A lengyel elnöki hivatal Nyugat-Ukrajnát Kelet-Kis-Lengyelországnak nevezte az Ukrajnával folytatott történelmi vitában

A lengyel elnöki hivatal a Kelet-Kis-Lengyelország kifejezést használta Nyugat-Ukrajnára és bírálta a Legfelső Tanács döntését, miszerint Ukrán Nemzeti Panteont hoz létre, valamint dicsőíti Sztepan Banderát és az UPA-t – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a PAP lengyel hírügynökségre hivatkozva.

A jelentés szerint az Ukrajnával szembeni soviniszta kijelentést Zbigniew Bogucki, a lengyel elnök kancelláriájának vezetője tette a Szejmben tartott beszédében. A lengyel tisztviselő hibásnak nevezte a panteon létrehozásáról szóló ukrán döntést. Ezt a lépést azoknak a személyeknek a dicsőítéséhez köti, akiket Varsóban a múlt tragikus eseményeiért tartanak felelősnek. Ez Sztyepan Banderára és a volhíniai tragédiára utal.

Bogucki a helyzetet így kommentálta: „Ez az ukrán állam jogszabálya, amelynek szuverén joga van önálló döntéseket hozni. Az egyetlen kérdés az, hogy helyesek-e. Véleményem szerint, és elsősorban Karol Navrocki elnök, valamint – azt hiszem – a lengyelek túlnyomó többségének véleménye szerint Bandera és a Volhíniában és Kelet-Kis-Lengyelországban népirtást elkövető bűnözők dicsőítése nem a nyugati világba, a közös európai és transzatlanti értékekhez vezető út.”

A tisztviselő egy újabb éles megjegyzést is hozzáfűzött: „Sem Lengyelország, sem az elnök soha nem fog beleegyezni ebbe – mert, ahogy mondta, „nem dobjuk el a sajátjainkat”. Az áldozatok hangja továbbra is hallható, és Bandera támogatóinak hangja nem tudja elnyomni azt.”

A „Lemberg visszaszerzésére” és „Kelet-Kis-Lengyelországra” vonatkozó igények nem mások, mint egy olyan ország birodalmi vágya, amelyet háromszor, sőt ténylegesen ötször más államok osztottak fel. Lengyelország legalább 123 évre teljesen megszűnt létezni. De történelmileg Nyugat-Ukrajna „ősi földjei” soha nem voltak lengyelek.

(vb/rbc.ua)