Joe Bidennek nincs szüksége az iráni háborúra, ám a szilárd álláspont – kötelező

Ezen a véleményen van számos amerikai szakértő, az ország vezető sajtóorgánumai. Ezenkívül, az amerikai katonai vezetők meg vannak győződve arról, hogy azon ígéret ellenére, miszerint bosszút állnak Kászem Szolejmáni tábornok meggyilkolásáért, Teherán hivatalosan nem kezd nyílt konfliktusba Washingtonnal.

Közben a gyakorlat azt mutatja, hogy Irán megfékezése érdekében, az iszlám állam vezetői higgyenek az határozott amerikai lépésekben valamint azért, hogy megszüntessék az iráni támadásokat a „megtorlás nevében”, Biden elnöknek mindezt meg kell őriznie.

Attól a pillanattól kezdve, hogy közel 1 évvel ezelőtt, Washington meggyilkoltatta Kászem Szolejmáni tábornokot, Teherán rendszeresen hangoztatja bosszúvágyát, az utolsó fenyegetés az USA irányába a múlt héten hangzott el.

Az iráni reakció – az ez év januári iraki katonai bázis elleni rakétatámadás kivételével, amelynek amerikai katonák lettek az áldozatai – eléggé visszafogott volt. Ezzel kapcsolatban a Pentagon azt feltételezi, hogy ennek a viselkedésnek az lehet az oka, hogy az iráni rezsim nem akar nyílt konfrontációba keveredni az amerikai hadsereggel – közölte a Bloomberg.

Ezt nyilatkozta a múlt héten Kenneth McKenzie tábornok, az amerikai hadsereg főparancsnokságának vezetője az újságíróknak.

„A probléma nagyon bonyolult. Egyrészt az irániak nem akarnak komoly incidenseket az Egyesült Államokkal való kapcsolatában, nincs szükségük háborúra” – mondta a tábornok, egyben elismerte, hogy az irániak igazából meg akarják bosszulni Kászem Szolejmáni tábornok elvesztését.

Ez a reakció egyrészt érthető, mivel Szolejmáni egy tehetséges stratéga volt, több fronton irányította a harcokat: felügyelte a Közel-Keleten a lázadók hadjáratát, amely „csúcspontjai” Jemeni, Iraki, Szíriai és Libanoni műveletek voltak. Szolejmánit vezetői képességei segítették abban, hogy koordinálja és irányítsa ezt a több fronton zajló háborút.

McKenzie tábornok elmondta, Szolejmáni halála óta az Egyesült Államok szakadást tapasztalt az Irán által támogatott iraki síiták között, amelyek közül néhányan úgy gondolják, hogy inkább az „iraki választott kormány” utasításait követik, nem pedig azokat, amelyek Teheránból érkeznek. Szolejmáni halála tehát egyértelműen „gyengítette Irán képességét arra, hogy erővel irányítsa ezeket a csoportokat” – mondta az amerikai hadsereg központi parancsnokságának vezetője.

Az amerikai tábornok hozzátette, bár valószínű, hogy egy csoport, az alárendeltségből kilépve, majdan önállóan cselekszik, a Teherán által támogatott csoportok, az Egyesült Államok és szövetségesei ellen elkövetett támadásainak gyakorisága csökkent.

Az Egyesült Államok Demokrata Pártjának legtöbb funkcionáriusa elítélte Donald Trump elnök Szolejmáni eltávolításáról szóló döntését, és őrült provokációnak nevezte. Joe Biden a Foreign Affairs kiadványnak írt cikkében megjegyezte, hogy bár ez a művelet „egy veszélyes alakot iktatott ki, ezzel a régióban egy ördögi kör alakulhat ki, amely az erőszak folyamatos erősödését eredményezheti”.

Mindez ideig Trump elnök kerülte az iráni célpontok közvetlen támadását az iráni határon belül attól tartva, hogy ez egy újabb háborúhoz vezetne a Közel-Keleten. Ellenben, amikor januárban súlyosbodott a helyzet, mégsem robbant ki háború: az iráni rezsim iraki támaszpontot támadott, tévedésből egy ukrán utasszállító repülőgépet lőtt le, az amerikaiak elleni kampány intenzitása lecsökkent.

Mindezek az események Joe Biden számára, akit néhány hét múlva, január 20-án beiktatnak, komoly „sakk parti” lesz a jövőben, mivel az iráni vezetés, az elnöki hatalom átadásának kaotikus folyamata miatt az USA-ban, bosszúval fenyegeti Washingtont. Joe Bidennek elnökként egyértelművé kell tennie, hogy az Egyesült Államoknak minden eszköze és akarata meg van ahhoz, hogy kellőképpen reagáljon az irániak „bosszúvágyaira”.

NEWSMAKER