Miért nem tetszik a francia ellenzéknek a parlamenti többséggel elfogadott „szeparatizmusról szóló törvény”?

Mint ismeretes, a múlt hét végén a francia Nemzetgyűlés (a parlament alsóháza) jóváhagyta „a szeparatizmus elleni küzdelemről és a köztársaság elvei tiszteletéről” szóló törvényjavaslatot. A korábban elfogadott „terrorakciók megelőzéséről” szóló törvénytervezet mellett az új intézkedéseknek köszönhetően lehetővé válik az Ötödik Köztársaság számára, hogy jobban kezelje az iszlamizmus okozta egyre növekvő fenyegetettséget. Az újonnan elfogadott törvényjavaslatot azonban az emberi jogi aktivisták és a parlamenti ellenzék, valamint baloldal kemény kritikának vetette alá.

A törvénytervezet, amelyet akkoriban Gerard Darmanin francia belügyminiszter nyújtott be a Parlament elé, mintegy Macron elnök tavaly októberi felszólalásának folytatása volt, amelyben az elnök az „iszlám szeparatizmus” elleni intézkedésekről, a köztársaság értékeinek az oktatásban, a társadalmi szférában és a mindennapokban való védelméről beszélt.

A törvény elfogadását félévi vita előzte meg a parlament alsó és felső házában, a döntő szavazás azonban szinte észrevétlenül zajlott a francia parlamenti képviselők az egészségügyi belépőkkel kapcsolatok heves vitája közepette.

Ennek eredményeként, amint várható volt, a törvénytervezetet támogatták a centrista – képviselők és az „Előre, köztársaság!”elnöki frakció tagjai, különböző okok miatt nem támogatták a baloldali erők és a republikánusok. Ezen kívül, a szélső jobboldal nem vett részt a szavazásban.

Végül is mi nem tetszett meg a francia ellenzéknek?

Oktatási kérdés

A törvényjavaslat az „otthoni oktatás” szabályai szigorítását írja elő. Ha eddig a szülők egy kérelem alapján vezették át gyermeküket az otthoni oktatásra, akkor a következő (2022-es) tanévtől ehhez egy speciális engedélyre lesz szükség.

Az effajta engedély kiadásának indokait szintén szabályozzák:

Egészségügyi problémák, fogyatékosság, a gyermek kreatív vagy sport tevékenysége, az oktatási intézménytől való távolság valamint magánjellegű szituációk. Ezen kívül jelentősen megnő a magániskolák és sportszövetségek ellenőrzése.

„Gyűlöletkeltés” interneten

Ezt a cikkelyt a törvénybe Samuel Paty tanár 2020 októberében történt brutális meggyilkolását követően adták hozzá. A „gyűlölet” a törvény szerint, „veszélyeztetni más emberek biztonságát a magánéletükről szóló információk terjesztésével, ami közvetlen veszélyt jelent életükre vagy vagyonukra”. Ez a cikkely komoly büntetést ír elő – maximum három év szabadságvesztést és 45 ezer eurós pénzbírságot, a köztisztviselő vagy képviselő veszélyeztetéséért 5 év börtön és 75 ezer eurós pénzbírság szabható ki.

Mit jelent a társadalmi szféra „semlegessége”? 

A „semlegességről” szóló törvény azt sugallja, hogy a közszférában, beleértve az oktatási intézményeket, a közigazgatási szerveket stb., tilos mindennemű, politikai, vallási vagy filozófiai meggyőződés alapján való diszkrimináció mind a munkatársak, úgy a látogatókkal szemben. A munkatársaknak, a köztársasági értékeknek megfelelően, kerülniük kell vallási, politikai hovatartozásuk demonstrálását, és kizárólag a társadalom érdekében kell cselekedniük. Az elfogadott törvény kiegészíti a normákat azzal, hogy hatáskörükbe kerültek immár a szociális szolgáltatásba bevont magánvállalkozások is, mint például a közlekedési társaságok.

Mi vár a civil szervezetekre/egyesületekre?

A társadalmi nonprofit szervezetek vagy egyesületek állami finanszírozása ezen túl csak azzal a feltétellel lehetséges, ha aláírják a szervezettel az úgynevezett „köztársasági megállapodást”, amelyben „elkötelezi magát a Köztársaság elvei és értékei tisztelete mellett”. A törvény kibővíti a civil társulások, törvénysértés esetében való megszüntetésének törvényes alapjait.

Mi legyen a vallási intézményekkel?

Ez egy nagyon fontos kérdés a bonyolult demográfiai és vallási helyzetű Franciaország számára. Ezért minden külföldi adományról, amely az ország területén található vallási szervezet címére jön, és meghaladja a 10 ezer eurót, az új törvénynek megfelelően, kötelezően nyilatkozni kell. A prefektúrák (önkormányzati közigazgatási szint) a jövőben ellenőrizhetik a vallási intézmények átkerülését külföldi állam fennhatósága alá. A prefektúrákat felhatalmazzák azzal a joggal, hogy két hónapra bezárják a vallási intézményeket, ha gyűlöletre vagy erőszakra, vagy ehhez hasonló cselekedetekre szólítanak fel. Gyűlöletkeltésért, erőszakra vagy terrorizmusra való felbujtásért elítélt személyeknek tilos vallási intézményeket látogatni.

Poligámia és „ártatlansági igazolás”

A francia képviselők által a közelmúltban elfogadott „szeparatizmusról szóló törvény” tiltja az egészségügyi rendszer alkalmazottainak az úgynevezett „ártatlansági igazolás” kiadását. Az szabálysértőket egy év börtönbüntetéssel és 15 000 euró pénzbírsággal sújtják. Az rokonok által az effajta igazolás igénylésének kísérlete kapcsán büntetőeljárást indítanak el. A „szeparatizmusról” szóló törvény szigorítja a poligámia elleni küzdelem hatályban lévő intézkedéseit is: kategorikusan tilos tartózkodási engedélyt kiadni a Franciaországban a poligám kapcsolatban élő külföldiek számára.

Miért is kritizálták a törvényt?

Először is meg kell jegyezni, hogy a törvény ellen léptek fel a szélsőjobb republikánusok, amelyeknek többségük van a parlamenti felsőházban (a Szenátusban). A republikánusok a kormány törvényalkotási kezdeményezéseit „félmegoldásnak” nevezték, és számos módosító indítványt nyújtottak be az „iszlámizmus elleni küzdelem” megerősítésére, többek között: a hidzsáb viselésének tilalma a kiskorú lányok esetében, burkini viselésének tilalma a nyilvános uszodák látogatása során, valamint tilos külföldi országok zászlója használata az esküvői ceremóniákon és más korlátozások. A Nemzetgyűlés azonban elutasította ezeket a módosításokat, és a Szenátus álláspontjával ellentétben fogadta el a törvényt.

A baloldali erők éppen ellenkezőleg, „muszlimellenesnek” nevezték a törvénytervezetet, úgy vélik, az sérti az állampolgárok alkotmányos jogait és szabadságait. Az ellenzék képviselői a szervezetekre/szövetségekre vonatkozó korlátozásokat bírálták, azt ígérve, hogy az ország Alkotmányozó Tanácsánál fellebbezik meg a jóváhagyott törvényt. A muszlim világ néhány közismert külföldi képviselője, köztük Recep Tayyid Erdogan török ​​elnök is felszólalt a törvény ellen, azt a „demokrácia elleni nyaktilóval (guillotine) mért ütésnek” nevezte.

NEWSMAKER