Az ENSZ Nemzetközi Bíróságához már 24 ország nyújtotta be nyilatkozatát, amelyben támogatják Ukrajna álláspontját az „Ukrajna kontra Oroszországi Föderáció” ügyben a népirtás megelőzéséről szóló egyezmény megsértésével kapcsán – közölte Anton Korinevics, az ukrán külügyminisztérium különleges megbízású nagykövete Hágában az Ukrinform tudósítójával.
„Most már 24 állam nyújtotta be nyilatkozatát, miszerint támogatják Ukrajna álláspontját. Oroszország kommunikál a bírósággal, és résztvevője a folyamatnak. Az ügy lényegében arra vonatkozik, hogy az Oroszországi Föderáció szándékosan manipulált és jelenleg is manipulál és azt feltételezi, hogy Ukrajna állítólag 8 éven keresztül követett el valamilyen mitikus „népirást” , többek között Donbász területén. Az ügyben bebizonyítjuk, hogy manipulációkról és spekulációkról van szó, hogy ezzel az Oroszországi Föderáció megsérti a népirtásról szóló egyezmény koncepciójának szentségét, mert a népirtás a nemzetközi bűncselekmények közül a legsúlyosabb” – mondta.
Korinevics megjegyezte, hogy Ukrajnának szeptember 23-ig kellett benyújtania az üggyel kapcsolatos memorandumot. „Július 1-jén nyújtottuk be. Mindent megtettünk annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb megtegyük” – hangsúlyozta.
Russian officials are not invited to #MSC2023. We will not give them a platform for their propaganda. We want to discuss Russia's future with Russian opposition leaders and exiled people - THEIR voices need to be heard and amplified.
Interjút adott Kijevben a Reuters hírügynökségnek Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A politikus úgy fogalmazott: Ukrajna támogatása ugyan sokba kerül, de a szabadság megfizethetetlen – célozva ezzel az ország részére megszavazott, ötmilliárd eurós támogatásra. A BildTV német televíziónak adott interjújában pedig arról beszélt, el tudja képzelni, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságon indul majd eljárás Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Kijevben járva arról beszélt, hogy az Oroszország elleni uniós szankcióknak mélyreható és látható hatásuk van. Az uniós szankciókról szólva hozzáfűzte: “Mindent megteszünk, hogy Putyin megfizessen mindazért, amit tesz és hadikasszája lassan, de biztosan elapadjon”.
A kibontakozó energia- és megélhetési válság Ukrajna támogatására gyakorolt hatását firtató kérdésre von der Leyen azzal felelt, hogy “magas ára van Ukrajna támogatásának, de szabadságunk, a nemzetközi békerend és a demokrácia megfizethetetlen”.
Csütörtök este a kereskedelmi Bild TV német televíziónak adott interjújában pedig arról beszélt, hogy el tudja képzelni, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságon indul majd eljárás Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. “Lehetségesnek tartom” – mondta. A bizottsági elnök egyben felkérte az európai államokat, hogy nyugati harckocsikat is szállítsanak Ukrajnának.
Úgy fogalmazott, hogy kétség kívül a legsúlyosabb háborús bűncselekményeket követték el Ukrajnában. “Ezért támogatjuk a bizonyítékok gyűjtését, hogy lehetővé váljanak eljárások a Nemzetközi Büntetőbíróságon. Ezen bűncselekmények megtorlása képezi alapját a közös nemzetközi jogrendünknek. És végtére Putyin felelős ezekért” – hangoztatta von der Leyen.
“Fontos számomra, hogy Putyin elveszítse ezt a háborút és felelősségre vonják tetteiért” – jelentette ki von der Leyen.
“Ha azt mondják, harckocsik kellenek nekik, akkor ezt komolyan kell vennünk, és ezt kell nekik szállítanunk. Az ukránok bebizonyították, hogy a megfelelő katonai eszközök birtokában meg tudják védeni magukat” – mondta.
Щиро вітаю рішення лідерів ЄС надати Україні статус кандидата. Це унікальний та історичний момент у відносинах 🇺🇦 та 🇪🇺. Вдячний @CharlesMichel, @vonderleyen і лідерам держав Євросоюзу за підтримку. Майбутнє України – в ЄС. https://t.co/o6dJVmTQrn
Ursula gives almost no cash to Ukraine. Some scraps. Poland, took care of the maintenance of most refugees from Ukraine, got almost nothing. Ursula currently applies greater sanctions against Poland than against Russia. Germany sympathizes with Russia.
Discussed macro-fin aid to 🇺🇦 for the current year & 2023 with President of the European Commission @vonderleyen. Noted the importance of continuing the grain initiative for world food security. Discussed increasing sanctions & opposing actions of Iran, which supports aggression
In #Davos, "Europe will always stand with you," EU chief tells #Ukraine's first lady Olena Zelenska. “In this last year your country has moved the world & inspired Europe & I can assure you that Europe will always stand with you,” von der Leyen said. https://t.co/8wlQlkuw3U
Nikos Dendias görög külügyminiszter közölte, hogy Athén fel fogja kérni a hágai Nemzetközi Bíróságot, hogy vizsgálja ki a Mariupolban elkövetett háborús bűnöket.
Ezt a NATO-külügyminiszterek brüsszeli találkozója előtti kommentárjában mondta – írja a The Guardian.
Mindezek mellett Görögország 12 orosz diplomatát küldött haza.
„Görögország különösen érdekelt Mariupol iránt a több mint 100 000 főt számláló görög közösség miatt. Emellett arra fogom kérni a szövetségben dolgozó kollégáimat, hogy ne csak Ukrajnának segítsenek, hanem Odessza védelmében is tegyenek meg mindent, hogy Odessza ne jusson Mariupol sorsára” – mondta el.
A new interim mayor was elected in Mariupol, it's going to be Konstantin Ivashenko, former head of the Azovmash factory, current member of Mariupol city council. The people have also reaffirmed the results of the 2014 DPR independence referendum. pic.twitter.com/U9wfbj89QM
— Russians With Attitude (@RWApodcast) April 4, 2022
Enlevé par l'armée russe, on ne peut imaginer ce que le maire de Melitopol a vécu. Libre, il témoigne. Son histoire nous bouleverse. Je lui ai dit, ainsi qu'aux députées ukrainiennes avec lui, notre admiration et notre soutien. Aux côtés de l'Ukraine, déterminés, nous le restons. pic.twitter.com/OYu1lTEfA8
Together with the Presidents of the #B9 countries and 🇲🇰🇲🇪 we issued a joint statement and condemned the mass bombardments of 🇺🇦Ukrainian cities recently carried out by Russia. 🇭🇺🇧🇬🇨🇿🇪🇪🇱🇻🇱🇹🇲🇰🇲🇪🇵🇱🇷🇴🇸🇰 https://t.co/x2FuIz8v2qpic.twitter.com/pTb3aaqsxR
Az ENSZ Nemzetközi Bírósága arra utasította Oroszországtól, hogy fejezze be az Ukrajna elleni háborút, de Oroszország figyelmen kívül hagyta a döntést.
Oroszország nem hajlandó eleget tenni az ENSZ Nemzetközi Bíróságának az ukrajnai háború leállítására vonatkozó követelményeinek.
„Nem, ezt a döntést nem tudjuk figyelembe venni. A Nemzetközi Bíróságnak van egy olyan fogalma, mint „a felek megállapodása”. Itt nem lehet szó semmilyen megállapodásról… Ebben az esetben ezt nem tudjuk figyelembe venni” – közölte Putyin sajtószóvivője.
Arra a kérdésre, hogy Oroszország és Ukrajna közel áll-e a megállapodások aláírásához, azt felelte: „Nem, a munka folytatódik. Ha lesz előrelépés, tájékoztatni fogunk róla”.
Pjeszkov emellett elmondta, hogy Volodimir Putyin nem tervezi, hogy az ukrajnai „műveleti” zónába utazik, és nem találkozik sebesült katonákkal a kórházakban.
Alekszandr Lukasenko fehérorosz uralkodó, az orosz elnök tekintélyelvű modorát utánozva, „tevékenységével” fokozatosan egyre több büntetőpontot szerez a nemzetközi porondon mind az országon belül, úgy saját népe ellen. És ezek a pontok idővel végzetessé válhatnak számára.
A közelmúltban vált ismertté, hogy hivatalos indítványt nyújtottak be ellene a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon. A fehérorosz állampolgárok nevében népirtással és emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják, számolt be az ellenzéki „Népi válságellenes főigazgatóság” Telegram-csatornáján.
„Ez egy fontos nyilatkozat, amelynek más eszközökkel együtt aktívabb jogi lépésekre kell, hogy ösztönözze különböző országok vezetőit: a kormányok nevében indítványok benyújtása a Nemzetközi Bírósághoz, elfogatóparancs kiadása a gyanúsítottak ellen az egyetemes joghatóság keretein belül” – közölte Pavlo Latusko, a „Népi válságellenes főigazgatóság” vezetője. Elmondása szerint a Nemzetközi Büntetőbíróságnak ítélete meghozatala előtt jogában áll elfogatóparancsot kiadni a rezsim képviselőinek, és az Interpol által körözötteknek nyilvánítani őket.
Az indítvány Tomasz Vilinski lengyel ügyvéd nyújtotta be a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. Korábban hasonló közleménnyel fordult a lengyel Nemzeti ügyészséghez. A vádlottak között van, Lukasenkón kívül, a fehérorosz KGB vezetője, Ivan Teptel, az ország belügyminisztériumának helyettes vezetője, Mikola Karpenkov és még sokan mások.
A benyújtott indítvány 160 oldal jogi indoklást és 40 000 oldalnyi dokumentumokat tartalmaz. A dokumentumok egyebek mellett „Fehéroroszország, Lengyelország, Irak, Szíria és más országok állampolgárai ellen elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos vádakat tartalmaznak”.
A felperesek az alábbi eseményekre hívják fel a bíróság figyelmét: migrációs válság Fehéroroszország és EU határán, a Ryanair gép kényszerleszállása, amelynek fedélzetén volt Roman Protaszevics ellenzéki blogger és aktivista, valamint belorusz ellenzékiek letartóztatása.
A hágai (Hollandia) Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), amelynek joghatóságát részletesen a Római alapszabály határozza meg, az első nemzetközi bíróság, amelyet szerződéses alapon hoztak létre annak érdekében, hogy segítsen megszüntetni a 21. században elkövetett súlyos bűncselekmények büntetlenségét.
A Nemzetközi Büntetőbíróság az ENSZ független nemzetközi testülete. Működését a résztvevő országok befizetett járulékai biztosítják, elfogadhat jótékony befizetéseket kormányoktól, nemzetközi szervezetektől, magán személyektől, társulásoktól és más szervezetektől.
A nemzetközi közösség régóta törekedett egy állandó nemzetközi bíróság létrehozására, de csak a huszadik században, a konszenzus alapján határozták meg a népirtás, az emberiesség elleni és a háborús bűnök fogalmát.
Az 1990-es években, a hidegháború végén létrehozott a nemzetközi törvényszékek, mint például „Az egykori Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék”, „A Ruandával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék” annak a konszenzusnak lett az eredménye, miszerint a büntetlenség elfogadhatatlan. Tekintettel arra, hogy ezek az intézmények kizárólag egy adott időpontban elkövetett konkrét bűncselekmények és konkrét konfliktusok kivizsgálásának céljából jöttek létre, nemzetközi közösség álláspontja szerint egy független és állandó büntetőbíróságra van szükség.
Ezért 1998 júliusában Rómában a 120 ENSZ tagállama elfogadta a Római alapszabályt, amely jogalapja lett egy állandó nemzetközi bíróság létrehozásának. A Római alapszabály 2002. július 1-jén lépett hatályba, miután 60 állam ratifikálta.
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding 🇺🇦. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to 🇵🇱 & 🇱🇹 for their readiness to intensify discussion on inviting 🇺🇦 to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
A Fehéroroszország és Aljakszandr Lukasenka „elnök” körüli helyzet továbbra is kiemelt téma nemcsak Európában, hanem az egész világon. A közelmúlt eseményei pedig csak megerősítik ezt a fellebbezhetetlen tényt. A szakértők és politikusok már a belorusz vezető büntetőjogi felelősségéről beszélnek, az ellenzék pénzjutalmat ígért az őt letartóztatóknak.
Aljakszandr Lukasenka akár több nemzetközi büntetőeljárás vádlottja is lehet. Négy civil szervezet nevében nyújtottak be kérelmet büntetőeljárás megindításához a Nemzetközi Büntetőbíróság Előtanulmányi Kamarájába Hágába. Néhány nappal azelőtt 10 személyt nevében nyújtottak be nyilatkozatot Németország Szövetségi Ügyészségéhez emberiség elleni bűncselekmények miatt, amelyben a felperesek a belorusz kormányt és Lukasenka „elnököt” vádolják.
Néhány nappal ezelőtt a Tudósítók határok nélkül emberi jogi szervezet nyilatkozatot nyújtott be Litvánia Főügyészségéhez Aljakszandr Lukasenka, a Ryanair repülőgépének minszki földre kényszerítése és Roman Protaszevics letartóztatása kapcsán.
„A nemzetközi jog szempontjából Fehéroroszország cselekedeteinek komolyságát nehéz túlbecsülni, – mondta Cameron Miles, brit nemzetközi jogi szakember, aki az államok és szervezetek érdekeit képviseli a nemzetközi és nemzeti bíróságokon. És bár a nemzetközi jogot általában hiányos törvénynek jellemzik, amelynek nincs jogi ereje, lehetőségeket ad a manipulációra vagy könnyen átértelmezhető befolyásos személyek által.”
A nemzetközi jogszabályok a polgári repülést szabályozó része egyértelműen meghatározott és szabályozott. Elsősorban az 1944-es chicagói, a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezményről, és az 1971-es montreali, a polgári repülés biztonságát veszélyeztető illegális cselekmények elleni küzdelemről szóló egyezményről van szó. Mindkét egyezmény Fehéroroszország is elfogadta.
Ezen megállapodások tanulmányozását követően megállapítható, hogy a Fehéroroszország egyértelműen megsértette a nemzetközi jogot.
A Montreali Egyezmény 1. Cikkelye első bekezdésének „e” pontja szerint nemzetközi bűncselekménynek minősül, amikor egy személy törvénytelenül és szándékosan „hamis információkat közöl, ezáltal veszélyeztetve a repülőgép biztonságát” repülés közben. A Montreali Egyezmény 10. cikkelye szerint az állam „nemzetközi és nemzeti jogszabályoknak megfelelően gyakorlatilag minden lehetséges intézkedést meg kell hoznia az 1. cikkelyben meghatározott bűncselekmények megelőzése érdekében”.
Ebből az következik, hogy Fehéroroszország, miután egy fiktív robbanásveszély körülményei között a Ryanair gép kényszerleszállását tervezte, kirívóan megsértette a Montreali Egyezményt, így a montreali egyezmény 186 tagállamának bármelyike pert indíthat Fehéroroszország ellen a hágai Nemzetközi Bíróságon. De ebben az esetben ezt akadályozza az a tény, hogy Fehéroroszország nem ratifikálta a Római Alapszabályt, ezért a Nemzetközi Bíróság joghatósága rá nem érvényes. A kivétel képez az ENSZ Biztonsági Tanácsa által benyújtott kérelem. De nem valószínű, hogy a vétójoggal rendelkező Oroszország jóváhagyja a kérelmet. Cameron Miles szerint a hágai Nemzetközi Bíróság hamarosan kénytelen lesz elutasítani a Fehéroroszország elleni ügyet.
Egy másik szakértő, Florian Esberger, a berlini Humboldt Egyetem nemzetközi jogi professzora a Deutsche Welle-nek adott interjújában kifejtette, hogy létezik egy jogi konstrukció, amelynek segítségével meg lehet indokolni az eljárás szükségességét.
A bíróság elismerheti, hogy a bűncselekmény egy része a tagállamok területén történt, az ügyet bíróság elé lehet vinni. Az azonban nem teljesen világos, hogy ez mennyiben alkalmazható maga Lukasenka esetében.
Cameron Miles rámutatott arra, hogy a chicagói egyezmény értelmében a hasonló vitás ügy átkerülhet az ENSZ szakosított ügynöksége, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezethez, melynek feladata a polgári repülőgépek koordinálása. Fehéroroszország, megsértve a montreali egyezmény 10. cikkelyét és leszállásra kényszerítette a repülőgépet, megsértette a chicagói egyezmény 3bis cikkelyének b pontját is. Ebben az esetben a Chicagói Egyezmény 191 tagállamának bármelyike kezdeményezheti az eljárást.
Fehéroroszország „köteles likvidálni a törvényellenes cselekmény következményeit”. Gyakorlati szempontból ez azt jelenti, hogy az őrizetbe vett Roman Protaszevicset és Szofija Szapegát ki kell engedni a börtönből, és lehetővé kell tenni számukra, hogy folytassák útjukat Vilniusba.
Miles úr elmondása szerint Fehéroroszországnak az a döntése, hogy polgári repülőgépet kényszerít leszállásra le annak érdekében, hogy disszidenst vegyen őrizetbe, mély aggodalmat és azonnali következményeket kell, hogy kiváltson a társadalomban. Ugyanis a légi közlekedés „az üzleti élet központi része, és ha a nemzetközi társadalom nem engedheti meg a légi kalauztámadásokat”.
Cameron Miles szerint a legnagyobb felelősség az Európai Uniót terheli, mert a Ryanair járatait az EU területén, EU-s zászló égisze alatt működtette az EU-ban, sőt, a légitársaság is az EU-ban van regisztrálva: „Az Európai Unió számára ez többet jelent, mint a repülés szabadságának biztosítása. Arról szól, hogy képes-e megvédeni a területét a száműzetésben lévő államok ténykedéseitől. Ha az EU nem tudja ezt legyőzni, akkor felmerül a kérdés, hogy mennyit ér az EU a kollektív biztonság szempontját illetően.”
Punishing war criminals. Reducing support for terrorists in the world. Restoring international law. Impossibility of forcible seizure of territories. Economic destruction of the aggressor. Terminating any blackmail. It’s possible if RF loses. Ukraine supports that. Who doesn’t?
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding 🇺🇦. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to 🇵🇱 & 🇱🇹 for their readiness to intensify discussion on inviting 🇺🇦 to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
Washington Izrael biztonsága iránti elkötelezettségéről, a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Izraellel kapcsolatos vizsgálatáról és Iránról is szó esett Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Kamala Harris amerikai alelnök első, telefonos egyeztetése során – derült ki a Fehér Ház csütörtöki közleményéből.
Harris és Netanjahu leszögezték, hogy kormányaik elítélik a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által indított vizsgálatot a palesztin területeken elkövetett háborús bűncselekmények ügyében.
A szervezet szerdán jelentette be, hogy vizsgálatot indít, a döntést Izraelben bírálták és antiszemita indíttatásúnak bélyegezték, a palesztinok viszont üdvözölték.
A háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított Nemzetközi Büntetőbírósághoz 123 ország csatlakozott, az Egyesült Államok, Oroszország, Izrael és Kína azonban nem fogadja el a testület joghatóságát.
A beszélgetés során Harris és Netanjahu megállapodtak abban is, hogy országaik folytatják az együttműködést a térség biztonsági kérdéseiben, különösen ami az iráni nukleáris programot és Teherán „veszélyes magatartását” illeti.
A Reuters hírügynökség mindazonáltal arra emlékeztet, hogy a Joe Biden elnök vezette új amerikai kormányzat februárban már jelezte, kész tárgyalásokba bocsátkozni Iránnal, hogy megvitassák az Egyesült Államok visszatérését a 2015-ös atomalkuhoz, amelyből Donald Trump volt amerikai elnök léptette ki az Egyesült Államokat. Az atomalku ellenzőjének számító Izrael üdvözölte a Trump-adminisztráció lépését.
A Fehér Ház közleménye szerint Harris emellett méltatta Izrael koronavírus elleni oltási kampányát is.
Izraelben elítélték és antiszemita indíttatásúnak bélyegezték, a palesztinok viszont üdvözölték a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság által indított vizsgálatot a palesztin területeken elkövetett háborús bűncselekmények ügyében – írja a Mandiner a Jediót Ahronót újság hírportálja, a ynet jelentése alapján.
Az izraeli vezetők, a politikai pártok jelentős része, valamint a ciszjordániai telepesek képviselői közleményekben ítélték el a vizsgálat indításáról szóló hágai döntést.
Izrael nézőpontja
„Ma este megtámadták Izraelt” – mondta Benjámin Netanjahu miniszterelnök. „Az elfogult hágai bíróság olyan döntést hozott, mely az antiszemitizmus és a képmutatás sűrítménye. A nácik zsidó nép elleni szörnyűségei megismétlődésének megakadályozására létrehozott törvényszék most a zsidó nép állama ellen fordul. Természetesen egy szót sem szól a valóban háborús bűnöket elkövető Irán, Szíria és más diktatórikus rendszerek ellen” – tette hozzá, és fogadkozott, hogy mindent elkövet a határozat visszavonásáért.
„Nem fogadjuk el a polgáraink védelme érdekében gyakorolt jogunk és kötelességünk elleni érvelést. Izrael erős, zsidó és demokratikus állam, amely megvédi magát, és szükség esetén képes kivizsgálni is magát” – hangsúlyozta Reuven Rivlin államfő.
„Büszkék vagyunk katona fiainkra és lányainkra, gyermekeinkre, akik nemzedékről nemzedékre falként őriznek minket rosszakaróinkkal szemben. Éberen fogunk vigyázni rájuk, hogy a határozat eredményeként ne érje őket kár” – tette hozzá.
„Fatou Bensouda főügyész hivatali időszaka végén politikai döntést hozott, megkísérli kijelölni az elsődleges prioritásokat utódja munkába állása előtt, eszközzé alakítja a bíróságot a szélsőségesek számára, és támogatást nyújt a terrorista és az antiszemita szervezeteknek” – vélekedett Gabi Askenázi külügyminiszter.
„Abszurd döntésről van szó, melyről ordít a képmutatás és az antiszemitizmus, s melynek előre látható a végkimenetele” – ostorozta a határozatot Avigdor Liberman, a jobboldali, nacionalista és liberális Izrael a Hazánk párt elnöke.
Az izraeli a világ legetikusabb hadserege, és továbbra is az marad.
Semmiféle álvizsgálat nem akadályozhatja meg Izraelt abban, hogy megvédje állampolgárait” – tette közzé véleményét a Naftali Bennet vezette Jobbra nevű jobboldali párt.
Nicán Horovic, a baloldali liberális Merec párt elnöke viszont az izraeli politikai élet jobboldali szereplőit okolta a történtekét. „A telepesek és a jobboldal Hágába vonszolja Izraelt. A telepes-építkezések folytatása és az annektálással való fenyegetőzés bajba keveri és háborús bűnök elkövetőjévé teszi Izraelt” – közölte.
Az érem másik oldala
A Palesztin Hatóság üdvözölte a hágai döntést. „A nyomozás a palesztinok azon törekvését szolgálja, hogy felderítsék, és igazságot szolgáltassanak az azt megérdemlő palesztin népnek” – hangsúlyozta a hatóság külügyminisztériumának közleménye. A Gázai övezetet uraló iszlamista terrorszervezet, a Hamász is köszöntötte a nyomozás megindítását. „A mi ellenállásunk jogos, és célja népünk védelme” – mondta Hazem Kasszem, a Hamász szóvivője az esetleg a Hamász ellen is megkezdhető nyomozásra utalva.
A ynet elékeztetett arra, hogy a vizsgálat keretében valószínűleg nem csak az izraeli hadsereg esetleges háborús bűneit fogják kutatni, hanem a palesztin szervezetek által elkövetett bűncselekményeket is, például a rakétakilövéseket Izrael polgári települései ellen.
A háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított Nemzetközi Büntetőbírósághoz 123 ország csatlakozott, az Egyesült Államok, Oroszország, Izrael és Kína azonban nem fogadja el a testület joghatóságát. Az ICC a világ első állandó törvényszéke, amely a háborús és emberiesség elleni bűnöket akkor is vizsgálja, ha az adott ország erre nem képes vagy nem hajlandó. A törvényszék csak a 2002. július 1. után elkövetett bűncselekmények ügyében ítélkezhet, joghatósága az alapokmányát ratifikáló országokra terjed ki.
1/3 The Ministry of Foreign Affairs is concerned at last night’s parade, held in the heart of the city of Kiev, to mark the establishment of the SS “Galicia” Division. The SS Waffen units were involved in some of the worst crimes that took place during the Holocaust. pic.twitter.com/XLzCEjVb7k
A tagállamok közötti viták ügyében döntő Nemzetközi Büntetőbíróság (ICJ) szerdán úgy döntött, hogy a testület befogadhatja azt a keresetet, amelyet Irán nyújtott be az Egyesült Államok ellen, követelve az ellene újból bevezetett szankciók feloldását. Az iráni külügyminiszter győzelemként üdvözölte a bírósági döntést – adta hírül a Világgazdaság.
A 16 bíró többsége döntött úgy, hogy a hágai székhelyű bíróságnak joghatálya van a vitában.
Abdulkavi Ahmed Juszuf, az IJC szomáliai elnöke a befogadó döntéssel egyben elutasította az ügy érvénytelenítése érdekében tett amerikai kísérleteket.
Újabb győzelem Irán számára – írta szerdán a Twitteren az iráni külügyminiszter.
Irán mindig maradéktalanul tiszteletben tartotta a nemzetközi jogot. Eljött az idő, hogy az Egyesült Államok is eleget tegyen a nemzetközi kötelezettségeinek – írta Mohammad Dzsavád Zaríf.
Teherán 2018-ban perelte be a hágai Nemzetközi Bíróságon az Egyesült Államokat, azt állítva, hogy Washington megsértette a két ország között 1955-ben megkötött barátsági szerződést.
Donald Trump akkori amerikai elnök – nagy zavart kiváltva európai szövetségesei körében – újból bevezette az Irán elleni szankciókat, miután bejelentette, hogy országa kilép a 2015-ben Bécsben az iráni atomprogramról megkötött szerződésből.
Az Egyesült Államok szerint a Nemzetközi Bíróság nem kompetens dönteni az ügyben, ezért be kell szüntetnie az ügykezelést.
Washington szerint szükségesek voltak a szankciók, mert Irán súlyos veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra.
A 2015. évi atomalku kötelezte Iránt az atomprogramja korlátozására és nemzetközi megfigyelők fogadására, cserébe a nemzetközi szankciók feloldásáért.
Miután Donald Trump kiléptette országát a szerződésből, Irán az 1955-ben, az Amerika-barát sah megdöntéséhez vezető 1979. évi iszlám forradalom előtt aláírt barátsági szerződésre hivatkozott.
Teherán szerint a 2015. évi szerződésből való kivonulás okozta az országban kialakuló nehézségeket és szenvedést, és döntötte romba milliók életét.
Washington hivatalosan 2018-ban mondta fel a barátsági szerződést, miután a Nemzetközi Bíróság elrendelte, hogy könnyítsen a humanitárius jellegű termékeket sújtó büntetőintézkedéseken.
(vg.hu)
[type] => post
[excerpt] => A tagállamok közötti viták ügyében döntő Nemzetközi Büntetőbíróság (ICJ) szerdán úgy döntött, hogy a testület befogadhatja azt a keresetet, amelyet Irán nyújtott be az Egyesült Államok ellen, követelve az ellene újból bevezetett szankciók feloldás...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1612443780
[modified] => 1612405713
)
[title] => Irán Washington elleni keresetét befogadja a Nemzetközi Büntetőbíróság
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=18163&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 18163
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 17181
[image] => Array
(
[id] => 17181
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/iran-atomeromu.jpg
[original_lng] => 109056
[original_w] => 1000
[original_h] => 600
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/iran-atomeromu-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/iran-atomeromu-300x180.jpg
[width] => 300
[height] => 180
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/iran-atomeromu-768x461.jpg
[width] => 768
[height] => 461
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/iran-atomeromu.jpg
[width] => 1000
[height] => 600
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/iran-atomeromu.jpg
[width] => 1000
[height] => 600
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/iran-atomeromu.jpg
[width] => 1000
[height] => 600
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/iran-atomeromu.jpg
[width] => 1000
[height] => 600
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1612398543:12
[_thumbnail_id] => 17181
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1464
[_oembed_1c73b3515be51bbfc54379536d58ad3a] =>
Following my contacts w/ @JosepBorrellF, Mr. Mora's visit & his talks w/ Mr. Bagheri were another opportunity to focus on initiatives to resolve the remaining issues.
A good and reliable outcome is within reach if US makes its decision & adheres to its commitments.#ViennaTalks
— H.Amirabdollahian امیرعبداللهیان (@Amirabdolahian) May 13, 2022
Heading to Vienna to advance the negotiations. The Onus is on those who breached the deal & have failed to distance from ominous legacy. The US must seize the opportunity offered by the JCPOA partners’ generosity; ball is in their court to show maturity & act responsibly.
Preparing to travel to Vienna for talks on basis of @JosepBorrellF's text. Our expectations are in check, but the United States welcomes EU efforts and is prepared for a good faith attempt to reach a deal. It will shortly be clear if Iran is prepared for the same.
— Special Envoy for Iran Robert Malley (@USEnvoyIran) August 3, 2022
It’s disinformation that Islamic Republic of Iran has abolished it’s morality police. It’s a tactic to stop the uprising. Protesters are not facing guns and bullets to abolish morality police or forced hijab.They want to end Islamic regime.#MahsaAmini pic.twitter.com/qRcY0Kaepcpic.twitter.com/6ShBqnSbMn
Súlyos aggodalomra ad okot az amerikai elnöki friss rendelete, amely lehetővé teszi szankciók bevezetését a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) tagjaival szemben az amerikai hadsereg afganisztáni tevékenységének tervezett vizsgálata miatt – hangsúlyozta az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön.
Josep Borrell kiemelte, hogy az ICC nagyban hozzájárul a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonásához és kulcsfontosságú szerepet tölt be az igazságosság és a béke megteremtésében, amelyet minden nemzetnek tiszteletben kell tartania és támogatnia kell.
„Elemezzük az Egyesült Államok elnökének döntését, hogy felmérjük annak minden következményét. Az uniós külügyminiszterek tanácsa véleményt fog megfogalmazni a kérdést illetően” – mondta.
Az Európai Unió szilárdan támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróságot és munkáját – tette hozzá.
Csütörtökön Borrell videokonferencián vett részt az EU-tagországok és a keleti partnerségi programban részt vevő államok külügyminisztereivel.
Ezzel kapcsolatosan elmondta, a résztvevők az EU és az érintett országok kapcsolatainak stratégiai fontosságát hangsúlyozták, és határozott elkötelezettségüket fejezték ki az együttműködés folytatása mellett.
Emlékeztetett, az EU csaknem egymilliárd eurós (mintegy 350 milliárd forintos) támogatást javasolt a keleti partnerek koronavírus elleni küzdelmének, illetve a gazdaság helyreállításának támogatására.
Az Egyesült Államok 2019 áprilisában visszavonta Fatou Bensouda, az ICC főügyészének amerikai vízumát, amiért bírósági jóváhagyást kért egy hivatalos vizsgálat lefolytatásához, mondván, elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy amerikai katonák és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) alkalmazottai kínzást és más kegyetlen eszközöket alkalmaztak foglyokkal szemben 2003 és 2004 között Afganisztánban.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter korábban azzal fenyegetett, hogy egy ilyen vizsgálat indítása esetén visszavonják a büntetőbíróság összes alkalmazottjának vízumát.
A háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben felállított Nemzetközi Büntetőbírósághoz 123 ország csatlakozott, az Egyesült Államok azonban nem fogadja el a testület joghatóságát.
CDA Kvien shares a message remembering the Soviet deportations of Crimean Tatars that started 76 years ago and reiterates the United States' firm position today: #CrimeaIsUkrainepic.twitter.com/tQo1365wQy
Тимчасова повірена у справах США в Україні Крістіна Квін звертається з посланням, згадуючи про радянську депортацію кримських татар 76 років тому та вкотре наголошує на незмінній сьогоднішній позиції США: Крим – це Україна. pic.twitter.com/Mxxhjq9alz
Сьогодні, після чергового засідання РНБО, для низки фізичних і юридичних осіб настала «чорна п’ятниця». Отже:• вперше в історії України запроваджено персональні санкції щодо осіб, яких можна назвати топ-десяткою української контрабанди;• на виконання рішення РНБО від 19 лютого відбулося повернення стратегічного нафтопроводу, незаконно відчуженого у держави;• також сьогодні було презентовано Центр протидії дезінформації, який уже розпочав свою роботу.Насамкінець про найважливіше – ситуацію на Донбасі. Ми маємо повну та незмінну підтримку міжнародних партнерів, зокрема Європи та США. Одним із підтверджень цього є розмова, яку я провів сьогодні з Президентом Сполучених Штатів Джо Байденом. Він запевнив мене, що Україна ніколи не залишиться наодинці проти агресії Росії.
In view of the ongoing escalation between Israel and Palestine and the unacceptable number of civilian casualties, I am convening an extraordinary VTC of the EU Foreign Ministers on Tuesday. We will coordinate and discuss how the EU can best contribute to end the current violence
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) May 16, 2021
Dass die Bundesregierung der letzte EU-Partner ist, der noch nicht einem #Swift-Ausschluss Putin-Russlands zustimmt, macht sehr nachdenklich. Dies wirft kein gutes Bild auf unser Land in einem Moment, in dem es um den Kampf für unsere europäischen Werte geht.
Дякую @POTUS і народу 🇺🇸 за черговий пакет військової допомоги на $400 млн. За бронетехніку, яка допоможе нам звільняти українську землю. Цінуємо цю незмінну підтримку!
Russia continues to block civilian maritime commerce in the Black Sea with its aggressive naval operations. Russia’s actions harm civilians and continue to escalate the conflict in Ukraine. Today we are designating 10 entities connected to these operations.https://t.co/cptsPYoiBk
