Trump azzal viccelődött, hogy az amerikai haditengerészet „szinte azonnal” átveszi Kubát, miután visszatért Iránból

Trump látszólag egy esetleges katonai műveletre utalt Kubában, miután az amerikai erők „befejezték a munkát” Iránban. A megjegyzések akkor hangzottak el, amikor Washington pénteken új szankciókat jelentett be a szigetország ellen, amelyeket Havanna a kollektív büntetés egyik formájának bélyegzett.
Donald Trump amerikai elnök pénteken viccelődött, hogy hazája haditengerészete Iránból hazafelé menet megküzd Kubával.

Hozzászólásait akkor tette, amikor a Palm Beaches-i nonprofit Forum Club egyik rendezvényén szólt, ahová főelőadóként hívták meg.

Trump azt nyilatkozta, hogy hadserege „szinte azonnal átveszi (Kuba) felett az irányítást”, amivel aggodalmat keltett amiatt, hogy az Egyesült Államok idén újabb katonai konfliktusba keveredhet.

„Kubának most problémái vannak. Először egyet fogunk befejezni. Szeretek befejezni egy munkát. Visszafelé menet onnan, amit csinálni fogunk… visszafelé menet Iránból, az egyik nagy, talán az USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozónk – a világ legnagyobbja – be fog jönni. Ha körülbelül 100 méterre megállnak a parttól, azt fogják mondani: »Köszönjük szépen. Feladjuk«” – tette hozzá Trump.

Trump már hónapok óta utalt arra, hogy katonai műveletek Kubában vannak terítéken, mivel kormánya továbbra is támadta a havannai vezetést Washington januári venezuelai beavatkozását követően, amely megbuktatta és elfogta Nicolás Maduro elnököt.

Trump azzal vádolta Kubát, hogy biztonsági személyzetet biztosított Maduro állítólagos kábítószer-kereskedelmi műveleteinek védelmére pénzért és olajért cserébe, amelyeket a január 3-i művelet után leállított.

A szigetország azóta súlyos olajhiánnyal küzd, amely számos ágazatot leállított az országban, és leállította a nemzeti egészségügyi szolgáltatásokat. Az ENSZ többször is figyelmeztetett, hogy humanitárius válság van kibontakozóban Kubában az amerikai olajembargók következtében.

Pénteken Trump új szankciókat rendelt el Havanna ellen, amelyek a kommunista vezetésű ország lakosságának széles körét célozzák meg, és megfenyegetik a velük együttműködő külföldi bankokat.

Egy végrehajtási rendeletben Trump bejelentette, hogy szankciókat vet ki a kormány által irányított kubai gazdaság jelentős részeiben részt vevő emberekre.

A rendelet szerint Trump azokat a személyeket fogja célba venni, akikről ismert, hogy „a kubai gazdaság energia-, védelmi és kapcsolódó anyagok, fémek és bányászat, pénzügyi szolgáltatások vagy biztonsági szektorában, vagy a kubai gazdaság bármely más szektorában működnek vagy működtek” az amerikai kormány meghatározása szerint.

Azt is közölték, hogy a parancs azokat a kubai tisztviselőket veszi célba, akiket „súlyos emberi jogi visszaélésekben” vagy korrupcióban ítélnek el. A listán szereplő személyek nem látogathatják meg az Egyesült Államokat.

A kubai külügyminiszter, Bruno Eduardo Rodríguez Parrilla elítélte az újabb szankciókat, és „kollektív büntetésnek” nevezte azokat.

„Határozottan elutasítjuk az Egyesült Államok kormánya által a közelmúltban hozott egyoldalú kényszerítő intézkedéseket. Ezek a lépések azt a szándékot mutatják, hogy ismét kollektív büntetést szabjanak ki a kubai népre” – írta Parilla az X-en közzétett bejegyzésében.

„Nem véletlen, hogy ezeket az intézkedéseket május 1-jén jelentették be, azon a napon, amikor kubaiak milliói vonulnak utcára, hogy elítéljék az amerikai blokádot és az energia-ostromot.”

Parilla a Trump-adminisztrációt is bírálta, amiért külföldi beavatkozást eszközölt az igazságtalanságok elleni küzdelem és a demokrácia védelmének állításaiba, miközben belföldön elnyomja saját népét.

„Míg az amerikai kormányzat elnyomja saját népét az utcákon, a mieinket igyekszik megbüntetni, akik hősiesen ellenállnak az amerikai imperializmus támadásainak” – írta.

„Ezek az intézkedések területen kívüli jellegűek és sértik az Egyesült Nemzetek Alapokmányát. Az Egyesült Államoknak semmilyen joga nincs intézkedéseket bevezetni Kuba, harmadik országok vagy szervezetek ellen.”

A Fehér Ház hónapok óta felszólította a kubai vezetőket, hogy kezdjenek tárgyalásokat Washingtonnal, és figyelmeztetett, hogy ezt „mielőtt túl késő lenne” kell megtenniük.

Miguel Díaz-Canel kubai elnök többször is elutasította az általa ellenségesnek nevezett feltételek melletti tárgyalásokat, azzal érvelve, hogy Havanna csak a kölcsönös tiszteleten, egyenlő alapon alapuló, és szuverenitását, valamint területi integritását nem veszélyeztető tárgyalásokat folytat.

Forrás