Figyelmeztet a NATO katonai vezetője: Európának fel kell készülnie az amerikai katonák kivonulására

A NATO legmagasabb rangú katonai vezetője, Giuseppe Cavo Dragone – a szövetsége hágai csúcstalálkozója előtt egy hónappal – kijelentette: még nincs jele annak, hogy az Egyesült Államok visszavonná azokat az erőit, amelyek a szövetség védelmi terveihez tartoznak, és azokat az Indo-csendes-óceáni térségbe helyezné át, de Európának fel kell készülnie erre a forgatókönyvre.

Giuseppe Dragone admirális, aki a NATO legfelsőbb katonai testületének elnöke, úgy véli, hogy a szövetségnek fel kell készülnie arra, hogy az Egyesült Államok figyelme Európáról a jövőben más irányba fordulhat – írja a Defense News.

„Kulcsfontosságú kérdés lenne, hogy előre megtervezzük ezeket a változásokat” – nyilatkozta Dragone, utalva arra, hogy ha az amerikai katonai pozíciók módosulnak, akkor a szövetség is arra kényszerülhet, hogy átcsoportosítsa és egyensúlyba hozza erőforrásait.

Az admirális januárban vette át hivatalát, és most Washingtonban tartózkodik, ahol más NATO vezetőkkel együtt a Pentagon tisztségviselőivel, köztük Christopher Grady, a Közös Főparancsnokság alelnökével találkozott. Az elmúlt hónapokban a Pentagon a Kínából eredő fenyegetettségre helyezte a hangsúlyt, miközben Oroszország, három évvel Ukrajna inváziója után, egyre inkább háttérbe szorult.

Egy előzetes amerikai védelmi stratégiáról szóló dokumentumban, amelyet márciusban hoztak nyilvánosságra, az szerepelt: az Egyesült Államoknak fel kell mérnie, mely erőit helyezheti át a NATO európai védelméért felelős egységektől azért, hogy azok egy Tajvan elleni esetleges invázió elrettentésében is szerepet kaphassanak.

A Pentagon ezen erőket az ázsiai térséghez közelebb helyezné, így Európának saját erőforrásait kellene pótolnia.

Dragone azonban azt mondta, hogy még nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy a Pentagon elkezdte volna ezt a folyamatot. Ugyanakkor hozzátette, hogy európai országok esetleg pótolhatják az Egyesült Államok várható erőcsökkentését, beleértve a légvédelmet, elektronikai hadviselést, stratégiai légi szállítást és drónokat.

Az ukrajnai háború óta a NATO-tagállamok megnövelték a védelmi kiadásaikat, és jelenleg a 32 tagország közül 22 éri el a GDP 2 százalékos védelmi kiadási küszöböt. Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke többször is hangsúlyozta, hogy ez nem elegendő, és a 5 százalékos célkitűzést sürgette.

Mark Rutte, a NATO főtitkára egy új javaslatot tett, miszerint a védelmi kiadások 3,5 százalékra növekedjenek, ennek 1,5 százalékát pedig biztonsággal kapcsolatos egyéb intézkedésekre kellene fordítani. Dragone megerősítette, hogy a javaslatot valóban megvitatják, de kevésbé konkretizálta, hogy mikorra tervezik annak végrehajtását, illetve mire kellene költeni az újabb pénzügyi forrást.

„A végső cél az lesz, hogy elérjük a 3,5 százalékot plusz 1,5 százalékot, bármit is döntenek, de hogy hogyan érik el, az nem NATO feladata” – mondta Dragone. „Azt gondolom, hogy a NATO-nak rugalmasnak kell lennie, és próbálni kell reálisnak lenni, még ha hajlamosak is erőteljesen fellépni.”

Olaszország – Dragone hazája – a 10 NATO-tagállam közé tartozik, amelyek nem érik el a 2 százalékos védelmi kiadási küszöböt, mivel 2024-ben mindössze 1,49 százalékot fordítottak védelmi költségekre. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök áprilisi kijelentései szerint Olaszország idén teljesíteni fogja a kívánt célt.

Ezeknek a növekedéseknek lépést kell tartaniuk Oroszország katonai bázisépítésével is, amely a háború alatt jelentős gazdasági és emberi veszteségeket szenvedett el.

Dragone elmondta, hogy Oroszország naponta 1 000–1 200 katonát veszít a frontvonalon, de akkor is képes lesz újraszervezni erőit, ha békemegállapodás születik. A minimumot tekintve, Oroszország a 2022-es háború előtti katonai erejét próbálja visszaállítani, annak ellenére, hogy az invázió kezdetén nem érte el kitűzött céljait. A leggyorsabb esetben három év alatt visszanyerheti korábbi erejét, de Dragone szerint a realisztikusabb időtáv öt-hét év.

(hirado.hu)