Üzentek a grönlandiak Trumpnak: „Minket nem vesz meg”

Donald Trump megválasztott amerikai elnök nemrégiben tett megjegyzései Grönlandot a globális média reflektorfényébe helyezték, de mit szólnak a szigetlakók az érdeklődéséhez?

Qupanuk Olsen Grönland legnépszerűbb influencere. Több mint 500 ezer követője van a TikTok-on és 300 ezer az Instagramon, vidám videói a helyi ételek, kultúra, nyelv és hagyományok megosztásával népszerűsítik az életet a sarkvidéki szigeten.

Az elmúlt hetekben azonban a posztjai alatti kommentek sokkal inkább politikai jellegűvé váltak. Mindezért egy ember a felelős – Donald Trump megválasztott amerikai elnök.

A 39 éves Olsen most már nem menekülhet a vita elől.

„Bár eleinte nem aggódtam a megválasztott amerikai elnök állításai miatt, amikor megláttam Donald Trump Jr. repülőgépét a sziget felett repülni, azt gondoltam: ‘Oké, ez egy kicsit valóságosabb, mint néhány semmis kijelentés’. De nem vagyunk eladhatóak, nem fog megvenni minket” – mondta Olsen az Euronewsnak.

Január 7-én Trump megismételte, hogy az USA „nemzetbiztonsági célokból” szeretné megszerezni az autonóm dán területet, és nem volt hajlandó kizárni, hogy gazdasági embargót vagy katonai erőt alkalmazzon célja elérése érdekében. Ugyanezen a napon fia, ifjabb Donald Trump elrepült a szigetre, amit „személyes egynapos kirándulásnak” nevezett.

Grönland a kritikus nyersanyagok és ritkaföldfémek melegágya, és elemzők szerint a sarkvidéki jég olvadása egyre nagyobb stratégiai lehetőségeket kínál a kereskedelem, az energia és a közlekedés számára egy olyan régióban, ahol a geopolitikai riválisok a befolyásért küzdenek.

A grönlandiakat tévesen MAGA-szurkolóknak állítják be
Donald Trump Jr. látogatása után az interneten olyan képek kezdtek keringeni, amelyeken MAGA (Make America Great Again) sapkát viselő grönlandiak láthatóak. A helyi média szerint ezeket Trump csapata osztogatta hajléktalanoknak ingyenes étkezésért cserébe.

„Fájt látni, hogy Trump kihasználja az embereket, sokan semmit sem tudnak a politikáról” – mondta Olsen.

„Korábban soha nem posztoltam politikai tartalmakat, de Trump legutóbbi megjegyzései és a rengeteg kérdés, amit kaptam, arra sarkallt, hogy nem tudok kibújni a dolog alól” – mondja az egykori bányamérnökből lett tartalomkészítő.

A politikai vitára reagáló, nemrégiben készült videóban Olsen – aki támogatja a sziget függetlenségét – kijelenti, hogy „a függetlenség eléréséhez nekünk [Grönlandnak] üzleti kapcsolatokat kell kiépítenünk a Dánián túli országokkal”, és hozzáteszi, hogy reméli, a grönlandiak „megerősítik a kapcsolatokat a kanadai és alaszkai inuitokkal”.

A Minority Rights Group felmérése szerint Grönland 57 ezer fős lakosságának közel 90%-a inuit. Az 1977-ben alapított Inuit Circumpolar Council nevű szervezet támogatja és ünnepli az Alaszkából, Kanadából, Grönlandról és az oroszországi Távol-Keleten található Csukotkából származó 180 ezer inuit egységét.

Trump a grönlandiakat állítja szembe Dániával?
Olsen – sok más grönlandi lakoshoz hasonlóan – reméli, hogy Trump Grönland iránti élénk érdeklődése arra ösztönzi majd Dániát, hogy értékelje a sziget értékét.

Thorsten Borring Olesen, a dán Aarhusi Egyetem kortárs történelem professzora szerint „a hivatalba lépő Trump-kormányzat megpróbál problémákat szítani, mert úgy érzi, könnyebben boldogulhat egyedül a grönlandiakkal, mint, a dánokkal”.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök figyelmeztette Trumpot, hogy Grönlandnak kell döntenie a saját jövőjéről.

A Fox Newsnak adott nemrégiben adott interjújában JD Vance megválasztott amerikai alelnök azt mondta, hogy „Dánia nem végzett elég jó munkát Grönland védelmében”, és hozzátette, hogy „Donald Trump jó az alkuk megkötésében, és szerintem Grönland ügyében is van mit alkut kötni”.

Trump első elnöksége idején kezdett érdeklődést mutatni Grönland megvásárlása iránt, és 2020-ban újra megnyitotta konzulátusát a sziget fővárosában, Nuukban.

Grönland 1953-ig dán gyarmat volt, de ma már önigazgatású terület. 2009-ben önrendelkezési törvényt fogadtak el, amely jogot adott arra, hogy népszavazással követelje függetlenségét.

A koppenhágai és a grönlandi egyetemek 2019-es felmérése szerint a grönlandiak valamivel több mint kétharmada szeretné, ha a következő két évtizedben függetlenedne Dániától.

A gyakorlatban azonban a függetlenség elérése bonyolult lesz.

Grönland nagymértékben függ a közszolgáltatásainak és infrastruktúrájának dániai finanszírozásától, 2024-ben mintegy 576 millió eurós blokktámogatást kap Dániától – ez a grönlandi kormány bevételeinek 53%-át teszi ki.

„Szerelem-gyűlölet kapcsolat
A grönlandi Josepha Lauth Thomsen Nuukban nőtt fel, de jelenleg állandó jelleggel Dániában él – mint mintegy 17 ezer másik grönlandi. A sziget egyike annak a 13 tengerentúli országnak és területnek (TOT), amely a tagállamhoz, Dániához fűződő kapcsolatai miatt társult az EU-hoz. Ez azt jelenti, hogy a grönlandiak uniós állampolgársággal rendelkeznek.

„Grönland és Dánia között olyan a viszony, mintha szeretet-gyűlölet lenne. Amit a dánok Grönlandról mondanak, az lehet durva, de amikor hallom, hogy valaki, aki kívülálló a vitában – mint Trump – így beszél Grönlandról, arra gondoltam, hogy „várj, mi van?”” – mondta a 37 éves Thomsen az Euronewsnak.

A gyarmatosítás története, valamint a botrányok listája sok grönlandi ellenszenvét táplálja Dániával szemben. Az egyik ilyen botrány az volt, hogy az 1950-es és 60-as években 4500 fiatal inuit nőnek fogamzásgátló spirált ültettek a beleegyezésük nélkül. A dán hatóságok a kampányt azzal a céllal hajtották végre, hogy csökkentsék a születések számát az északi-sarkvidéki területen.

„Bárcsak többet beszélnénk az itt élő emberekről, ahelyett, hogy úgy gondolnánk rájuk, mint valamire, amit csak úgy el lehet venni” – tette hozzá Thomsen.

Thomsen olyan jótékonysági szervezetnek dolgozik, amely a sziget történelmére hívja fel a figyelmet, és a fenntartható turizmust népszerűsíti. Mivel a United Airlines amerikai légitársaság júliustól közvetlen járatot indít Nuukból New Yorkba, Thomsen úgy véli, hogy Grönland még több turistát fog vonzani, miután Trump megjegyzései nyomán olyan sok sajtóvisszhangot kapott.

Vannak azonban aggályai is. „Aggódom, hogy Grönlandon az „Izland-effektus” fog jelentkezni. Ott volt egy túlturisztikai fellendülés, végül a turizmus nem terjedt el az egész országban, és ez nem tartott sokáig az áradat” – mondja.

A fenntartható turizmus mellett a fenntartható ipar kérdését is fontolóra veszik. Grönland 2021-ben törvényt fogadott el az uránbányászat betiltásáról, az éghajlatváltozás hatásainak kezelésére irányuló törekvés részeként.

Ennek következtében egy kínai kötődésű ausztrál bányavállalat állítólag 11,5 milliárd dollárra (11,2 milliárd euró) perli Grönlandot az elmaradt bevételek miatt.

„Ellentétben azzal, amit az emberek gondolnak, Grönland gazdasága – a halászattól eltekintve – nem annyira fejlett” – mondja Olesen az Aarhusi Egyetemről. A kormány adatai szerint a halászat 2021-ben Grönland teljes exportjának nagyjából 95%-át tette ki, 589 millió euró értékben abban az évben.

A grönlandi Aaja Chemnitz – aki egyike a dán parlamentben ülő két grönlandi képviselőnek – a függetlenségpárti inuitAtaqatigiit pártot képviseli.

Úgy véli, hogy a függetlenséget el lehet érni, de nem rövid távon. Chemnitz elismeri az amerikai partnerségek értékét is. „Minden adott az országunk számára, és érdekünk, hogy amerikai befektetéseket kapjunk a ritkaföldfémek kitermelése terén” – mondja, ugyanakkor figyelmeztet, hogy „nagyon fontos, hogy határozott és biztos kézzel” tárgyaljunk Trumppal.

Chemnitz úgy véli, hogy Európa is nagyobb szerepet játszhat Grönlandon.

„Az EU-nak van irodája Nuukban, de érdemes lenne Ursula Von der Leyent ismét Grönlandra hívni” – mondja Chemnitz.

Az európai vezetők határozottan elítélték Trump Grönlanddal kapcsolatos megjegyzéseit, Olaf Scholz német kancellár pedig óva intette őt attól, hogy „szuverén határokat” fenyegessen. Grönland az Észak-atlanti Szerződés hatálya alá tartozik – ami azt jelenti, hogy egy ellene irányuló támadás más NATO-szövetségeseket kényszerítene a védelmére. Ebbe technikailag az Egyesült Államok is beletartozik.

Tavaly márciusban Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a dán miniszterelnökkel, Frederiksennel együtt utazott, hogy Nuukban megnyissa a Bizottság irodáját. A Bizottság szerint Grönland a 2021-2027-es időszakra 225 millió eurós uniós támogatást kapott a fenntartható fejlődés, az oktatás és a zöld növekedés ágazataira.

És ez a pénz valószínűleg kulcsfontosságú lehet Grönland függetlenségi törekvéseihez.

„A grönlandi politikai pártok függetlenségpártiak, de ami a különböző pártok között eltér, az az időzítési ütemtervük. Ha igazán radikálisan szorgalmazzák ezt, akkor azt gondolhatják, hogy az amerikai pénz valóban gyors utat teremthet a függetlenséghez” – mondja Olesen.

Forrás