Miért kezdték el a skandináv országok a közelmúltban komolyan növelni katonai potenciáljukat?

Idén Svédország és más skandináv ország aktívan növelni kezdte védelmi befektetéseit. Ennek a ténynek a legfőbb oka az Oroszország által képviselt politikával kapcsolatos aggodalom, amely növelte katonai jelenlétét a régióban. A szakértők rámutatnak arra is, hogy a skandináv országok nemcsak saját hadseregüket fejlesztik, hanem automatikusan erősítik a kölcsönös katonai együttműködést is.

A folyóiratok anyagaiból kiderült, hogy a svéd parlament korábban egy történelmi lépést hagyott jóvá – 40%-kal növelte az ország éves hadi kiadásait. Az ország kormánya hivatalos nyilatkozata szerint ezt a döntést éppen az európai feszültség növekedése, pontosabban a potenciális fenyegető „orosz agresszió” miatt hoztak.

Ezen kívül Peter Hultqvist, svéd védelmi miniszter kihangsúlyozta, hogy országa számára ez a legmagasabb szintű katonai kiadás az elmúlt 70 évben. „Nem zárható ki a Svédország elleni katonai támadás lehetősége” – idézte a svéd védelmi minisztert egy svéd kiadvány. Egyébként Svédország 2014-ben kezdte el a katonai költségvetés fokozatos növelését, miután Oroszország annektálta Krímet.

A skandináv és az európai sajtó szerint nemcsak Svédország, hanem a régió összes többi országa is, Oroszországtól tartva, aktívan növeli védelmi kiadásait. „Az orosz csapatok Krím területére való belépése előtt el sem tudtuk volna elképzelni, hogy az európai határokat valaha is megkérdőjelezik. Viszont most az európai kormányok folyamatosan ezen gondolkodnak” – jelentette ki a Sipri Stockholmi Nemzetközi Intézet szakértője.

Növelve katonai kiadásait, Svédország többek között növelni kívánja hadseregének számát, a jelenlegi 55 ezerről 90 ezerre. Továbbá a sorkatonák számának növelését és a korábban feloszlatott katonai egységek visszaállítást tervezi.

Emlékeztetőül, Svédország, akárcsak a szomszédos Finnország, nem NATO tagok. Az észak-atlanti szövetséghez való csatlakozás gondolatának támogatottsága azonban egyre nő a svéd társadalomban. Az idén január végén végzett felmérés szerint a NATO-tagságot az ország lakosságának fele támogatja: csak minden harmadik svéd utasítja el ezt az ötletet. Ugyanakkor 1994-ben a svéd állampolgárok mindössze 15%-a támogatta a NATO-hoz való csatlakozást. Ami Finnországot illeti, a Szövetséghez való csatlakozás támogatottsága sokkal alacsonyabb.

Egyébként a skandináv országok folyamatosan erősítik a kölcsönös együttműködést a biztonság területén. Közös gyakorlatokat tartanak és összehangolják katonai stratégiáikat. Finnország, akárcsak Svédország, a pandémiával járó gazdasági veszteségek ellenére is növeli katonai költségvetését.

Ezen kívül, tavaly szeptemberben Svédország, Finnország és Norvégia ismét aláírta a katonai együttműködés megerősítését célzó háromoldalú megállapodást. A regionális sajtó publikációiból kiderül, hogy a skandináv országokat az utóbbi időben rendkívül aggasztják az orosz fegyveres erők manőverei a Kola-félszigeten, valamint Oroszország a régióban tesztelte szuperszonikus rakétáit. Emiatt a NATO tag Norvégia, rendszeresen tart kiképzést a Szövetségbeli partnereivel, elsősorban az Egyesült Államokkal. Ez év februárjában amerikai B-1 bombázók érkeztek a régióba.

Oroszország a maga részéről felháborodással reagált erre a tényre. Mikola Korcsunov, a Sarkvidéki Tanács orosz képviselője elmondása szerint „a régió militarizálása azzal a kockázattal jár, hogy a „hidegháború” időszaka vethet vissza. A sajtó szerint az Oszlóban nem közvetlenül Moszkvát akarják provokálni, katonai jelenlétüket a helyzet figyelemmel kísérésére használják. Ugyanez mondható el a szomszédos Dánia politikájáról is.

De nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a skandináv országok szerint nemcsak Oroszország a fenyegető tényező a régióban. A jéghegyek olvadása és az új tengeri útvonalak felfedezése a Csendes-óceánt vonzóbbá teszi az olyan nagyhatalmak számára, mint Kína és az Egyesült Államok.

És itt emlékezzünk vissza például 2018-ra, milyen reakciót váltott ki a régióban Donald Trump, akkori amerikai elnök abszurd javaslata „Grönland megvásárlásával” kapcsolatban, amelyet a világon már régóta a dán királyság autonóm részeként ismernek el.

NEWSMAKER