Vajon a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé kerül Aljakszandr Lukasenka fehérorosz „elnök”?
A Fehéroroszország és Aljakszandr Lukasenka „elnök” körüli helyzet továbbra is kiemelt téma nemcsak Európában, hanem az egész világon. A közelmúlt eseményei pedig csak megerősítik ezt a fellebbezhetetlen tényt. A szakértők és politikusok már a belorusz vezető büntetőjogi felelősségéről beszélnek, az ellenzék pénzjutalmat ígért az őt letartóztatóknak.
Aljakszandr Lukasenka akár több nemzetközi büntetőeljárás vádlottja is lehet. Négy civil szervezet nevében nyújtottak be kérelmet büntetőeljárás megindításához a Nemzetközi Büntetőbíróság Előtanulmányi Kamarájába Hágába. Néhány nappal azelőtt 10 személyt nevében nyújtottak be nyilatkozatot Németország Szövetségi Ügyészségéhez emberiség elleni bűncselekmények miatt, amelyben a felperesek a belorusz kormányt és Lukasenka „elnököt” vádolják.
Néhány nappal ezelőtt a Tudósítók határok nélkül emberi jogi szervezet nyilatkozatot nyújtott be Litvánia Főügyészségéhez Aljakszandr Lukasenka, a Ryanair repülőgépének minszki földre kényszerítése és Roman Protaszevics letartóztatása kapcsán.
„A nemzetközi jog szempontjából Fehéroroszország cselekedeteinek komolyságát nehéz túlbecsülni, – mondta Cameron Miles, brit nemzetközi jogi szakember, aki az államok és szervezetek érdekeit képviseli a nemzetközi és nemzeti bíróságokon. És bár a nemzetközi jogot általában hiányos törvénynek jellemzik, amelynek nincs jogi ereje, lehetőségeket ad a manipulációra vagy könnyen átértelmezhető befolyásos személyek által.”
A nemzetközi jogszabályok a polgári repülést szabályozó része egyértelműen meghatározott és szabályozott. Elsősorban az 1944-es chicagói, a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezményről, és az 1971-es montreali, a polgári repülés biztonságát veszélyeztető illegális cselekmények elleni küzdelemről szóló egyezményről van szó. Mindkét egyezmény Fehéroroszország is elfogadta.
Ezen megállapodások tanulmányozását követően megállapítható, hogy a Fehéroroszország egyértelműen megsértette a nemzetközi jogot.
A Montreali Egyezmény 1. Cikkelye első bekezdésének „e” pontja szerint nemzetközi bűncselekménynek minősül, amikor egy személy törvénytelenül és szándékosan „hamis információkat közöl, ezáltal veszélyeztetve a repülőgép biztonságát” repülés közben. A Montreali Egyezmény 10. cikkelye szerint az állam „nemzetközi és nemzeti jogszabályoknak megfelelően gyakorlatilag minden lehetséges intézkedést meg kell hoznia az 1. cikkelyben meghatározott bűncselekmények megelőzése érdekében”.
Ebből az következik, hogy Fehéroroszország, miután egy fiktív robbanásveszély körülményei között a Ryanair gép kényszerleszállását tervezte, kirívóan megsértette a Montreali Egyezményt, így a montreali egyezmény 186 tagállamának bármelyike pert indíthat Fehéroroszország ellen a hágai Nemzetközi Bíróságon. De ebben az esetben ezt akadályozza az a tény, hogy Fehéroroszország nem ratifikálta a Római Alapszabályt, ezért a Nemzetközi Bíróság joghatósága rá nem érvényes. A kivétel képez az ENSZ Biztonsági Tanácsa által benyújtott kérelem. De nem valószínű, hogy a vétójoggal rendelkező Oroszország jóváhagyja a kérelmet. Cameron Miles szerint a hágai Nemzetközi Bíróság hamarosan kénytelen lesz elutasítani a Fehéroroszország elleni ügyet.
Egy másik szakértő, Florian Esberger, a berlini Humboldt Egyetem nemzetközi jogi professzora a Deutsche Welle-nek adott interjújában kifejtette, hogy létezik egy jogi konstrukció, amelynek segítségével meg lehet indokolni az eljárás szükségességét.
A bíróság elismerheti, hogy a bűncselekmény egy része a tagállamok területén történt, az ügyet bíróság elé lehet vinni. Az azonban nem teljesen világos, hogy ez mennyiben alkalmazható maga Lukasenka esetében.
Cameron Miles rámutatott arra, hogy a chicagói egyezmény értelmében a hasonló vitás ügy átkerülhet az ENSZ szakosított ügynöksége, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezethez, melynek feladata a polgári repülőgépek koordinálása. Fehéroroszország, megsértve a montreali egyezmény 10. cikkelyét és leszállásra kényszerítette a repülőgépet, megsértette a chicagói egyezmény 3bis cikkelyének b pontját is. Ebben az esetben a Chicagói Egyezmény 191 tagállamának bármelyike kezdeményezheti az eljárást.
Fehéroroszország „köteles likvidálni a törvényellenes cselekmény következményeit”. Gyakorlati szempontból ez azt jelenti, hogy az őrizetbe vett Roman Protaszevicset és Szofija Szapegát ki kell engedni a börtönből, és lehetővé kell tenni számukra, hogy folytassák útjukat Vilniusba.
Miles úr elmondása szerint Fehéroroszországnak az a döntése, hogy polgári repülőgépet kényszerít leszállásra le annak érdekében, hogy disszidenst vegyen őrizetbe, mély aggodalmat és azonnali következményeket kell, hogy kiváltson a társadalomban. Ugyanis a légi közlekedés „az üzleti élet központi része, és ha a nemzetközi társadalom nem engedheti meg a légi kalauztámadásokat”.
Cameron Miles szerint a legnagyobb felelősség az Európai Uniót terheli, mert a Ryanair járatait az EU területén, EU-s zászló égisze alatt működtette az EU-ban, sőt, a légitársaság is az EU-ban van regisztrálva: „Az Európai Unió számára ez többet jelent, mint a repülés szabadságának biztosítása. Arról szól, hogy képes-e megvédeni a területét a száműzetésben lévő államok ténykedéseitől. Ha az EU nem tudja ezt legyőzni, akkor felmerül a kérdés, hogy mennyit ér az EU a kollektív biztonság szempontját illetően.”
NEWSMAKER
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás