Oroszország ukrajnai teljes körű háborújának kezdetével az új északi szövetségek megváltoztatják a geopolitikai erőviszonyokat. A világ vezetői most azt kérdezik, hogy mennyire valószínű az eszkaláció az északi-sarkvidéki térségben – írja az Unian.
A Foreign Policy azt írja, hogy az elmúlt évtizedekben az Oroszország és más sarkvidéki hatalmak közötti kétoldalú és nemzetközi megállapodások megerősítették a közös északi biztonsági, valamint tudományos érdekeket. De miután Oroszország lerohanta Ukrajnát, ezek a megállapodások gyorsan széthullottak.
A nyolc sarkvidéki országból hét geopolitikailag egyesült, nagy képességű fegyveres erőkkel rendelkeznek. Nem tudom, hogy a világon bárhol máshol van-e ilyen koncentrált összetartás az országok között – mondta egy szakértő.
A szakértők azonban megjegyzik, hogy mindezt az elrettentés nevében teszik, és egyetértenek abban, hogy egy teljes körű északi konfliktus nem valószínű.
Oroszországnak sok vesztenivalója van északon, ezért a Kremlnek érdeke fűződik ahhoz, hogy északon „alacsony szinten tartsa a feszültséget”. Ez egyelőre hibrid hadviselést jelent, egy olyan szürke zónás taktikát, amelyet nehezebb nyomon követni.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy egy sarkvidéki konfliktus bármilyen formában ellentétes Oroszország érdekeivel. Mindazonáltal óva intenek attól, hogy azt feltételezzük, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök racionálisan fog viselkedni. Ha sarokba szorítják, nem lehet tudni, hogyan reagál.
Tekintettel a közelmúltbeli feszült incidensekre a svéd, a norvég és a dán külügyminisztérium azt tanácsolja Törökországban tartózkodó állampolgárainak, hogy kerüljék el a nagyobb nyilvános összejöveteleket – jelentette a helyi sajtó a skandináv országokban az MTI beszámolója alapján.
A NATO-bővítéssel kapcsolatos nézeteltérések miatt az utóbbi időben feszültség alakult ki Törökország és több európai állam, köztük a NATO-tagságra pályázó Svédország között. Több európai megmozdulást Ankara törökellenesnek, iszlamofóbnak minősített. Stockholmban kurd tüntetők felakasztottak egy bábut, amely Recep Tayyip Erdogan török elnököt jelképezte, Hollandiában pedig oldalakat téptek ki az iszlám vallás szent könyvéből, a Koránból. Erre válaszul nemrég többen demonstráltak az isztambuli svéd nagykövetség épületénél is.
Legutóbb múlt szombaton Törökország stockholmi nagykövetségének épülete előtt egy dán aktivista, Rasmus Paludan vezetésével elégették a Koránt. Az eset után Erdogan azt mondta, Svédország nem számíthat Ankara támogatására a NATO-csatlakozással kapcsolatban.
Paludan azt mondta, minden pénteken elégeti a Korán egy példányát, mindaddig, amíg Törökország nem teszi lehetővé, hogy Svédország csatlakozzon a NATO-hoz. Ankara válaszul bekérette a dán nagykövetet.
Svédország – Finnországgal közösen – Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja után kérte felvételét az észak-atlanti szövetségbe. Felvételüket mind a 30 NATO-tagállamnak el kell fogadnia. A török kormány a svéd és finn csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a többi között terroristának nyilvánított emberek, többnyire kurdok kiadását követeli.
Russian President Vladimir Putin has accepted an invitation from his newly re-elected Turkish counterpart Recep Tayyip Erdoğan to visit Turkey.https://t.co/ky7t82NkaX
Turkey’s parliament has approved Sweden’s entrance to NATO, removing one of the last remaining obstacles to a historic expansion of the alliance https://t.co/xRwfCDEWKBhttps://t.co/xRwfCDEWKB
A kurdok megítélése a leginkább vitatott kérdés, a kormányzó svéd baloldal a kisebbséggel szimpatizál.
A svéd NATO-csatlakozási kérelemmel szemben Törökország elsősorban Stockholm és a kurdok közötti jó kapcsolatokat hozta fel ellenérvként, különösen a szíriai kurd milíciával, az YPG-vel ápolt jó viszony miatt. Az egyik lehetséges megoldás, a kapcsolatok megszakítása a kurd szervezettel azonban korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre gondolnánk – derül ki a Financial Times írásából.
A kurdok helyzete ugyanis érzékeny téma mind a skandináv országban, mind Törökországban, ahol a kisebbség szervezete, a PKK 1984 óta folytat felkelést a török állammal szemben. A konfliktusban több mint 40 ezren vesztették életüket, ezért bizonyos mértékig érthetők Ankara fenntartásai, különösen, hogy az ország lakosságának közel 20 sz.
Az EU és a NATO Törökországhoz hasonlóan terrorszervezetként tartja nyilván a PKK-t, ugyanakkor a szíriai YPG-vel kapcsolatban már nincsenek egy állásponton. Törökország szerint a két szervezet között nincs különbség, ám a szír polgárháborúban és az Iszlám Állam elleni küzdelemben több nyugati ország is nyújtott támogatást az YPG-nek, melyet ők különálló csoportnak tartanak.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Svédország élén álló Magdalena Andersson 2021-ben részben a szélsőbalos kurd származású képviselőnőnek, Amineh Kakabavehnek köszönheti a kinevezését.
A baloldali kormány támogatói és aktivistái között ráadásul egész sokan kurd származásúak, még ha nem is mind Törökországból, hanem a Kakabavehhez hasonlóan Iránból, Szíriából vagy Irakból érkeztek is az országba.
Erdoğan követelései, hogy több tucat kurd aktivistát Stockholm adjon ki Törökország részére, szüntesse meg a fegyverembargót Ankarával szemben és vágja el a kapcsolatait az YPG-vel, nehéz helyzetbe hozzák a kormányt, miközben az országban szeptember 11-én választások is lesznek, és a baloldali kormány szavazói szimpatizálnak a kurdok függetlenségi törekvéseivel.
Törökország egész másként látja a helyzetet, az ország lakói szerint egy közvélemény-kutatás alapján a legfontosabb külpolitikai kérdést a török hadsereg szíriai manőverei jelentik, miközben kevés különbséget látnak az YPG és a PKK között.
Tekintve, hogy a svéd védelmi miniszter, Peter Hultqvist találkozott az YPG tagjaival, miközben Ann Linde külügyminiszter a szervezet politikai szárnyának tagjaival közös képet osztott meg a Twitteren, Ankara ellenkezése nem érthetetlen.
A napokban kurd aktivisták egy forgalmas stockholmi utcán feszítettek ki óriási PKK-zászlót, további nyomást gyakorolva a kormányra, hogy ne engedjen a kérdésben, ugyanakkor tovább dühítve Ankarát.
Kurdish migrants fly a PKK flag in Stockholm, Sweden today in an act of defiance.
President Erdoğan has demanded that Sweden extradites 11 members of the group which has been classified as a terrorist organization by the EU. pic.twitter.com/3daEYYsUeO
A vita rémülettel tölti el azokat a kurd disszidenseket is, akik Svédországba menekültek a török állam zaklatásai elől. Köztük van az emberi jogi aktivista, Ragip Zarakolu is, akit korábban a svéd parlament Nobel-békedíjra is jelölt. Egy beszéde miatt az aktivistára akár 15 év börtön is várhat Törökországban, ahol terrorizmussal vádolják.
A svéd bíróságok megtagadták a kérést, ahogy az Emberi Jogok Európai Bírósága is Zarakolu javára ítélt, mondván, Törökország megsértette a szabadságát és a szólásszabadsághoz fűződő jogait. A disszidens aktivista a mai napig ír török újságok számára cikkeket arról, hogyan sérti meg Ankara a kisebbségi jogokat, és elmondta, a kiadatása esetén nem számít arra, hogy méltányos tárgyalásban lenne része.
Finn, svéd és török források szerint is Erdoğan ellenkezése a NATO-bővítés kapcsán főként a svédek magatartásának köszönhető, ám a kormányzó svéd baloldal hátországa már így is egyre kevésbé áll pozitívan a katonai szövetséghez történő csatlakozáshoz. Ha Stockholm enged Ankara kéréseinek, az tovább ronthat ezen a helyzeten. Mivel a két északi ország csatlakozására a szervezet mind a 30 tagjának rá kell bólintania, ezért az új tagok belépése korántsem lesz annyira egyszerű folyamat, mint azt kezdetben gondolhattuk volna.
Kurdish migrants fly a PKK flag in Stockholm, Sweden today in an act of defiance.
President Erdoğan has demanded that Sweden extradites 11 members of the group which has been classified as a terrorist organization by the EU. pic.twitter.com/3daEYYsUeO
74 % suomalaisista uskoo, että Nato-jäsenyys lisäisi Suomen sotilaallista turvallisuutta ja 66 % arvioi Nato-jäsenyyden lisäävän suomalaisten turvallisuudentunnetta, käy ilmi EVAn Arvo- ja asennetutkimuksesta. #Natohttps://t.co/5nc8dXibIv
Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken újságíróknak kijelentette: Törökország számára nem lehetséges, hogy pozitívan tekintsen Finnország és Svédország NATO-csatlakozási terveire, és Ankara adott esetben arra használhatja saját NATO-tagságát, hogy megvétózza a két skandináv ország felvételét a katonai szövetségbe.
Követjük a fejleményeket Svédországban és Finnországban, de nincsenek pozitív meglátásaink – nyilatkozta a török elnök újságíróknak Isztambulban.
Hozzátette, hiba volt a NATO részéről Görögország felvétele a katonai szervezetbe. Erdogan utóbbi megjegyzése azért érdekes, mert a két ország együtt lett tagja a szövetségnek 1952-ben. Ennek ellenére Görögország és Törökország között a mai napi feszültség van.
Mint Törökország, nem akarunk megismételni hasonló hibákat. Ráadásul a skandináv országok terrorszervezeteknek nyújtanak otthont – jegyezte meg a török államfő.
Hozzátette, egyes országokban ezeknek a terrorszervezeteknek a parlamentben is vannak képviselőik.
Nem lehet, hogy mi ezt támogassuk – mondta.
Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának feltétele az, hogy a jelenlegi tagok egyhangúan megszavazzák a bővítést.
A finn államfő és a kormányfő csütörtökön jelentette be, hogy kérik országuk felvételét a NATO-ba. Svédország valószínűleg jövő héten dönthet a csatlakozási kérelemről.
Kurdish migrants fly a PKK flag in Stockholm, Sweden today in an act of defiance.
President Erdoğan has demanded that Sweden extradites 11 members of the group which has been classified as a terrorist organization by the EU. pic.twitter.com/3daEYYsUeO
Turkish President Recep Tayyip Erdogan has called on Greece to demilitarize islands in the Aegean, saying he was “not joking” and warning Athens not to take actions it will regret.
Erdogan's comments come amid a spike in tensions between the NATO allies. https://t.co/lXc2vTCW0K
Greece has in its arsenal the most informed arguments of International Law. On the contrary, the Turkish positions do not stand up to any criticism. They are demonstrations of a neo-ottoman revisionism, components of an ideology of a supposedly regional superpower. pic.twitter.com/CKCSJpYVAf
One more important step forward. ⁰ Today, #NATO Allies signed the Accession Protocols for ?? and ??. We want to extend a sincere thank you to all Allies.
Spoke with President @ZelenskyyUa and praised the brave Ukrainian people & forces for the impressive progress in regaining their territory from Russian aggressors. #Russia must stop the war it has started. #NATO will sustain & step up support for #Ukraine for as long as it takes.
Росія вже програла цю війну – мобілізація лише відтягує її поразку в часі. Після того, як Україна звільнить території, а поразка Рф буде оформлена офіційно, треба зробити все, аби ru-агресія не повторилася. Це просто: спецтрибунал, вироки авторам війни та прийняття ?? в НАТО.
Zelenskyy and Johnson discussed the "peace formula" and NATO membership
"One of the points of the peace formula is security guarantees for Ukraine," said Volodymyr Zelenskyy. He noted that the best guarantee would be #Ukraine's membership in #NATO. pic.twitter.com/WPa6Tf5KL9
“We will fight, we will die, we will get our rights” chanted a group of brave Afghan women during a protest against Taliban regime in Kabul.
Among other restrictions, Taliban have banned female education almost altogether & placed severe restrictions on female employment. pic.twitter.com/jtTN6cTM9s
#Afghanwomen took to the street in Kabul today afternoon and asked the world not to recognize the Taliban while they were violently dispersed. The protesters chanted “recognition of the Taliban is a disgrace to the world”, and “Afghan people are hostages of the Taliban”. pic.twitter.com/5dvmMiC2dB
Productive meeting w/ President @RTErdogan to prepare the #NATO Summit in Vilnius. We discussed Sweden’s NATO membership, and I welcome that #Türkiye, Sweden and Finland will meet again in the Permanent Joint Mechanism. pic.twitter.com/bFlMOJGBXa
— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) June 4, 2023
Kilenc izlandi, tizenhat norvég, valamint három-három grönlandi és feröer-szigeteki dán állampolgár is szankciós listára került Oroszországban ellenintézkedésként – közölte pénteken az orosz külügyminisztérium.
Az érintetteknek megtiltották, hogy Oroszország területére lépjenek. A kitiltottak között olyan parlamenti képviselők, kormánytagok, üzleti és tudományos körök képviselői, újságírók, valamint közszereplők vannak, akik az orosz diplomáciai tárca szerint az oroszellenes retorika előmozdítói, és részt vesznek a Moszkva ellen irányuló politika kialakításában és végrehajtásában.
A minisztérium azt is közölte, hogy a külföldi diplomaták kapcsolattartása az orosz állami szervekkel ezentúl kizárólag rajta keresztül történhet, szintén az érintett országok hasonló intézkedéseire adott válaszként, a kölcsönösség elve alapján – számolt be az MTI.
74 % suomalaisista uskoo, että Nato-jäsenyys lisäisi Suomen sotilaallista turvallisuutta ja 66 % arvioi Nato-jäsenyyden lisäävän suomalaisten turvallisuudentunnetta, käy ilmi EVAn Arvo- ja asennetutkimuksesta. #Natohttps://t.co/5nc8dXibIv
Kurdish migrants fly a PKK flag in Stockholm, Sweden today in an act of defiance.
President Erdoğan has demanded that Sweden extradites 11 members of the group which has been classified as a terrorist organization by the EU. pic.twitter.com/3daEYYsUeO
A NATO-szövetségesek szívesen fogadják Finnországot és Svédországok, ha a csatlakozás mellett döntenek a skandináv országok – mondta Stoltenberg kedden az újságíróknak a NATO brüsszeli főhadiszállásán.
Természetesen az ő döntésük, de ha jelentkeznek, akkor arra számítok, hogy mind a 30 tagállam támogatja őket – hangsúlyozta a szervezet főtitkára, hozzátéve, hogy valószínűleg megtalálják majd a módját, hogy „eloszlassák aggodalmaikat azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a kérelmezés benyújtása és az utolsó ratifikáció (a szövetségesek általi) közötti átmeneti időszakban”, utalva az esetleges orosz megtorlásra, mielőtt teljesen a NATO védelme alá kerülnének.
Oroszország ukrajnai inváziója óta egyre inkább előtérbe kerül a csoporthoz való csatlakozás lehetősége Helsinkiben és Stockholmban.
A szeptemberi svéd parlamenti választásokon is kiemelt szerepe lesz a csatlakozás kérdésének. A svéd parlament, a Riksdag nyolc pártja közül négy támogatja a NATO-csatlakozást, a jobbközép Mérsékelt Párt pedig arra is vállalkozott, hogy benyújtja a tagfelvételi kérelmet, ha megalakíthatja a következő kormányt – írja az Euronews.
Mindeközben Finnország, amely hosszú határon osztozik Oroszországgal, is közelebb került a társuláshoz, Moszkva fenyegetése ellenére. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint is megugrott a szövetséghez való csatlakozás támogatottsága, a Finnish Business and Policy Forum – EVA legújabb felmérése szerint a finnek 74 százaléka szerint a NATO-tagság növelné Finnország katonai biztonságát, és 66 százalékuk szerint a tagság növelné a finnek biztonságérzetét is, ami hatalmas ugrás az előző évekhez képest.
A kormány fő ellenzéke, a finn Nemzeti Koalíció pártja is támogatja a csatlakozást, és vezetője, Petteri Orpo kijelentette a Financial Times-nak, hogy azért van szükség a szövetségesi rendszerre, hogy garantálni tudják az ország függetlenségét egy „hatalmas és agresszív szomszéddal” szemben.
74 % suomalaisista uskoo, että Nato-jäsenyys lisäisi Suomen sotilaallista turvallisuutta ja 66 % arvioi Nato-jäsenyyden lisäävän suomalaisten turvallisuudentunnetta, käy ilmi EVAn Arvo- ja asennetutkimuksesta. #Natohttps://t.co/5nc8dXibIv
Mindeközben az ország miniszterelnöke, Sanna Marin bejelentette, hogy idén tavasszal dönthetnek a tagságról – írja a portál.
A NATO bővítése volt az egyik érv, amellyel Vlagyimir Putyin orosz elnök igazolta Ukrajna elleni invázióját. Majd márciusban Szergej Beljajev, az orosz külügyminisztérium európai főosztályának vezetője arra figyelmeztetett, hogy „súlyos katonai és politikai következményei” lesznek, ha a skandináv országok megpróbálnak csatlakozni a katonai szövetséghez.
A bukaresti sajtóban nemrég ismét terítékre került az a korábban is közölt információ, miszerint Klaus Johannis román államfő esélyes a NATO főtitkári posztjára. A DPA német hírügynökség februárban arról írt: Theresa May volt brit miniszterelnök, Mark Rutte holland kormányfő és Kaja Kallas észt miniszterelnök mellett Johannisnak is kártyát oszthatnak a katonai szövetség élén történő váltáskor. Akkor a német média szerint az csökkentette a román államfő esélyeit, hogy a NATO nem akarta hergelni Oroszországot egy kelet-európai NATO-vezérrel. Ez a helyzet az ukrajnai háború kitörése óta már nem áll fenn, a döntéshozókat kevésbé érdekli Moszkva érzékenysége.
74 % suomalaisista uskoo, että Nato-jäsenyys lisäisi Suomen sotilaallista turvallisuutta ja 66 % arvioi Nato-jäsenyyden lisäävän suomalaisten turvallisuudentunnetta, käy ilmi EVAn Arvo- ja asennetutkimuksesta. #Natohttps://t.co/5nc8dXibIv
Kurdish migrants fly a PKK flag in Stockholm, Sweden today in an act of defiance.
President Erdoğan has demanded that Sweden extradites 11 members of the group which has been classified as a terrorist organization by the EU. pic.twitter.com/3daEYYsUeO
One more important step forward. ⁰ Today, #NATO Allies signed the Accession Protocols for ?? and ??. We want to extend a sincere thank you to all Allies.
Ukrainians to practise flying Swedish Gripens, but there will be no supply. Pål Jonson, Minister of Defence of Sweden, has announced the training of several Ukrainian pilots on Swedish JAS 39 Gripen fighter jets in response to the Ukrainian side's request. pic.twitter.com/4zj7T4Ogp6
Productive meeting w/ President @RTErdogan to prepare the #NATO Summit in Vilnius. We discussed Sweden’s NATO membership, and I welcome that #Türkiye, Sweden and Finland will meet again in the Permanent Joint Mechanism. pic.twitter.com/bFlMOJGBXa
— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) June 4, 2023
Glad to announce that after the meeting I hosted with @RTErdogan & @SwedishPM, President Erdogan has agreed to forward #Sweden's accession protocol to the Grand National Assembly ASAP & ensure ratification. This is an historic step which makes all #NATO Allies stronger & safer. pic.twitter.com/D7OeR5Vgba
Idén Svédország és más skandináv ország aktívan növelni kezdte védelmi befektetéseit. Ennek a ténynek a legfőbb oka az Oroszország által képviselt politikával kapcsolatos aggodalom, amely növelte katonai jelenlétét a régióban. A szakértők rámutatnak arra is, hogy a skandináv országok nemcsak saját hadseregüket fejlesztik, hanem automatikusan erősítik a kölcsönös katonai együttműködést is.
A folyóiratok anyagaiból kiderült, hogy a svéd parlament korábban egy történelmi lépést hagyott jóvá – 40%-kal növelte az ország éves hadi kiadásait. Az ország kormánya hivatalos nyilatkozata szerint ezt a döntést éppen az európai feszültség növekedése, pontosabban a potenciális fenyegető „orosz agresszió” miatt hoztak.
Ezen kívül Peter Hultqvist, svéd védelmi miniszter kihangsúlyozta, hogy országa számára ez a legmagasabb szintű katonai kiadás az elmúlt 70 évben. „Nem zárható ki a Svédország elleni katonai támadás lehetősége” – idézte a svéd védelmi minisztert egy svéd kiadvány. Egyébként Svédország 2014-ben kezdte el a katonai költségvetés fokozatos növelését, miután Oroszország annektálta Krímet.
A skandináv és az európai sajtó szerint nemcsak Svédország, hanem a régió összes többi országa is, Oroszországtól tartva, aktívan növeli védelmi kiadásait. „Az orosz csapatok Krím területére való belépése előtt el sem tudtuk volna elképzelni, hogy az európai határokat valaha is megkérdőjelezik. Viszont most az európai kormányok folyamatosan ezen gondolkodnak” – jelentette ki a Sipri Stockholmi Nemzetközi Intézet szakértője.
Növelve katonai kiadásait, Svédország többek között növelni kívánja hadseregének számát, a jelenlegi 55 ezerről 90 ezerre. Továbbá a sorkatonák számának növelését és a korábban feloszlatott katonai egységek visszaállítást tervezi.
Emlékeztetőül, Svédország, akárcsak a szomszédos Finnország, nem NATO tagok. Az észak-atlanti szövetséghez való csatlakozás gondolatának támogatottsága azonban egyre nő a svéd társadalomban. Az idén január végén végzett felmérés szerint a NATO-tagságot az ország lakosságának fele támogatja: csak minden harmadik svéd utasítja el ezt az ötletet. Ugyanakkor 1994-ben a svéd állampolgárok mindössze 15%-a támogatta a NATO-hoz való csatlakozást. Ami Finnországot illeti, a Szövetséghez való csatlakozás támogatottsága sokkal alacsonyabb.
Egyébként a skandináv országok folyamatosan erősítik a kölcsönös együttműködést a biztonság területén. Közös gyakorlatokat tartanak és összehangolják katonai stratégiáikat. Finnország, akárcsak Svédország, a pandémiával járó gazdasági veszteségek ellenére is növeli katonai költségvetését.
Ezen kívül, tavaly szeptemberben Svédország, Finnország és Norvégia ismét aláírta a katonai együttműködés megerősítését célzó háromoldalú megállapodást. A regionális sajtó publikációiból kiderül, hogy a skandináv országokat az utóbbi időben rendkívül aggasztják az orosz fegyveres erők manőverei a Kola-félszigeten, valamint Oroszország a régióban tesztelte szuperszonikus rakétáit. Emiatt a NATO tag Norvégia, rendszeresen tart kiképzést a Szövetségbeli partnereivel, elsősorban az Egyesült Államokkal. Ez év februárjában amerikai B-1 bombázók érkeztek a régióba.
Oroszország a maga részéről felháborodással reagált erre a tényre. Mikola Korcsunov, a Sarkvidéki Tanács orosz képviselője elmondása szerint „a régió militarizálása azzal a kockázattal jár, hogy a „hidegháború” időszaka vethet vissza. A sajtó szerint az Oszlóban nem közvetlenül Moszkvát akarják provokálni, katonai jelenlétüket a helyzet figyelemmel kísérésére használják. Ugyanez mondható el a szomszédos Dánia politikájáról is.
De nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a skandináv országok szerint nemcsak Oroszország a fenyegető tényező a régióban. A jéghegyek olvadása és az új tengeri útvonalak felfedezése a Csendes-óceánt vonzóbbá teszi az olyan nagyhatalmak számára, mint Kína és az Egyesült Államok.
És itt emlékezzünk vissza például 2018-ra, milyen reakciót váltott ki a régióban Donald Trump, akkori amerikai elnök abszurd javaslata „Grönland megvásárlásával” kapcsolatban, amelyet a világon már régóta a dán királyság autonóm részeként ismernek el.
NEWSMAKER
[type] => post [excerpt] => Idén Svédország és más skandináv ország aktívan növelni kezdte védelmi befektetéseit. Ennek a ténynek a legfőbb oka az Oroszország által képviselt politikával kapcsolatos aggodalom, amely növelte katonai jelenlétét a régióban. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1614980940 [modified] => 1614968272 ) [title] => Miért kezdték el a skandináv országok a közelmúltban komolyan növelni katonai potenciáljukat? [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=19719&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 19719 [uk] => 19537 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 19541 [image] => Array ( [id] => 19541 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1.png [original_lng] => 301093 [original_w] => 620 [original_h] => 330 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1-300x160.png [width] => 300 [height] => 160 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1.png [width] => 620 [height] => 330 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1.png [width] => 620 [height] => 330 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1.png [width] => 620 [height] => 330 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1.png [width] => 620 [height] => 330 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1.png [width] => 620 [height] => 330 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1614961072:12 [_thumbnail_id] => 19541 [_edit_last] => 12 [views_count] => 7845 [_oembed_721e1397076e4fbe11219c4b3e2df853] =>
74 % suomalaisista uskoo, että Nato-jäsenyys lisäisi Suomen sotilaallista turvallisuutta ja 66 % arvioi Nato-jäsenyyden lisäävän suomalaisten turvallisuudentunnetta, käy ilmi EVAn Arvo- ja asennetutkimuksesta. #Natohttps://t.co/5nc8dXibIv
Kurdish migrants fly a PKK flag in Stockholm, Sweden today in an act of defiance.
President Erdoğan has demanded that Sweden extradites 11 members of the group which has been classified as a terrorist organization by the EU. pic.twitter.com/3daEYYsUeO
