Moszkva szerint az EBESZ lejáratja a nemzetközi választási megfigyelés mechanizmusát

Lejáratja a nemzetközi választási megfigyelés mechanizmusát az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) emberi jogi intézete, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön a Kommerszant című napilapnak nyilatkozva.

Grusko arra reagált, hogy az ODIHR és az EBESZ Parlamenti Közgyűlése szerdán közölte: nem küld megfigyelőket a szeptember 17-19. között megtartandó orosz parlamenti választásokra. Ennek oka, hogy a felek nem tudtak megegyezni az Oroszországba küldendő szakértői csoport létszámáról. Amíg az ODIHR és a Parlamenti Közgyűlés 80 hosszú és 420 rövidtávú megfigyelőt kívánt mozgósítani, addig az orosz meghívás 10, illetve 50 emberre szólt.

Az összeurópai szervezetek, amelyeknek az Egyesült Államok és Kanada is tagállama, közleményt adtak ki, amely szerint “a nemzetközi választási megfigyelés kulcsfontosságú eleme, hogy a hatékony és hiteles megfigyeléshez szükséges megfigyelők számát független módon lehessen meghatározni”.

Sajnos az orosz hatóságok ragaszkodtak hozzá, hogy a világjárvánnyal kapcsolatos egyértelmű korlátozások hiányában is korlátozzák az általunk küldendő megfigyelők számát, ami elkerülhetetlenné tette a mai lépésünket – hangoztatta szerdán Matteo Mecacci, az ODIHR igazgatója.

Sajnáljuk, hogy az ODIHR intézkedéseiben a “mindent vagy semmit” logikája érvényesült. Az efféle megközelítés a szuverén államokkal való kapcsolatokban nem működik. Ez csak lejáratja a nemzetközi választási megfigyelés mechanizmusát – mondta csütörtökön az orosz diplomáciai tárca helyettes vezetője.

Grusko szerint Moszkva az Oroszország nemzetközi kötelezettségeivel összhangban hívott megfigyelőket az őszi választásokra az EBESZ-től és más nemzetközi szervezetektől, és biztosított a létszámkeret lehetővé tette volna a megfigyelést. Álláspontja szerint az EBESZ megfosztotta magát ettől a lehetőségtől és attól, hogy jelentést készítsen. Rámutatott, hogy az ODIHR a tavalyi amerikai elnökválasztásra a világjárvány miatt csak 47 megfigyelőt küldött. Hangsúlyozta, hogy az EBESZ belső utasításai nem értelmezhetők a szervezet valamennyi tagállama által elfogadott megfigyelési elvekként.  Grusko úgy vélekedett: EBESZ mandátumának önhatalmú meghatározása “lehetővé teszi, hogy a megfigyelést a választás ellenőrzésének eszközévé alakítsák át”. Hangsúlyoztam, hogy egy nemzetközi szervezet és annak intézményei csakis a tagállamok szuverén egyenjogúsága tiszteletben tartásának alapján működhetnek.

Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság elnöke a Mecaccihoz intézett válaszlevelében kifejezte reményét, hogy a ODIHR és a parlamenti közgyűlés döntése még felülvizsgálható. Emlékeztetett rá, hogy a járványhelyzet miatt az EBESZ korábban csökkentett létszámú megfigyelőcsoportot küldött az Egyesült Államokba, Lengyelországba, Tádzsikisztánba, Kirgizisztánba, Kazahsztánba, Ukrajnába, Portugáliába és Hollandiába. Megjegyezte, hogy az Oroszországba meghívott misszió létszáma messze meghaladta az említett csoportokét.

Pamfilova szerint ha az EBESZ döntése végleges, akkor a felszabaduló helyeket más nemzetközi megfigyelő szervezetek fogják megkapni. Az orosz választási felügyelet vezetője egy csütörtöki moszkvai tanácskozáson bejelentette, hogy a választás három napja alatt több mint 50 ezer szavazóhelyiséget tartanak majd állandó videomegfigyelés alatt, ami a választópolgárok 98 százalékát érinti majd. A Központi Választási Bizottság egyébként korábban a választások háromnapos lebonyolítását a járványhelyzettel indokolta.

Tavaly az orosz alkotmány módosításáról kiírt szavazás is három napig tartott. A parlamenten kívüli ellenzék kifogásolta a voksolás időbeli széthúzásáról szóló döntést, azt állítva, hogy nagyobb teret nyit a csalásnak, mint az egy nap alatt lebonyolított voksolás, a kormányzat szerint viszont a választások tisztaságának ellenőrzése biztosított. Pamfilova szerdán közölte, hogy a parlamenti választásokra benyújtott 15 szövetségi pártlistából eddig 11-et regisztráltak, rajtuk 3011 jelölttel, az egyéni választókörzetekben pedig 1491-jelölttel. A parlamenti alsóházi erőpróbával egyidejűleg kilenc régió vezetőjét közvetlenül, további háromét pedig közvetve választják meg szeptemberben és eldől majd 39 regionális parlament mandátumainak sorsa is.

Forrás: MTI