Trump: az Egyesült Államok területének bővítése mögött geopolitikai okok állnak

Donald Trump megválasztott amerikai elnök floridai sajtótájékoztatóján többek között beszélt Kanada Egyesült Államokhoz való csatolásáról, Grönland megvásárlásáról, a Panama-csatorna visszavételéről és a Mexikói-öböl átnevezéséről.

Trump merész állításait érdemes egyfajta tárgyalási stratégiaként kezelni, amellyel a Kanadával való kedvezőbb kereskedelmi megállapodást, az Arktiszra kapuként szolgáló grönlandi katonai bázisok megszerzését és a Panama-csatorna mentén kialakult kínai befolyás visszaszorítását kívánja elérni – írja Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője. A háttérben meghúzódó okok mellett a szakértő elemzésében veszi végig a területi változtatások realitását és az esetleges gazdasági hatásokat.

Kanada

Az elhangzott tervek közül Kanada Egyesült Államokhoz való csatolása a legkevésbé reális elképzelés. Ráadásul az alkotmányos berendezkedés következtében politikai öngyilkossággal érne fel a Republikánus Párt számára Kanada csatlakozása. A kanadai választópolgárok között ugyanis a Demokrata Párt támogatottsága hatvan-hetven százalék közötti.

Valójában egy kedvezőbb kereskedelmi megállapodás és arktiszi befolyásszerzés Trump célja.

Grönland

Az Egyesült Államok történetében nem példa nélküli a területvásárlás. Az Egyesült Államokba való beolvadás a Dániától való jogi és pénzügyi függőség miatt esélytelen. Emellett a grönlandi lakosság túlnyomórészt szuverenista, a választásokon rendre elszakadáspárti politikai erők győzedelmeskednek.

Kanadához hasonlóan az újraválasztott elnök kijelentéseire érdemes tárgyalási alapként tekinteni, amellyel a grönlandi amerikai katonai bázisok létrehozását akarja elérni. Az erőforrások tekintetében azonban a sziget igazi jelentőségét az értékes nyersanyagai adják.

A ritka ásványi anyagok negyede, továbbá a Föld hatodik legnagyobb uránkészlete található Grönlandon.

Panama-csatorna

A Panama-csatorna fölötti befolyás visszaszerzése a leginkább reális. A csatorna kiemelt stratégiai jelentőséggel bír az Egyesült Államoknak, ez a legrövidebb vízi útvonal a hadi és kereskedelmi hajók számára a két partszakasz között. Globális jelentősége sem kisebb, minden évben közel 15 ezer kereskedelmi hajó megy keresztül rajta, amelyek a globális kereskedelmi volumen hat százalékát szállítják.

Évente közel háromszázmilliárd dollárnyi áru halad át az átjárón, az Egyesült Államok konténerforgalmának pedig a 40 százaléka.

(magyarnemzet.hu)