholz német kancellár is megjelent, miután egy jelentés szerint a párt két tagja egy találkozón állítólag az országban tartózkodó külföldiek tömeges kitelepítéséről tárgyalt – írta a Reuters.
A tizenegy évvel ezelőtt alapított AfD a kezdetektől fogva nyíltan ellenezte az illegális migrációt – ami az elmúlt egy évben a népszerűsége meredek emelkedéséhez is vezetett –, a baloldali Correctiv múlt heti jelentése azonban kiverte a biztosítékot a jelenlegi kormánynál és követőinél, akik az utcára vonulva a párt betiltását követelték.
A zavargásokon több tízezer ember, valamint Olaf Scholz és kormányának több tagjai is részt vett, nyíltan támogatva a tömeg diktatórikus követeléseit.
A kancellár számára a megmozdulás egy rövid pihenőt jelent, amikor végre nem az általa vezetett baloldali koalíció kudarcain van a reflektorfény. A kormánynak ugyanis egy súlyos költségvetési válságból kilábalva azonnal sikerült magára haragítania a teljes a mezőgazdasági szektort az üzemanyag-támogatások eltörlésével. Ez pedig hetek óta tartó gazdatüntetéseket robbantott ki, Berlin és más nagyvárosok utcáin is több ezer traktor akadályozza a forgalmat.
Ezzel szemben a jobboldali AfD az országos felmérések alapján a második legnépszerűbb párttá vált, annak ellenére, hogy „nácinak” lett bélyegezve, és a német belbiztonság is megfigyelés alatt tartja. Alice Widel társelnök azonban teljes mértékben elutasította a Correctiv által közzétett vádakat, miszerint a tömeges deportálás is a párt terveiben lenne.
Ez azonban nem akadályozta meg Scholzot, hogy az AfD-t „szélsőséges fanatikusoknak” nevezze, és mozgósítsa a támogatóit, akik a fagypont alatti hőmérséklet ellenére szerda és péntek este tovább folytatják a tüntetéseket.
Weidel kedden megtámadta a kormányt és a jelentést közzétevő Correctivet is, mivel szerinte ezzel megvezetik a lakosságot az AfD programjáról, amely csak a honosítási rendszert szigorítaná meg, és egyedül az illegális és a terrorizmussal gyanúsított migránsok kitoloncolását támogatja.
Aki német állampolgársággal rendelkezik, az a német nemzethet tartozik, ez egy szent dolog. Az azonban elfogadhatatlan, hogy a kormány olcsón árulja és vödörrel osztogatja ezt a kiváltságot, bármiféle ellenőrzés nélkül – nyilatkozta a párt társelnöke egy szerdai sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy a jelentés készítői és megosztói ellen rágalmazás miatt eljárást fognak indítani, a betiltásukra tett kísérleteket pedig már előre alkotmányellenesnek és diktatórikusnak nevezte.
Az AfD fenyegetése nem elhanyagolható a Scholz-kormány számára, amely a közelgő európai parlamenti és német tartományi választásokon is az első helyen áll a közvélemény-kutatók szerint. S míg a baloldali koalíció a belső harcok miatt folyamatosan veszít a népszerűségéből, addig a jobboldali párt a betiltás hírére tovább erősödött, ugyanis azt a közvélemény politikai leszámolásnak tartja.
[type] => post
[excerpt] => A baloldali koalíció csak irigykedhet az AfD népszerűségére. Olaf Scholz kormánya azonban legalább átmenetileg fellélegezhet, mert kivételesen most nem ellenük vonulnak tömegek az utcára. Egy ellenzéki párt betiltása azonban kicsit több a soknál e...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1705574880
[modified] => 1705549883
)
[title] => Nő a káosz Németországban – a gazdatüntetés után a kormánypártok vonultak az utcára
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=100943&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 100943
[uk] => 100973
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 100944
[image] => Array
(
[id] => 100944
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/474907f4b82e4a31b15364a1e174df2a.jpg
[original_lng] => 144827
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/474907f4b82e4a31b15364a1e174df2a-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/474907f4b82e4a31b15364a1e174df2a-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/474907f4b82e4a31b15364a1e174df2a-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/474907f4b82e4a31b15364a1e174df2a-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/474907f4b82e4a31b15364a1e174df2a.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/474907f4b82e4a31b15364a1e174df2a.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/474907f4b82e4a31b15364a1e174df2a.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1705572005:8
[_thumbnail_id] => 100944
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1990
[translation_required_done] => 1
[_oembed_912bf17cb17c8c5d98a2d369069dde17] =>
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
