Trump látványos előrelépésről beszél a békefolyamatban
Donald Trump amerikai elnök látványos „előrelépésről” beszél az ukrajnai békefolyamatban, ám Európában egyre kevésbé hisznek a gyors rendezésben. Mély bizonytalanság uralkodik: a NATO jövője kérdéses, az amerikai elkötelezettség pedig feltételekhez kötöttnek tűnik.
Donald Trump szerint az orosz–ukrán háború a végéhez közeledik, és a diplomácia új lendületet kapott. Az amerikai elnök vasárnap az Air Force One fedélzetén újságíróknak azt mondta: „Haladunk előre”, hangsúlyozva, hogy számára az életek megmentése a legfontosabb szempont – számolt be róla a Kyiv Post.
„Életeket akarok menteni – orosz és ukrán életeket. Ez az egyetlen ok, amiért ezt teszem. Ez Biden háborúja – nem Trump háborúja… Csak annyit tehetek, hogy megállítom, és úgy gondolom, hogy haladunk előre ennek mentén” – fogalmazott. Mások azonban jóval óvatosabbak. A háttérben megszólaló diplomaták szerint valóban van mozgás, de a bizalom továbbra is törékeny, különösen Moszkva szándékait és Washington hosszú távú megbízhatóságát illetően.
Van mozgás, de senki ne keverje össze a lendületet a határozottsággal – mondta egy nyugati diplomata. Hozzátette: A politikai jelek valósak. A végkifejlet azonban nem.
Rubio megállás nélkül egyeztet a háttérben
Miközben Trump a haladásról beszél, Marco Rubio külügyminiszter a színfalak mögött intenzív diplomáciai egyeztetéseket folytat. Vasárnap Jean-Noel Barrot francia külügyminiszterrel tárgyalt az orosz–ukrán háború lezárásának lehetőségeiről és a tágabb transzatlanti kérdésekről. Telefonon egyeztetett a ciprusi külügyminiszterrel is Ciprus EU-elnöksége kapcsán.
A tisztviselők szerint Ukrajna „kiemelt helyen szerepel a napirenden”. A látogatás időzítése kényes: nemcsak az ukrajnai háború miatt, hanem a Grönland körül kialakult feszültségek miatt is. Wadephul Washington előtt Reykjavíkban tárgyalt az Északi-sarkvidék biztonságáról, jelezve: Ukrajna ügye egyre szorosabban összefonódik a nagyhatalmi versennyel. Közben Lars Klingbeil német pénzügyminiszter is az amerikai fővárosban egyeztet a kritikus nyersanyagokról – olyan kérdésekről, amelyet diplomáciai körök Ukrajna újjáépítésével kötnek össze.
Még soha nem volt ilyen fontos befektetni a transzatlanti partnerségbe – mondta Wadephul Berlinben, elismerve, hogy „véleménykülönbségek” vannak Washingtonnal, amelyeket párbeszéddel kívánnak rendezni.
Európai vita a csapatokról
A feszültség az európai vitákban is megjelenik. Emmanuel Macron francia elnök javaslata, miszerint francia csapatok állomásoznának Ukrajnában egy fegyverszünet után, széles körű ellenállást váltott ki.
A tervek szerint akár hatezer katona is érkezhetne, „biztonsági”, nem harci feladattal.
Közben az Egyesült Királyság és Franciaország már nyilatkozatot írt alá Ukrajnával a csapattelepítésről és katonai központok létrehozásáról. Németország is készül: Friedrich Merz kancellár szerint Berlin a fegyverszünet után csapatokat küldhet az Ukrajnával szomszédos NATO-területre. A koalíció részt venne egy amerikai vezetésű megfigyelő rendszerben is, drónokkal és műholdakkal.
Ukrajna eközben nem vár. Volodimir Zelenszkij elnök közölte: kiterjesztik a mélységi csapásokat Oroszország területén.
Még túl korai nyilvánosan beszélni egyes műveletekről – azokról, amelyeket az oroszok már megéreztek – mondta. „Aktívan védekezünk, és minden orosz veszteség közelebb hozza a háború végét.”
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás
