Az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek közös hadgyakorlatba kezdtek, 14 ezer katona részvételével

Április 21-én, hétfőn az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek megkezdte éves közös Balikatan hadgyakorlatát a harckészültség tesztelésére 14 ezer katona részvételével, számolt be a Reuters.

A kiképzés május 9-ig tart. Céljuk a harckészültség tesztelése, a rakétafenyegetések elleni védekezés forgatókönyveinek begyakorlása és egy esetleges tengeri invázió elleni védekezés.

A manőverekben több mint 14 ezer katonát vontak be – körülbelül 9 ezer az USA-ból és 5 ezer fő a Fülöp-szigetekről. Ausztráliából, Japánból, az Egyesült Királyságból, Franciaországból és Kanadából is csatlakoztak kontingensek a gyakorlatokhoz, és további 16 ország vesz részt hivatalos megfigyelőként.

A gyakorlatok során számos amerikai fegyvert fognak alkalmazni, köztük az NMESIS hajóelhárító rakétarendszert és a HIMARS rakétavetőket.

Különös figyelmet fordítanak a haditengerészeti csapások gyakorlására –többek között, a kiképzés részeként a Fülöp-szigeteki haditengerészet egy leszerelt hadihajójának megsemmisítését tervezik.

A Fülöp-szigetek saját fejlett rakétáit tesztelik amerikai társaikkal folytatott élőtüzérségi gyakorlatok során.

James Glynn amerikai altábornagy elmondása szerint az idei manőverek „teljes körű harci teszt” jellegűek.

„A teljes körű harci tesztek célja az összes regionális biztonsági kihívás megválaszolása, amelyekkel ma szembesülünk, kezdve a Dél-kínai-tengerrel”, jelentette ki Glynn.

A Fülöp-szigeteki hadsereg szóvivője, Francisco Lorenzo vezérőrnagy hangsúlyozta, hogy a gyakorlatok nem irányulnak egyetlen ország ellen sem, hanem inkább a térség konfliktusainak elrettentését és megelőzését szolgálják.

„A Balikatan gyakorlatok segíthetnek megfékezni a tajvani konfliktust. De számunkra ez csak elrettentő erő az országunk esetleges kényszerítésétől vagy inváziójától” – tette hozzá Lorenzo.

Guo Jiakun, a kínai külügyminisztérium szóvivője a gyakorlatokra reagálva bírálta a katonai aktivitást a térségben, óva intett a „tűzzel való játéktól” Tajvan környékén. Kijelentette, Peking ellenzi, hogy a tajvani kérdést erők bevetésére használják fel, „feszültséget és konfrontációt provokáljanak ki”.