A britek bevezették az eddigi legnagyobb oroszok elleni szankciócsomagot

A brit kormány az ukrajnai háború harmadik évfordulójára időzítette legújabb Moszkva-ellenes szankcióit. Eközben Keir Starmer miniszterelnök a héten Washingtonba utazik, hogy meggyőzze Donald Trump amerikai elnököt Ukrajna további támogatásának fontosságáról – számolt be az Infostart

Miközben a Donald Trump vezette amerikai kormányzat látványosan elfordult Ukrajnától, és visszakérne bizonyos támogatásokat Kijevtől, Nagy-Britannia próbálja mobilizálni az európai országokat, hogy tartsanak ki Ukrajna mellett. A háború kitörésének harmadik évfordulójához időzítve a brit kormány „hármas csavarral” akar nyomást gyakorolni Moszkvára, hogy hagyjon fel a háborúval. Egyrészt új szankciókat vet ki, másrészt katonai segélyt különít el Ukrajnának, harmadrészt további eszközökkel segíti Kijevet.

„Ez lesz a háború kezdete óta a legnagyobb brit segélycsomag” – állította David Lammy külügyminiszter, aki azzal indokolta a lépést, hogy valahogy meg kell akasztani Oroszország bevételeit és katonai gépezetét. A nagy kérdés az, hogy nem jön-e mindez túl későn, hiszen Donald Trump az európaiak és az ukránok kihagyásával, közvetlenül Moszkvával akar alkut kötni a háború lezárásáról. Keir Starmer brit miniszterelnök szerint nem késtek még el az újabb szankciókkal, és abban a hitben utazik el a héten Washingtonba, hogy meg tudja győzni erről az amerikai elnököt is.

Ukrajna lesz tárgyalásaink középpontjában, kőkeményen támogatjuk” – ígérte a brit kormányfő egy múlt heti telefonbeszélgetés során Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. Egy hét végi, skóciai konferencián pedig arról beszélt, hogy semmilyen tárgyalást nem lehet folytatni Ukrajna jövőjéről Ukrajna nélkül. „Senki sem akarja, hogy folytatódjon a vérontás, különösen nem az ukránok. De amennyi szenvedésen átmentek, amennyi mindenért harcoltak… nem lehet semmilyen beszélgetés Ukrajnáról Ukrajna nélkül és népének hosszútávú biztonság kell

– mondta a skót Munkáspárt glasgow-i konferenciáján.

Keir Starmer bírálói azt vetik a miniszterelnök szemére, hogy Nagy-Britannia nincs abban az anyagi helyzetben, hogy megvédje Ukrajnát – vagy akár saját magát is – az orosz hadigépezettel szemben. Mindehhez a katonai kiadásoknak az éves brit GPD 2,5 százalékánál jóval magasabb szintjére lenne szükség a kritikusok szerint. Keir Starmer azonban most arról beszél, hogy ennyire tornássza fel a kiadásokat.

Kérdés, hogy mit szól majd ehhez Donald Trump, aki többek között a brit kormányfőnek is az értésére adta, hogy az Egyesült Államok automatikusan nem garantálja Európa biztonságát, Ukrajnától pedig szabályos és meglehetősen drága kompenzációt akar kapni az eddigi amerikai támogatásért. Keir Starmer előzőleg Emmanuel Macronnal állapodott meg arról, hogy közösen együttműködnek Kijev támogatásában, és a francia államfő éppen hétfőn fogja tesztelni az ötleteket Donald Trump vendégeként. A francia elnök úgy érezheti, hogy az oroszlán barlangjába megy, Donald Trump ugyanis pénteken azt mondta a Fox News rádiónak, hogy „sem a francia elnök, sem Keir Starmer nem tett semmit” az ukrajnai háború lezárásáért.

„Európa instabilitása mindig nálunk vetődik partra és ez egy nemzedéki pillanat” – mondta vasárnap a brit kormányfő, aki közölte: támogatja az amerikai felhívásokat, hogy a kontinens vállaljon nagyobb felelősséget biztonságáért, és Nagy-Britannia kész ebben vezető szerepet játszani.