Izland kormánya ismertette, miért kellene az országnak csatlakoznia az EU-hoz

Izlandnak az Európai Unió tagjává kellene válnia, hogy fejlessze gazdaságát, versenyezzen a nagyobb kereskedelmi partnereivel, és ellenálljon a konkurenciának az Északi-sarkvidéken – jelentette ki Dadi Mar Kristoffersson pénzügyminiszter a Reutersnek adott kommentárjában, írta a Jevropejszka Pravda.

Az északi ország augusztus 29-én népszavazást tart az EU-csatlakozási tárgyalások újraindításáról, amelyeket 2015-ben függesztettek fel, amikor az euroszkeptikusok hatalomra kerültek.

„Úgy gondolom, hogy a tagság jól szolgálja mind gazdasági, mind biztonsági érdekeinket. Egy kis, nyitott gazdaság alapvető értékei mindig a szabad kereskedelem és a szabályokon alapuló rend lesznek, mert nincs lehetőségünk erőszakkal megvédeni az érdekeinket” – mondta a pénzügyminiszter, a tárgyalások újraindítását szorgalmazó Liberális Reformpárt tagja.

Kristoffersson kijelentette, hogy az 1951-es kétoldalú védelmi megállapodás az Egyesült Államokkal és a NATO-tagság továbbra is Izland biztonságának alapját képezi. De, elmondása szerint, Donald Trump amerikai elnök fenyegetései Grönland megvásárlásával kapcsolatban bizonyos mértékig megváltoztatták ezt a számítást. A miniszter megjegyezte, hogy az Egyesült Államok úgy véli, befolyási övezete túlmutat Izlandon és Grönlandon.

A Grönland körüli patthelyzet az utóbbi évek egyik legélesebb transzatlanti konfrontációját váltotta ki, az EU nagyszabású gazdasági intézkedésekkel fenyegette meg Washingtont.