A Központi Választási Bizottság 6 hónapos átmeneti időszakot javasol a hadiállapot vége és a választások kezdete között

Ukrajna Központi Választási Bizottsága hat hónapos időszakot javasol a hadiállapot vége és a választási folyamat kezdete között a választások során, olvasható a bizottság honlapján.

Gyidenko a testület munkáját a különleges időszak és a háború utáni választások körülményei között a választások megszervezésének és lebonyolításának sajátosságairól szóló átfogó jogalkotási javaslatok előkészítésével foglalkozó munkacsoport adminisztratív kérdésekkel foglalkozó alcsoportjának ülésén ismertette.

Az alcsoport társelnöke Gyidenko mellett Olena Suljak parlamenti képviselő, a Legfelső Tanács az államhatalom szervezésével, a helyi önkormányzattal, regionális fejlesztéssel és városrendezéssel foglalkozó bizottságának elnöke.

Gyidenko szerint a bizottságnak számos feladata volt, többek között a háború utáni választások előkészítésével kapcsolatos parlamenti és intézményközi megbeszélések elősegítése. Ugyanakkor az általa készített dokumentum „nem átfogó, és nem ad választ minden kérdésre, de alapot jelent a további párbeszédhez”.

A Központi Választási Bizottság átfogó javaslatai az alábbi jogalkotási szabályozásra irányulnak:

• a választás időpontja;
• átmeneti időszak a választási folyamatra való felkészülésre, figyelembe véve a háború és a tömeges elvándorlás következményeit;
• a belső menekültek, a katonai állomány és a külföldön tartózkodó szavazók választójogának gyakorlása;
• információszolgáltatás és kampányolás külföldön;
• a külföldi beavatkozás elleni küzdelem és a biztonsági protokollok végrehajtása.

A Központi Választási Bizottság elnöke többek között arról tájékoztatott, hogy a Bizottság egy 6 hónapos előkészítő (vagy átmeneti) időszak bevezetését javasolja a hadiállapot vége után és a választási folyamat megkezdése előtt. Ugyanakkor a választási folyamat feltételei változatlanok maradnak – 90 nap az ukrán elnökválasztás és 60 nap az ukrán parlamenti képviselők választása esetén – áll a közleményben.

Gyidenko kifejtette, hogy az előkészítő időszakra többek között azért van szükség, hogy felmérjék a választások megtartásának lehetőségét bizonyos területeken, elemezzék a választási infrastruktúra felkészültségét a háború következményeinek figyelembevételével, elemezzék és kiszámítsák a Külügyminisztérium által a további külföldi szavazókörök létrehozásának költségeit, valamint biztosítsák a névjegyzékek interakcióját a választókkal kapcsolatos információk tisztázása érdekében.

Külön kiemelte a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek, a katonai személyzet és a külföldön élő szavazók választójogának biztosítására vonatkozó normákat. Gyidenko elmondása szerint a választási cím és a szavazóhely megváltoztatására vonatkozó eljárások további liberalizációját javasolják. A bizottság azt is javasolja, hogy törvényi szinten rögzítsék azt a normát, hogy a választásokat nem Oroszország és Fehéroroszország területén szervezik és tartják, bár az onnan érkező ukrán szavazók a szomszédos biztonságos államokban is szavazhatnak.

A bizottság elnöke hangsúlyozta a külföldi beavatkozások elleni hatékony eszközök szükségességét, valamint a választások alatti biztonsági protokollok kidolgozásának szükségességét.

A Központi Választási Bizottság közleménye szerint Olena Suljak arról számolt be, hogy bizottsága jelenleg 23 törvénytervezetet vizsgál, amelyek a választások különböző aspektusaihoz kapcsolódnak.