„Putyin készen áll, mindenki készen áll, várjuk a jelzéseket. Amint lesz bármi konkrétum, arról, ígérem, tájékoztatni fogjuk önöket” – mondta Dmitrij Peszkov. A Kreml legfőbb sajtótitkára arra a kérdésre reagált, hogy számít-e a hétvégén az orosz és az amerikai vezetők közti kapcsolatfelvételre.
Az ügy előzménye, hogy Donald Trump amerikai elnök szerdán megerősítette: találkozót tervez Vlagyimir Putyinnal, hogy véget vessenek Oroszország Ukrajna elleni inváziójának, és arról is beszélt, hogy a találkozó részleteiről egyelőre egyeztetnek. Illetve hozzáfűzte: „ez nagyon hamar megtörténhet.”
A jegyzőkönyv kedvvért ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy Vlagyimir Putyin még nem beszélt a másodszor megválasztott amerikai elnökkel, csupán gratulált hivatalba lépéséhez, továbbá üdvözölte, hogy Trump párbeszédet kíván kezdeményezni Moszkvával.
Sajtóértesülések szerint Donald Trump azóta utasítást adott arra, hogy készítsenek elő egy telefonbeszélgetést Putyinnal, amelynek célja a személyes találkozó megszervezése lesz.
Olajjal venné meg az ukrajnai békét Donald Trump Donald Trump hétfőn hivatalba lépett amerikai elnök bár jó ideje ezt hatogatja, a csütörtöki davosi Világgazdasági Fórumon ismét ígéretet tett arra, hogy nyomást gyakorol az OPEC-re. Mégpedig azért, hogy a kőolajat exportáló országok csökkentsék az olajárat. Illetve az amerikai elnök azt az állítását is megismételte, hogy az olajár csökkenése véget vethetne az ukrajnai háborúnak.
„Az ár jelenleg elég magas ahhoz, hogy a háború folytatódjon, ezért le kell csökkenteni az olajárat és véget kell vetni a háborúnak”– jelentette ki Donald Trump, utalva arra, hogy az Ukrajnában zajló konfliktus lezárásának kulcsa a katonai segítségadás helyett a gazdasági intézkedésekben rejlik.
12 olajban gazdag ország Az OPEC-et jelenleg 12 bőséges olajforrásokkal rendelkező exportáló ország alkotja, köztük Irak, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia. Az OPEC tagjai jelenleg a globális olajellátás mintegy 12 százalékát adják, vagyis gazdasági hatalmuknál fogva a termelés csökkentésével, illetve növelésével valóban drámai módon képesek befolyásolni az olaj világpiaci árát.
Putyin elnök szóvivője reagált Trumpnak az olajárakra vonatkozó kijelentéseire is: a Kreml szerint az ukrajnai orosz agresszió nem függ a világpiaci olajáraktól.
„Nem, ez a konfliktus nem az olajáraktól függ”– jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Atomi közeledés A Kreml szóvivője pénteken egyúttal azt is közölte, hogy Oroszország érdekelt a nukleáris leszerelési tárgyalások folytatásában az Egyesült Államokkal. Dmitrij Peszkov ezzel kapcsolatban egész konkrétan azt mondta, hogy Moszkva „a lehető leghamarabb” szükségesnek tartja a fegyverzetellenőrzésről szóló tárgyalások folytatását Washingtonnal.
Az orosz „kormányszóvivő” mindezzel Donald Trumpnak arra a kijelentésére reagált, miszerint az amerikai elnök úgy véli, Moszkva és Washington közel áll ahhoz, hogy megállapodást kössön a nukleáris arzenál csökkentéséről. Dmitrij Peszkov szerint az Oroszország és az Egyesült Államok közötti tárgyalások újrafelvétele „az egész világ és a két ország népeinek érdeke”.
„Természetesen érdekeltek vagyunk abban, hogy ez a tárgyalási folyamat minél hamarabb elkezdődjön. De szeretném emlékeztetni Putyin elnök úr szavaira, miszerint jelen körülmények között természetesen minden nukleáris potenciált figyelembe kell venni. Nem lehet úgy tárgyalni, hogy nem vesszük számba, például Franciaország vagy Nagy-Britannia lehetőségeit”– tette hozzá Dmitrij Peszkov, aki kijelentette: a labda most e téren szintén az amerikai térfélen pattog, mert ők állítottak le minden kapcsolatot és szerződést Oroszországgal.
Az ügy előzménye, hogy a január 23-i davosi tanácskozáson Donald Trump azt is megjegyezte, hogy szeretné folytatni a nukleáris arzenál csökkentéséről szóló tárgyalásokat Oroszországgal és Kínával. A hét elején beiktatott amerikai elnök felidézte: előző elnöki ciklusa alatt Vlagyimir Putyin „támogatta” egy ilyen megállapodás gondolatát.
Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz államfő 2010. április 8-án Prágában írta alá a hadászati támadófegyverzetek csökkentéséről szóló harmadik szerződést (Strategic Arms Reduction Treaty – START);
ez az Egyesült Államok és Oroszország közti megállapodás 2011 februárjában lépett hatályba;
ezt 2021 januárjában 2026-ig meghosszabbították;
Vlagyimir Putyin azonban 2023 februárjában bejelentette, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a START-ban;
a szerződés mindkét fél nukleáris robbanófejeinek számát 1550-re, az interkontinentális ballisztikus rakéták, a tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéták és nehézbombázók számát pedig 700-ra korlátozta.
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!