Milyen globális következményekkel járhat Fehéroroszország és állampolgárai számára Lukasenka elnök gépeltérítése?

A Ryanair légitársaság gépével történt incidens mindenekelőtt a Belavia-nak, Fehéroroszország nemzeti légitársaságának okoz károkat. Két nap elteltével, május 25-én számos sajtóorgánum arról számolt be, hogy körülbelül 50%-kal csökkentették a társaság személyzetét. A légitársaság sajtószolgálata nem tagadta a fent említett esemény nemzetközi reakciója miatti kellemetlenségeket, de kijelentette, hogy nem jelentős létszámcsökkentésről van szó.

„Sajnos a légitársaságtól független okok miatt Belavia több tucat járatot kénytelen eltörölni a csúcsszezon idején. A helyzetet bonyolítja, hogy a légi fuvarozó a közelmúltban kezdett felépülni a 2020-as, a járvány miatti tömeges járattörlés után. Ilyen körülmények között a kiadások csökkentése, valamint a létszám optimalizálásának bejelentése kellemetlen, de törvényszerű lépés. Tömeges elbocsátást nem tervezünk” – áll a belorusz légitársaság sajtószolgálata kommentárjában.

Számos belorusz közgazdász szerint azonban Belavia-nak nem biztos, hogy sikerül kilábalnia ebből a helyzetből. „Mindkét karja, lábai és a feje is lövést kapott” – Jaroszlav Romancsuk, a Mizesz kutatóközpont vezetője és a „Stratégia” központ ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint „a légiközlekedés infrastruktúrájának csődje teljesen nyilvánvaló: Belavia – eltemetve, a „Minszk-2” felfüggesztve – a repülőgépek lízingjére vonatkozó összes hitel részletek és százmilliós kifizetéseket a költségvetésbe kell beiktatni, és be kell vezetni a vállalat külső irányítását”.

A későbbiekben felülvizsgálják Fehéroroszország, mint tranzit ország státuszát: „Az EU-csúcstalálkozón gyorsan elfogadott szigorú szankciókat követően számos légitársaság mindent megtesz, hogy ne használja Fehéroroszországot szállítmányai tranzit országaként. Az a helyzet, amikor egy ország veszélyes a rakományok tranzitja szempontjából – ez egy nagyon negatív háttér, amely megnehezíti az üzleti élete”, – hangsúlyozta ki a szakértő.

Ami a légi közlekedés tranzitját illeti, Fehéroroszország felett hetente mintegy 3000 Ryanair repülőgép repült át. A Bloomberg amerikai ügynökség szerint a légi tranzit évente mintegy 60-70 millió dollárt hoz az országnak. Az ügynökség a jövedelem felére való csökkenését jósolja.

A „Belaeronavigacija”, a légi forgalomért felelős vállalat már bejelentette, hogy a veszteségek jelentéktelenek lesznek – nem több, mint 5%. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a „Belaeronavigacija” általában mintegy 980 külföldi vállalatot szolgált ki, ennek 83%-a tranzitáramlás volt, 17% – az országban való leszállás.

Veszteségek várhatóak a földi szállítás tranzitja területén is. Május 26-án, a Linava, a Litván Fuvarozók Nemzeti Szövetsége már új tranzit útvonalak keresését jelentette be, mivel „a litván fuvarozók nagyon komolyan veszik a Ryanair-el Fehéroroszországban történt esetet, a litván kormány és a külügyminisztérium azt ajánlotta, hogy kerüljék el a Fehéroroszországon keresztül történő utazásokat… A litván közlekedési vállalatok már keresik a lehetséges alternatív megoldásokat, tervezik az új útvonalakat, kikerülve a Fehéroroszországon keresztüli tranzitálást”, áll a Linava közleményében. Nem szabad megfeledkezni a „járulékos veszteségekről” sem. Jehor Lebidok katonai szakértő a médiának adott kommentárjában kijelentette: „Nyilvánvalóan Lukasenka nem aggódik renoméja romlása miatt. Fontos számára, hogy megoldja belföldi kérdéseit, ennek az a módja, hogy ma körül mindenkit megfélemlítsen – mondta a szakember. Ami a szankciókat illeti, a kimondatlanok még kézzelfoghatóbbak lehetnek. Amikor a vállalatok megszüntetik Fehéroroszországgal kapcsolataikat a kialakult helyzet miatt”. Véleménye szerint a Belavia járataira vonatkozó tilalom bevezetése kiterjeszthető más belorusz légitársaságokra is. Jelenleg Fehéroroszországnak négy nagy légitársaság működik külföldön: „Rubistar”, Rada Airlines, „Geneksz”, „Transzaviexport”.

2021. április 1-i adatok szerint Fehéroroszország külföldi adóssága 18,1 milliárd dollár . „A múlt év óta az ország külső piacokhoz való hozzáférése zárva van, a közelmúlt eseményei egyértelműen megölik a megnyitás reményét. A belorusz kormány továbbra is csak a belföldi piacára és a Oroszország által nyújtott segítségre támaszkodhat államközi kölcsönök vagy hitel formájában felvett piaci kölcsönök révén, állítják a Forbes szakértői.

Ebből a történetből nem maradhat ki a turizmus sem. Fehéroroszország Turisztikai Szervezetei Szövetsége kijelentette: „A legfontosabb kérdés, amely aggasztja a turisztikai ágazatot az, hogy az Európai Unióba tartó járatok tilalma hogyan befolyásolja a charter járatokat, népszerű üdülőhelyekre való járatokat? Jelenleg a belorusz piacon aktívan értékesítik az alábbi országokban tartó charter járatokra szóló jegyeket: Törökország, Egyiptom, Albánia, Montenegró, Tunézia, Bulgária, Görögország. „Ha azt feltételezzük, hogy Ukrajna is lezárja légterét a belorusz légitársaságok előtt, Törökországba és Egyiptomba csak egy csavarral lehet eljutni Oroszországon keresztül, de ez jelentősen megnöveli a távolságot, a jegy árát”, közölte a szövetség. Ilyen körülmények között a fehéroroszok külföldi utazásai egyfajta kalandjátékká válnak.

NEWSMAKER